Petőfi Népe, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-31 / 203. szám

SZERKESZTETTE: RÁKÁSZ JUDIT TELEFONSZÁM: 06-76/518-248 E-MAIL: judit.rakasz@petofinepe.hu NŐI MAGAZIN PETŐFI NÉPE - 2007. AUGUSZTUS 31., PÉNT ügy gondolták, bolondozik ez a festő bozsó gyűjtemény János tudta, a művészet mellé rajongókat kell szerezni - mondja Loránd Klára LORÁND KLÁRA, a Bozsó Gyűjtemény igazgató kurátora soha nem a művész halálával foglalkozott, a szellemi hagyatékát szeretné megőrizni. Loránd Klára. Kecskeméti család sarja, ötvenvala- hány éves, ahogyan ő mondja, nem mintha szé­gyellne a korát, de szerin­te az ember születési dá­tuma csak azért fontos, hogy tudja, mit élt át. Sokszor kínáltak számára olyan lehetőséget, ame­lyekkel elhagyhatta volna a várost, de mindig úgy érezte, hogy valamit még nem fejezett be. Rajtmár István- Klára! Mi az a valami, amit még nem fejezett be, ami a vá­roshoz köti, és ami fontosabb volt az egyéni karrierjénél?- A szüleimtől hoztam ezt, ők hihetetlen energiával ápolták a tradíciókat, bár nem kényeztet­te el őket a sors. Nekem a Bozsó Gyűjtemény fenntartása, az életmű ápolása nagyon fontos feladat. Szeretettel, szerelem­mel csinálom. Természetesen az még kérdés, vajon képes va- gyok-e rá, lesz-e, marad-e lehe­tőségem megvalósítani az el­képzeléseimet. Nem bizonyta­lanság ez és nem is keserűség, én alapvetően vidám vagyok, ezt is az őseimtől örököltem.- Milyen tulajdonságokat örö­költ még az őseitől?- Volt egy hihetetlen nagy­anyám, aki 1896. március 15-én született, maga ez a dátum szin­te előkészítette a 102 éves élet­tartamát. Évtizedeket élt féltü­dővel, mindenét elvették és álla­mosították, megöz­vegyült, mindezek ellenére olyan csa­ládi légkört terem­tett maga körül, amilyen, azt hi­szem, manapság már nincs is. Soha nem azon kesergett, hogy mit vettek el tőle, mi mindentől fosztotta meg az élet, hanem mindig azzal foglalkozott, hogy mit tud adni. Édesanyám is üyen volt, édesapám is, aki da­colva minden ellenállással, pati­kamúzeumot alapított.- Bozsó János, Munkácsy-díjas festőművész, fantasztikus gyűjteményt hozott létre! Ki­lenc éve nincs közöttünk, de a műtermében úgy érzem: bár­mikor benyithat az ajtón.- Soha nem a halálával foglal­kozunk, Bozsó János szellemi hagyatékát szeretnénk tovább­vinni, megőrizni. Nagyon sok értékét ki kell emelni, például azt az emberi példát, ahogy gyűjteményét ápolta és gyarapí­totta. Zseniális meglátásai vol­tak! Bozsó János ráérzett arra, hogy a közönségnek meg kell mutatni, az emberekkel meg kell éreztetni a mű­vészetet, a művé­szetek mellé rajon­gókat kell szerezni. Nagyon fontosnak, időszerűnek tartom azt a gondolati örökségét, hogy az emberekkel meg kell szeret­tetni a magyar kultúrát.- Miként lehet manapság mű­ködtetni egy Uyen komoly gyűjteményt, miből lehet fenn­tartani a múzeumot?- A gyűjtemény három évtize­de él. A működtetésre Bozsó János a várossal együtt 1986- ban alapítványt hozott létre. A biztonságos fenntartás miatt ez látszott a legjobb megoldásnak.- Abban az időben meglehető­sen újszerű gondolatnak szá­mított egy magánmúzeum és egy alapítvány létrehozása!- Úgy gondolom, hogy csak azért valósulhatott meg, mert annyira nem hittek benne. A hetvenes évek közepén nem hitték el, hogy létre jöhet egy magánmúzeum. Abban a tár­sadalmi helyzetben teljesen szokatlan ötlet volt, bolondozik ez a festő, gondolták. Nem is tudták, mekkora értékről van szó, egyébként már nem lenne együtt ez az anyag. A kurátoro­kat hagyományosan Kecske­loránd KLÁRA Muzeológus, a Bozsó Gyűjtemény igazgató kurátora. diplomák: József Attila Tudo­mányegyetem, Magyar Iparmű­vészeti Egyetem. NEMZETKÖZI DIPLOMA: Non-pro­fit marketing, Art és fesztivál managment. munkásság: orvostörténeti, néprajzi tanulmányok írója, művészeti albumok kiadói, mét város és Bozsó János jog­utódjai képviselik. Néha elgon­dolkodom azon, vajon hány ember képes lemondani vagyo­náról? Bozsó János lemondott róla és Kecskemét város kezé­be adta!- Ha már a vagyonnál tar­tunk: mekkora értéket képvi­sel a Bozsó Gyűjtemény?- Ezt a kérdést többen is fel tetették nekem. Mindenki más­ként látja, másként értékeli, mást tart értéknek. Van, aki ál­landóan forintra akarja váltani az egyes tárgyakat. Van, aki az szerkesztői, írói munkája, magyar, német, osztrák kiállí­tások szervezése, rendezése. Művészettörténet oktatása: egészségügyi, jótékonysági, kulturális alapítványok, egye­sületek vezető kurátora. család: édesapja, Loránd Nándor a kecskeméti „Patika- múzeum” megalapítója. Fia, if­jú Bozsó János: idegenforgal­mi, muzeológusi pálya. értékmentésben is észreveszi az „értéket”, van, aki a tárgyak összességét tekinti, mások arra kíváncsiak, hány ember nézi meg a kollekciót. Most üyen verseny van a múzeumok közt, hogy kinél hány lá­togató járt...- Napjainkra a múzeológusok, művészettörténészek munká­ja is megváltozott, átértékelő­dött?- Engem is foglalkoztat az, hogy a munkám, vagy a muzeo­lógus kollégák munkáját vajon értékesnek ítélik-e. Ha kiderül, hogy ennek a szellemi érték­nek a gondozója, kezelője va­gyok, szinte ajakbiggyesztést kapok. Ez az én munkám? Ugyanakkor, ha valaki egy ilyen gyűjteményt, műtárgyál­lományt gazdasági váüalkozás- ként működtet, az manapság zseniális embernek számít. Ugye milyen érdekes? Ha el­adnék egy műtárgyat, akkor ér­tékkel, ha „csak” megőrzőm, akkor társadalmi teherrel fog­lalkozom. Nem az a fontos, hogy mi a múzeumban mit t; tunk értéknek, hanem az, ho a társadalom mit tart annak.- Országos hírű események szerveztek a közelmúltban. Sokan azért jöttek Kecskemi re, hogy megnézzék a vásár helyi festők, Frank Frigyes vagy Csernus Tibor tárlatát. Most Pirk János képei látha­tók a gyűjteményben.- Kiváncsi vagyok Pirk mert ő a huszadik század mű szetét fogja össze. Részint n gyár, részint európai vona egyesít az életművében. Euró kiállítótermeiben most sorb áUnak az expresszív realist képei előtt. Pirk közéjük tar zik, az a művész, akinek tel sen természetes, hogy a ma mális tudás a kezében van. technikát soha nem helyezte mondanivaló elé, eszköznek kintette, aminek ő teljesen a t tokában volt, tökéletesen „he, dűlt”, virtuóza a szakmának- Bizonyára sokan megnézü majd a Pirk-tárlatot. Beszáll nak a versenybe: melyik mi zeumba jön több látogató?- A szeüemi műhelyek n< konkurensei egymásnak! A t bi magyar városhoz kép Kecskeméten nagyon kevés e infrastruktúrá’ rendelkező mú um. Sok értékű van, de nagyon vés az igazán mi ségi megnyilat zási lehetőség. Fel kell ism nünk, hogy nem riválisai gyünk egymásnak, hau együtt, valaminek az építőkő' Mint a gyöngyszem, úgy ke ne felfűződnünk egy láncra.- Az egyik gyöngyszemmel Ön foglalkozhat. Müyen ne­hézségekkel találkozik emu gondozása során?- Optimista vagyok, végti nül szeretek a gyűjteményt dolgozni. Közösségi feladj szolgálok, és tudom, csak ob célt szabad megvalósítani, a: más is követendőnek lát. Itt' egy kincs, egy tizennyolc-tiz kilencedik századi épületegy tes egy mezőváros közép Kecskemét fénykorát idéző 1 szak találkozik itt, és soks gondolok arra, hogy az épi egy része egyszercsak összei ■ Marad-e lehető­ségem megvaló­sítani az elkép­zeléseimet? Muzeológus, kiállításrendező, író és szerkesztő ■ Van, aki állan­dóan forintra akarja váltani az egyes tárgyakat. Egészséges és egyben esztétikus 3. fogszabályozás Súlyos következményei lehetnek, ha halogatjuk a kezelést Kecskeméti családokat segít, ha most vásárol jótékonysági vásár Korabeli vásári hangulatot idéz Kecske­mét főterére a szombati Szent Erzsébet jótékonysági vásár. Ár­pád-házi Szent Erzsébet szüle­tésének 800. évfordulójára em­lékezve a könyörület, a gondos­kodás, a szeretet üzenetét hor­dozza a rendezvény. Aki ezen a napon vásárol a kecskeméti iparművészek, termelők, kéz­művesek portékáival, ezzel rá­szoruló családoknak nyújt se­gítséget, hiszen a bevételt ők kapják meg. A rendezvény fő­védnöke Mádl Dalma, védnö­kök: Farkas László érseki hely- nők, Zombor Gábor polgármes­ter, Szabó Irén, a Szent Erzsébet Társaság elnöke. ■ Bár a fogápolás egyre jobban előtérbe kerül az életünkben, sok tévhit van még ezzel kap­csolatban. Sorozatunk ezen tév­hitek eloszlatását, a gyakori kérdések megválaszolását igyekszik segíteni. Szakértőnk DR. KŐHÁZI KISS ILDIKÓ fogSZa- bályozó szakorvos.- Vegyünk egy konkrét pél­dát: tegyük fel, hogy egy 37 éves nőt úgy a magánéleté­ben, mind a munkájában egy­re jobban zavar a fogai állása. Túdnak rajta segíteni?- Egy ilyen páciens kora nem akadály, hiszen nála sokkal idő­sebb betegeket is kezelünk. Ter­mészetesen, a kezelést korrekt diagnózis előzi meg, amit egy részletes megbeszélés követ.- Gyakran látni középkorú em­bereket, akiknek valósággal el­vándoroltak a fogai, annyira szétáünak. Ez bizony minden­kit öregít, nem túl szép lát­vány. Ő sem jelent problémát?- Rajta pedig végképp segíte­ni keü. A ferdén áüó fogak min­den egyes harapásnál rosszul kapják a rágóerőt. Ez olyan, mintha egy szöget felülről, az alapra nem merőlegesen, ha­nem ferdén ütnénk, naponta sokszor. A szög is egyre ferdéb­ben áll majd. Ugyanez történik az üyen fogsorral is, és ez a fo­gak kilazulását is gyorsítja. Ezért feltétlenül szükséges a fogszabályozás, elkerülendő az egyre fokozódó romlást és a kö­vetkezményes fogkilazulást.- Kiválaszthatja-e a páciens, hogy úgynevezett kivehető, vagy pedig fogakra ragasztott, úgynevezett állandó készülék­kel történjen a fogak szabályo­zása?- A fogszabályozást szaksze­rűen gondos diagnosztikai munka előzi meg, lenyomatok­kal, harapásrögzítéssel, kopo­nya- és teljes fogröntgennel, arcesztétikai, valamint funkcio­nális vizsgálattal. Ezt követően lehet eldönteni, hogy milyen az elváltozás jellege. Figyelembe kell venni a növekedési előrejel­zést is, és a kettő alapján hatá­rozzuk meg, hogy milyen ké­szülékek jöhetnek szóba. Ezt követi a beteggel történő meg­beszélés, ahol tájékoztatjuk őt a fogazattal kapcsolatos problé­ma mibenlétéről, esetleges kö­vetkezményeiről, a kezelésről, annak idejéről. Ez után rögzít­jük a kezelési tervet, amely so­rán nem feledkezünk meg fi­gyelembe venni a páciens élet- körülményeit, foglalkozását, időbeosztását is. Ez fontos, hi­szen a diagnosztika mellett a megbeszélésre is időt kell szán­ni. A részletes tájékoztatás mel­lett ugyanis mindig vannak fel­merülő kérdések.- Van-e különbség a felnőtt illetve a gyerek kezelése között?- Van, hiszen a felnőtt k( lés mind a feladatkört, mine életkort tekintve az orvo: még speciálisabb tudást, r több gyakorlatot, és komoly 1 folyamok elvégzését igényli. (FOLYTATJUK) Rendelő: Kecskemét, Fráter György u. 25. Bejelentkezés: 06-76/476-0

Next

/
Oldalképek
Tartalom