Petőfi Népe, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

PETŐFI NÉPE 2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK A Bács-Kiskun megyei területi Prima-díj jelöltjei A Prima Primissima orszá­gos díjakat ötödik éve adja át a Demján Sándor által létrehozott alapítvány. A díj, amit a vállalkozók ado­mányoznak a kultúra és a tudomány legjobbjainak - elindítása óta rendkívül sikeres, osztatlan elisme­rést szerzett és népszerű­sége is óriási lett. Három éve a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövet­ségének helyi szervezetei is létrehozták a területi Prima-díjakat, ehhez a kez­deményezéshez Bács-Kis- kun megye vállalkozói is csatlakoztak. Idén pedig először kerül sor a területi Prima-díj átadására közön- ségszavazásos rendszer­ben. A magánfelajánlásokból származó, háromszor egy­millió forintos díj célja, hogy kifejezze: a helyi vál­lalkozói társadalom felelős­séget érez a közösségért, támogatni kívánja a kultú­ra, a művészetek, a tudo­mány és általában a szelle­mi élet helyi képviselőit. Száznál több, indoklással is alátámasztott ajánlás ér­kezett a tíz kategória jelölt­jeire a megye minden ré­széből - polgármesterek­től, cégvezetőktől, neves közéleti személyiségektől. A VOSZ kibővített megyei elnöksége ennek alapján választotta ki azt a har­minc jelöltet, akiket most bemutatunk. A szavazás rendjéről hol­napi számunkban találhat­nak bővebb információkat. Magyar irodalom Buda Ferenc 1936-ban szüle­tett Debrecenben, egyetemi tanul­mányait 1956 utáni letartóztatá­sa hagyatta félbe vele. Néhány ver­se miatt perbe fogták, s egy év börtönre ítélték. Kecskemétre 1965-ben került, je­lenleg Tiszakécskén él. Szűkszavú költő, kötetei ritkásan jelentek meg, legutóbbi, az Árapály című pedig 2005-ben látott napvilágot. Mun­kásságáért 2005-ben Kossuth-díjat kapott. Pintér Lajos Költő, a kecske­méti Forrás irodal­mi folyóirat szer­kesztője. Szege­den született 1953-ban. Közép­iskolai tanulmá­nyait „szülei váro­sában”, Csongrádon végezte. 1971- től 1976-ig az ELTE magyar-népmű­velés szakán tanult, tagia volt az Eöt­vös Kollégiumnak. Első versei 1972- ben jelentek meg a Tiszatájban. 1976-tól a Forrás szerkesztője, fő­munkatársa. 16 önálló kötete van. Dr. Szekér Endre Irodalomtörténész, szerkesztő, nyugal­mazott tanár. Bu­dapesten született 1935-ben. 1960- tól 1991-ig a Kato- na-gimnázium, 1991-93 között a Református Gimnázium tanára. 1969-től a Forrás főszerkesztő-helyet­tese. Néhány éve Kecskemét díszpol­gárává választották. Huszadik századi irodalommal foglalkozik. Kismonográ­fiát írt Benedek Marcellről (1995), Bu­da Ferencről (1996), több tanulmány- kötete jelent meg. Magyar színház- és filmművészet Rumi László A kecskeméti Ciróka Bábszín­házban bábszí­nészként és piku- lásként kezdte pá­lyafutását. Báb­művészként és rendezőként egy­aránt erőteljes képi és zenei megfo­galmazásra törekszik a tradíció és a játékos képzelet fennhatósága alatt. Sikert aratott kecskeméti rendezé­sei: A téli tücsök meséi, Árnyak szín­háza, Hófehérke története. Törekvé­seit Blattner-díjjal jutalmazták. Sirkó László Cegléden szüle­tett 1950-ben. A Színész Akadémi­án 1977-ben szer­zett oklevelet. Pá­lyáját a Budapesti Gyermekszínház­ban kezdte. Szín­művészként 1986-tól a kecskeméti Katona József Színház tagja. Közel száz színdarabban játszott. Főbb szerepei: Huckleberry Finn, Scapin, Benvolio, Biberách, Sergius nagyher­ceg. Filmes munkái: Bolondmalom (1986), A dicsekvő varga (1979). Szilágyi Varga Zoltán A kecskeméti gra­fikusművész, rajz­filmrendező az er­délyi Kékesen szü­letett 1951-ben. 1976-1985 kö­zött a bukaresti Animafilm rajzfilm­stúdió munkatársaként dolgozott. 1987 óta a kecskeméti rajzfilmstú­dió rendezője. 1992-ben Balázs Bé- la-díjat kapott, 1999-ben A majmok kastélya egész estés rajzfilm művé­szeti vezetője volt. 2006-ban készült el Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlé­kére című 195&OS témájú filmje. Magyar képzőművészet Bahget Iskander Kecskeméti fotó­művész, 1943- ban született El- Barazinban, Szíri­ában, 1967 óta él Magyarországon. 1968 óta foglalko- • zikfényképezéssel, szerepel országos kiállításokon. Több mint 250 alkalommal állította ki képe­it egyéni tárlatokon. Főként fekete-fe­hér szociofotói, portréi, a magyar mű­vészet jeleseiről készült fotográfiái is­mertek. Alapításától a Nagybaracskai Alkotótelep tagja. B. Boros Ilona Textil- és zománc­művész, nyugdíjas művészeti peda­gógus. Kecskemé­ten született, 1964-ben végzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán, s ezt követően - nyugdíjazásáig- Kecelen tanított. Pedagógiai munkásságát a Kiváló Tanár és a Kecel Város Dísz­polgára címmel ismerték el. A Tokaji Művésztelepnek 1968 óta, a Képző- művészeti Alapnak 1986 óta tagja. 1969-től a varrott textil, a kézi hím­zés a vezető műfaja. Walter Gábor 1963-ban Sopron­ban született, is­koláit Kecskemé­ten végezte. Mint festőművész je­lenleg is heténye- gyházi műtermé­ben alkot. Festé­szeti tanulmányokat a szegedi Ta­nárképző Főiskola rajz szakán folyta­tott. Mesterének Jets Györgyöt és Bozsó Jánost tekinti. A látványelvű festészet elkötelezettje, témáit a mindennapok világából meríti. Magyar tudomány Dr. Bárth János 1944-ben született Jánoshalmán. 1968-ban szerzett etnográfusdiplo­mát az Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen. 1968- tól 1970-ig muze­ológus Kiskunha­lason. 1970-től 1990-ig intéz­ménnyé szervezte és igazgatta a ka­locsai múzeumot. 1990-től 2005 novemberéig - némi megszakítással - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumai­nak igazgatója. Tanít a Szegedi Egye­tem néprajzi tanszékén. Dr. Bozóky Géza A kecskeméti me­gyei kórházban kezdte orvosi pá­lyafutását, adjunk­tusi kinevezést 1983- ban kapott. Osztályvezető fő­orvosként Kiskun­halason és Hódmezővásárhelyen is tevékenykedett, 15 éve a megyei kórház tüdő-belgyógyászati osztályát vezeti. Számos közlemény, első ha­zai publikáció szerzője, mintegy 40 tudományos előadást tartott. A kecs­keméti Orvosi Kamara elnöke. Dr. Csatán Bálint Karcagon szüle­tett 1949-ben. Matematika-föld­rajz szakon vég­zett, egyetemi doktor lett 1975- ben, kandidátus 1984- ben. 1982- ben Enyedi György akadémikussal szervezte meg az MTA Regionális Kutatások Központja Kecskeméti Településkutató Csoportját. 1992 óta az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete választott igazgatója. Tudo­mányos folyóiratokban közölt tanul­mányainak száma meghaladja a százat. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2002) birtokosa. Magyar oktatás és köznevelés Czenéné Balta Katalin A szegedi József Attila Tudomány- egyetemen szer­zett biológia-ké­mia szakos tanári diplomát 1973- ban. A kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző­ben kezdett tanítani. A mai Lestár Péter középiskola, majd 1995-től a Gáspár András középiskola igaz­gatóhelyettese. Jelenleg a Lestár Pé­ter középiskola irányításával műkö­dő kistérségi oktatási intézményegy­ség igazgatói feladataival. Kapus Béla Ének-zene tanár­ként több mint fél évszázadig volt Kiskunfélegy­háza zenei életé­nek meghatározó egyénisége. Meg­alapította az ifjú­sági vegyes kart, elindítója volt a Zenebarátok Kórusának. Nemze­dékek hoszszú sorának ének-ze­nei nevelésében játszott meghatá­rozó szerepet. Sokszor szerepelt a Magyar Rádió zenei felvételein kó­rusával. 2004-ben városa díszpolgá­rává választották. Magyar Lajosné Matematika-fizika szakon végzett, pályáját 1956- ban, általános is­kolában kezdte. 1963-tól tanított a kiskunhalasi Szilády Áron Gim­náziumban. Tanítványai közül több kiváló fizikus-matematikus kutató került ki. 1993-ban a református egyház hívására, nyugdíjas éveiből visszatérve az újraindult Szilády Re­formátus Gimnázium alapító tanára lett. 1995-ben Arany Pálma díjat ka­pott, 2007-ben diákjai Pro Juventute díjat szavaztak meg számára. Magyar építészet és építőművészet Öveges László 1957-ben szüle­tett Kiskunfélegy­házán. Több mint húsz éve él Kecs­keméten. 1985- től 1991-ig a me­gyeszékhely főépí­tésze. A városi közélet ismert személyisége. Épí­tészmérnöki munkássága során számos köz- és lakóépület tervezője (Kecskemét: Pick-ház, Árpád-sarok, Baja: Eötvös utcai Goídmark üzlet­ház, Kiskunfélegyháza: Gorkij utcai üzletház stb.). 1993-ban Pro- Architektúra díjat kapott. Vass-Eysen Ervin 1960-ban szüle­tett Kecskemé­ten, 1985-ben kapott épí­tészdiplomát a Magyar Iparmű­vészeti Egyete­men. 1985 és 1991 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalatnál dolgozott. Ne­véhez fűződik többek között a kecskeméti Kodály Iskola épületé­nek tervezése. Aktív részese kece­li, solti lakó- és üzletházak megva­lósulásának, Kecskeméten, Izsá­kon és Fülöpszálláson templomok építésénél, felújításánál segítette terveivel a munkát. Tizenöt éve te­hetséges „építészmagoncok" gon­dozását végzi szabadiskolai kere­tek között. Vásárhelyi Dániel Okleveles építész- mérnök, tanulmá­nyait a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főisko­lán és a Budapes­ti Műszaki Egyete­men végezte. Több évtizede a térség vezető építé­szei közé tartozik. 1999-től a Bács- Kiskun Megyei Építész Kamara alel- nöke. Egyik alapítója a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesüle­tének. Eddigi munkásságának ered­ményeként számos városképi jelen­tőségű épület jött létre. 2007-től Kecskemét főépítésze. Magyar népművészet és közművelődés Kovács László A fazekasmester­séget 1971 óta gyakorolja, meste­re Kántor Sándor Kossuth-díjas fa­zekas volt. 1983- ban Kalocsa ön- kormányzatának felkérésére önálló műhelyt nyitott a városban. Vállalta a régi kalocsai fa­zekashagyományok felélesztését és továbbadását. Országos fazekasta­lálkozók, alkotótáborok szervezője. Munkáját a Népi Iparművész, a Nép­művészet Mestere címmel is elis­merték. Loránd Klára A Bozsó Gyűjte­mény kurátora, muzeológus. 1977-ben szerzett T diplomát a szege­di József Attila Tu- dományegyete- men, majd 1996- ban a Magyar Iparművészeti Egyete­men. Első munkahelye a kiskunfél­egyházi Kiskun Múzeum volt. 1976- tól dolgozik a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben, melynek 1993 óta alapítványi kurátora. Orvostörténeti, néprajzi tanulmányok írója, művé­szeti albumok szerkesztője, szerzője, kiállítások szervezője. Mónus Ferencné 1974 óta vezeti nagy lelkesedés­sel az Univer Tánczos Péter Népzenei Egyesü­letet. Irányítása alatt a néhány fő­vel induló társa­ság Kecskemét legnagyobb létszá­mú kulturális egyesületévé fejlődött. 2000 óta szervezi fáradhatatlanul Kecskemét legnagyobb népzenei eseményét, a Nemzetközi Dalos, Táncos Találkozót. Az általa irányí­tott egyesület öt Országos Aranypá­va nagydíjat, számos nívódíjat és arany minősítést kapott. Magyar zeneművészet Durányik László 1991-ben mate- matika-ének-zene tanári diplomát, 2003-ban a zene- tudományi diplo­mát szerzett. A kecskeméti Ko­dály Iskola 1996- ban megalakult MIRACULUM gyer­mekkarának és az 1998-ban meg­alakult AURIN leánykarának alapító­ja és vezetője. Kórusai az eltelt évek alatt 22 első díjat szereztek európai országok kórusversenyein, fesztivál­jain. 2005-ben Kodály-díjat, 2007- ben Csokonai-díjat kapott. Id. Faifcas Béla Városszerte is­mert, köztisztelet­nek örvendő idős cigány zenész. Új­szászon született 1936-ban. 1959- től két évtizede­den át az izsáki Sárfehér vendéglőben zenélt, majd a lajosmizsei Tanyacsárda követke­zett. 1981-től pedig tíz évig fiával társprímásként a kecskeméti Arany­homokban játszott zenekarával. Mindenhol a magyar cigányzenét, a magyar nótát népszerűsítette. Petőné Kővári Andrea A bajai III. Béla Gimnázium leány­karát, valamint a felnőttekből álló Ad Libitum kórust vezeti. Jelentős szerepet játszik a város zenei életé­ben. A gimnáziumi leánykar 2004- ben a Zeneakadémián mutatkozott be nagy sikerrel Kodály-művek elő­adásával. A szakmai értékelésből: nem megszokott, hogy nem ének-ze­nei tagozatú gimnázium énekkara ilyen magas létszámmal (közel 70 énekes), ilyen nehézségű műveket ilyen magas színvonalon adjon elő. Magyar sport Szávay Ágnes A soltvadkerti lány hazánk egyik leg­ismertebb sporto­lója. Kecskeméten kezdett teniszezni, két éve a Vasas színeiben verse­nyez. Idén robbant be a női teniszvilág élmezőnyébe: Palermóban WTA-tornát nyert, majd a US Openen a negyeddöntőig me­netelt. Jelenleg a 23. helyen áll a vi­lágranglistán. Török Krisztián A kecskeméti szü­letésű, tehetséges fiatal gerelyvető korosztályában a legjobbak közé tartozik. Jelenleg a fővárosban ta­nul, az ELTE Mű­szaki Főiskoláján, és az FTC színei­ben versenyez. Idén májusban az Or­szágos Egyetemi és Főiskolás Baj­nokságon a második helyen végzett. A felnőttmezőnyben biztos a helye az első 10 magyar atléta között. Vereczkei Zsolt Többszörös para- limpiai világ- és Európa-bajnok mozgáskorlátozott úszó, Baja egyik legeredménye­sebb sportolója. 1991 óta tagja a Magyar Mozgáskorlátozottak Sport- szövetsége úszóválogatottjának. Há­romszoros olimpiai, és kétszeres vi­lág- és Európa-bajnok. Legújabb si­kere, hogy 2007 júniusában a Ber­linben rendezett német nemzetközi bajnokságon 100 méteres hát­úszásban világcsúcsot úszott. Junior Príma (25 évnél fiatalabb tehetségek) Pusker Ágnes és Pusker Júlia A tehetséges kecskeméti test­vérpár a Kodály Is­kolában tanult meg magas szín­vonalon hegedül­ni. A Pusker lá­nyok 2004-ben szereztek országos ismertséget, amikor a Zeneakadémia nagytermé­ben a Fesztiválzenekar koncertjén játszhattak szólót Fischer Iván ve­zényletével. 2005. január 1-jén az újévi koncerten bemutatkoztak a kecskeméti Katona József Színház­ban is. Ágnes jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem III. éves hallgatója, Júlia ugyanott a különle­ges tehetségek osztályának diákja. é% n Varga Ferenc Kiskunhalason született 1985- ben. Családja Szánkon él. 2003- ban érettségizett Kiskunmajsán, je­lenleg a budapesti Gyógypedagógiai Főiskola esti tagozatán tanul, várha­tóan 2008-ban végez. Emellett - hosszú előtanulmányok után - 2006-ban felvették a Szegedi Tudo­mányegyetem Zeneművészeti Kará­nak kürt tanszakára. A Szanki Ifjú Zenebarátok Köre Egyesület alapító tagja, 2006 óta szakmai vezetője. Tagja a Kodály Világzenekarnak. Félegyházi Mazsorett Együttes A kiskunfélegyházi együttes 1992- ben alakult, azóta számtalan ren­dezvényen szerepelt nagy sikerrel. Céljuk a fiatalok mozgáskultúrájá­nak fejlesztése, a közösségi szellem erősítése, részvétel Kiskunfélegyhá­za kulturális életében. Már nyolc nagyrendezvény szervezésében vet­tek részt a városban. 2002-ben ki­emelt aranydiplomát szereztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom