Petőfi Népe, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-14 / 189. szám
4 m INTERJÚ / MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2007. AUGUSZTUS 14., KEDD Melyik kofánál vásárol a bíró a piacon? dr. orosz árpád A lelkiismeret nem véd meg a tévedéstől, csak a tisztességtelenségtől A bíró is ember. Kézenfekvő igazság, de súlyosabb tartalmat takar, mint ami a közhelyszerű és felületes megközelítésből adódik. A bírónak ugyanis ebből sokkal több belső konfliktusa származik, mint egy átlagpolgárnak - mondja Orosz Árpád, a Legfelsőbb Bíróság bírája. Bálái F. István- A bírótól a törvény betűje és a közvélemény egyaránt megköveteli az elfogulatlanságot. Ennek volt-e szerepe abban, hogy pályáját Kecskeméten kezdte?- Igen. Már joghallgató koromban rájöttem ugyanis, hogy én nem dolgozhatok Nyíregyházán, a szülőfalumtól 16 kilométerre. Gyakorlaton voltam a megyei bíróságon, és beültem egy büntetőtárgyalásra, már a másodfokú eljárás során. A jegyzőkönyvvezető mögött kaptam helyet, aminek volt egy olyan látszata, mintha én is hivatalos személy lennék. Meglepetésemre egy falunkbéli cigány asszony jött be, és amikor meglátott, felkiáltott. - Árpi, te itt vagy? Akkor én ezekkel nem is tárgyalok - nézett a fellebbvi- teli tanácsra -, intézd el, hogy a fiamat kihozzák a börtönből! - Rögtön eldöntöttem, hogy nem Nyíregyházán leszek bíró, mert nagyon sok embert ismerek a környéken. Tüdők az ügyes-bajos dolgaikról, és jobb, ha a ennek nem teszem ki magam.- Milyen a jelentősége a bíró magántudomásának a felek viselt dolgairól?- Ez vitatott kérdés. Legjobb, ha a magántudomást hivatalos tudomássá lehet tenni, amire a tapasztalt bíró képes is. Ha valaki titkolja, hogy készpénzt örökölt, s emiatt az örököstársak perük, nekem pedig magántudomásom van arról, hogy az örökhagyó halála után az illető drága gépkocsit vásárolt, közvetlenül ezt nem használhatom fel. Nehéz a helyzet, ha az örököstársak nem tudják ugyanezt és nem hozzák fel bizonyítékként a maguk igaza ges eljárást folytat, és valami vigaszt nyújt a sértettnek anélkül, hogy megalázná a sértés hibájába esett másik felet.- És tisztességes az eljárás a magyar bíróságokon?- A magyar bírói kar tisztességes. Előtte van a döntéshozatal küzdelme és felelőssége, az ő lelkében, fejében zajlik a motivációs harc. Ám nem csak abban az öt percben, míg a tárgyalóterem magányában papírra veti az ítéletét. Hanem altkor is, amikor arra keüene figyelnie, hogy mit mesél a gyereke vagy mellett. A bizonyítás ugyanis a peres felek dolga. Régi eljárásjogunk megkövetelte a bíróságtól az igazság kiderítését, a mai viszont nem. A követelmény leegyszerűsödött arra, hogy tisztességes eljárás ban, pártatlanul kell elbírálni az ügyet.-A rendszerváltás után talán ez volt a leginkább földindulásszerű változás a bírói gondolkodásban. Hogyan élték ezt meg a bírák?- Nehezen. Ma már azonban magam is úgy gondolom, hogy a tisztességes eljárás elegendő biztosíték a megnyugtató ítélethez. Az objektív igazság kiderítésére ugyanis nincs, a dolog természetéből adódóan nem js lehet alkotmányos garancia. Mert nekem mint bírónak milyen lehetőségem van igazságot tenni egy olyan ügyben, ami, például egy kórházban történhet? Az orvosok mindent megtesznek, hogy megmentsék a szülő nőt, s ez sikerül is. Mégis, valamilyen hiba csúszik a gépezetbe, ami miatt ott és akkor nem sikerül életben tartani a babát, és a szülőnek nem is lehet másik gyereke. Ez elég nagy tragédia. Mit tehet ilyenkor egy polgári bíró? Tisztessé■ A bíró lelkében zajlik a motivációs harc, övé a döntéshozatal küzdelme és felelőssége. az unokája, amikor mosogat vagy autót mos, amikor a kedvese átölelné, vagyis szinte az élet minden pillanatában. Ehhez képest máig nem tudtam feldolgozni, amikor évekkel ezelőtt a sajtóban megvetően írtak ételhordóval, cekkerrel járó kollégámról. A bíró is ember, s én kívánom is, hogy maradjon ember, akár cekkerrel a kezében is, mégpedig lelkiismeretes ember. Azt viszont senki ne higgye, hogy aki bíróként téved, az bizonyára nem is lelkiismeretes. A lelkiismeret nem véd meg a tévedéstől, csak a tisztességtelenségtől.- A közvélemény lassúnak tartja a bíróságokat. Erről mi a véleménye?- Tüdőm, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének egyik legfontosabb mércéje a gyorsaság. Bírósági szakmai vezetőként, majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként sokat foglalkoztam ezzel, stratégiai célnak tekintjük. Nagyon sok összetevője van az eljárások elhúzódásának, s nem akarom tagadni, hogy esetenként személyes bírói mulasztások is közrejátszanak. Mélyen sért azonban, hogy sokan kontraszelekcióról beszélnek azt álütva, hogy a legjobb jogászok nem a bíróságokon dolgoznak. Többször szembesültem azzal is, hogy az ügyek bizonyos részében - gazdasági megfontolásból - a felek közös érdeke az ügy elhúzódása. Kecskeméten fordult elő velem, hogy felültem a pulpitusra, és egyedül a felperesnek tizenkét jogi képviselője volt. Az első uniós szakjogász volt Bács-Kiskun megyében dr. orosz árpád 1959-ben született Érpatakon. Nyíregyházán érettségizett a Krúdy Gyula Gimnáziumban, majd 1983- ban szerzett jogi diplomát Szegeden. 1990-től megyei bírósági bíró, 1993-ban pályadíjat nyert „A bírói hivatás etikája”című dolgozatával 1995-től bírósági tanácselnök, 2002-től a polgári kollégium vezetője. A rendszerváltást megelőzően az országos figyelem középpontjába kerülő tiszakécskei ügy bírája, elsők között foglalkozott a nem vagyoni kártérítésre irányuló perekkel. A kilencvenes években több külföldi tanulmányúton vett részt Dolgozott Londonban, a királynő bíróságán. Ő volt az első uniós szakjogász Bács-Kis- kunban. Az ÓIT tagja, 2007. január 1-jétől legfelsőbb bírósági bíró. Nős, családjával Kecskeméten élegy jogász és egy orvostanhallgató lánya van. Szabad idejében szívesen olvas művészettörténeti könyveket, mostanában pedig a kollégáitól ajándékba kapott kötetet lapozgatja. Szeret nézelődni az ócskapiacon, ahol olykor értékes régiségekre bukkan.- Megfelelő-e a bírák anyagi megbecsülése?- Amikor legmagasabb illetményfokozatú, kétdiplomás, két nyelvvizsgával rendelkező legfelsőbb bírósági bíróként, akinek a jelenlegi rendszerben előresorolásra már semmilyen lehetősége nincs, megmondtam a 360 ezer forintos havi illetményem összegét az édesanyámnak, azt válaszolta, hogy: öreg vagyok, beteg vagyok, de hülye nem vagyok, hogy ezt elhiggyem.- Ennél többet keres nem egy aljegyző is...- Pedig a bíró anyagilag nem lehet kiszolgáltatott, sebezhető, mert ez legnagyobb értékünket, a függetlenségünket veszélyezteti. Bíróként nekem is fel kell töltenem azt a bizonyos cekkert, és fel kell töltődnöm fizikailag és mentálisan egyaránt. A piacon ezeket a szolgáltatásokat nekem is pénzért mérik. S esetenként a bírónak drágábban, mint másoknak, mert én nem mehetek ahhoz a kofához, aki ügyfelem volt, és nem mehetek a legolcsóbb utazásszervezőhöz, mert tárgyaltam az ügyét. Ezért a magam közönséges ember mivoltát sokszor nehezebben élem meg az áltagnál. Nagy kudarcnak tekintem, hogy az OIT-ban a bírák speciális egészségi gondozására kidolgozott programunkat nem tudtuk elindítani, mert az egyébként is szűkös költségvetésünket veszélyeztettük volna.- A hivatás szépsége tartja tehát a pályán?- Egyszer egy idős nénitől kaptam a homlokomra egy puszit a tárgyalóteremben, amikor az alperes végre előadta a nála letétbe helyezett autó-nye- reménybetétkönyveket. Nagy élmény volt, de másfajta elismerést is megérdemelnénk. Nagyon jólesett, amikor felhívott egy nálam idősebb bíró, s megkérdezte, mit szólnék, ha engem kérne arra, hogy kísérjem el kitüntetésének átvételére. Szenvedélyesen szeretem a hivatásomat, amihez sok erőt ad a kollégák megbecsülése. Tizedszer randiztak a képzőművészek a gemenci erdőben Záporeső még nem mentett meg kakast Rémen erdei munka A nyolcadik főzésen is több ezren kanalazgattak a falu legnagyobb rendezvényén alkotótábor Idén, a hónap elején tizedik alkalommal látta vendégül a Gemenc Zrt. a természetszerető hazai művészeket, ezúttal Keselyűsön. Az ártéri táj, a vadban gazdag erdő biztosított témát. A hagyományosan jó hangulatú alkotótáborban idén Valaczkai Erzsébet, Prihoda Judit, B. Tóth Edit, Szurcsik János, Simon Ferenc, Gyalai Béla, Kalas András, Rékasi Csaba, Mráz János, Szarvas Pongrác, Nemes István, Ambrus Lajos, Seres József, Radóczi Gyarmathy Gábor és Kovács Tibor vett részt. Az erdőgazdaság képzőművészeti díját ezúttal a szegedi Simon Ferencnek ítélték. ■ G. Zs. Esőről szóló híreket kaptak, ezért a tervezettnél fél órával korábban, szombat este 9-kor megindították a tűzijátékot a kakasfesztiválon. Az égi áldás azonban elmaradt. így továbbra is igaz, amit még a kora délutáni napsütésben mondott a műsorvezetői feladatokról ezúttal lemondó Nagy Vencel jegyző:- Zápor, zivatar, eső próbálkozott az évek során, de soha nem tudta szétverni az eseményt. Pedig péntek este itt is szakadt, ez azonban csak javított a helyzeten. A bőséges csapadéknak köszönhetően pornak nyoma sem volt a rendezvény helyszínén. Nyolcadik alkalommal tartották meg az az évek során a falu legnagyobb ünnepévé vált rendezvényt. A parkerdőt ezúttal is megszánták a családok, baráti társaságok. Több ezren gyűltek össze a fesztiválra. Karon ülő apróságokat és botra támaszkodó, sokat látott időseket egyaránt lehetett látni az asztalok mellett, és mindenki kakast evett, beszélgetett, szórakozott. Köszöntötték az ünnepen a megyei másodosztályú bajnokságban győztes rémi sakkcsapatot is. A kiskunfélegyházi amatőr királyi szakácsklub nevében pedig Bojtor Tibor több főzőnek adott át elismerő oklevelet. Hangsúlyozta: Rém ezzel a rendezvényével sok nagyobb települést lefőzött. ■ K. T. A parkerdőt ezúttal is megszállták a családok, baráti társaságok - bográcsokban főtt a kakas.
