Petőfi Népe, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-22 / 195. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2007. AUGUSZTUS 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Kelendő lett a halasi nyugdíjas házi készítésű napkollektora Ne ingázzanak az iskolások! népszavazás A szükséges aláírásokat már összegyűjtötték A megfelelő lehetőségekre vár Kiskunhalas és a vajdasági Szabadka energia Saját tervezésű nap- kollektorok gyártását kezdte meg egy kiskunhalasi nyugdí­jas. Komét Béla májusban első­ként saját családi házát szerelte fel a berendezéssel - egyszerű, a városban is beszerezhető alapanyagok felhasználásával. Az ezermester Esztergomban egy szakmai konferencián hal­lott a szerkezetről, amit egye­nes csövezésű napkollektornak nevezett el. - Egyszerűnek tűnt, és a helyszíni tapasztalatok olyan meggyőzőek voltak, hogy elhatároztam magam is készí­tek egy ilyet. Szerelési útmuta­tó és némi kézügyesség mellett különféle eszközökre, rézcsőre, hőszigetelő ásványgyapotra, hő­cserélőre és melegvíz-tárolóra van szükség - mondta lapunk­nak a kisnyugdíjas. ■ Az alternatív energia- forrás egy átlagos mére­tű családi ház melegvíz- ellátását képes megol­dani. Az első, házilag összeálh'tott alternatív energiaforrás egy át­lagos méretű családi ház meleg­víz-ellátását képes megoldani kora tavasztól késő őszig, meg­fizethető áron. Komét Béla két hónapja csak ezt használja úgy­nevezett használati meleg víz­ként, vagyis például fürdésre és mosogatásra. A szerkezet révén nyáron 70-80 fokos meleg víz állítható elő, a téli időszakban pedig 25-35 fok garantálható. Az éves energiamegtakarítás az ezermester szerint a meleg víz esetében 70 százalékos is lehet. Egy nagyobb, 12-16 négyzetmé­teres kollektor a fűtéshez is ele­gendő meleg víz előállítására képes. Az egyszerűbb megoldás 200 ezer forintból kihozható, házilagos kivitelben, némi barkácsgyakorlattal. Vagyis fele annyiból, mint ami előre gyár­tott, és az üzletekben kapható. Komét Béla eddig három da­rabot készített el a szerkezetből, de csak barátoknak, ismerősök­nek. Az érdeklődés ugyanakkor egyre nagyobb. Két hete egy Kiskunhalason rendezett orszá­gos tanácskozáson is bemutat­kozott a Kornet-féle napkollek­tor. A beszámoló olyan jól sike­rült, hogy a férfit felkérték egy előadás megtartására a szarva­si főiskolán. ■ S. L szülők népszavazással kívánnak tiltakozni az ellen, hogy gyerekeik nap mint nap átjárjanak a lakiteleki általános iskolába. Szeptemberben dönt a képviselő-testület annak a népszavazásnak a kiírá­sáról, amit három helybé­li kezdeményezett június­ban a tiszaugi diákok vé­delmében. A referendum­hoz szükséges aláírások már összegyűltek, jelen­leg hitelesítésük folyik. Szász András K. Hegedűs lános, Bezerédi Im­re és Hegedűs Jánosné június 27-én fordult népszavazási kez­deményezésével a tiszaugi vá­lasztási iroda vezetőjéhez, Tombácz Ferenc jegyzőhöz, aki megvizsgálta a kérelmet, s mi­vel nem találta a hatályos jog­szabályokba ütközőnek, hitele­sítette az aláírásgyűjtéshez szükséges íveket. Határozatát a polgármesteri hivatal előtti hir­detőtáblán is közzétette. Az oktatásügyben végbe­ment változások, illetve a mi­nél több normatív támogatás­hoz jutás reményével az ap­róbb települések szinte kivétel nélkül úgynevezett Többcélú Kistérségi Társulásokba tömö­rültek. Tiszaug a szomszédos Lakitelekkel és a távolabb eső Nyárlőrinccel fo­gott össze. A tár­sulás gesztori te­endőinek ellátását Lakitelekre bízták. Az ottani, ősztől Eötvös Loránd nevét viselő általános iskola lett az összevont intéz­ményi egység központja, amit egy évig megbízott igazgató­ként Olajos István korábbi lakiteleki iskolaigazgató vezet. Ugyancsak Lakitelek lett a köz­pontja az összevont óvodai in­tézménynek is. A fúzió következményeként szeptember 3-ától a tiszaugi ál­talános iskola felső tagozatos diákjai tanítási napokon Laki­telekre kénytelenek átjárni. Tombácz Ferenc jegyző lapunk­nak elmondta: a közel negyven diák utaztatását iskolabusszal oldják meg, mely igény szerint közlekedik majd. Nyárlőrinc egyelőre nem érintett az ingá­zásban. A népszavazást kezdeményezők nem az összevo­nás és nem a tiszaugi iskola tagintézménnyé válása ellen tiltakoznak. Mint népszavazási kérdőívü­kön megfogalmazták: referen­dumukkal kizárólag a tiszaugi általános iskola felső tagozatos diákjainak helyben maradását kívánják elérni. Tiszaug lélek- száma alapján a népszavazás kiírásához minimum 214 támo­gató volt szükséges. A kezde­ményezők ennél jóval többet, 245 aláírást gyűjtöttek, melyek hitelességét a helyi választási bizottság vizsgálja. Erre harminc napja van, in­dokolt esetben a határidő meg­hosszabbítható. Amennyiben a grémium nem talál kifogásolni­valót, a képviselő-testület elé terjeszti az ügyet, mely szep­temberi ülésén dönt a referen­dum kiírásának időpontjáról. Fontos megjegyezni: amennyiben a település lélek- számának több mint negyede aláírta az íveket, Hegedűs Ernő polgármesternek már nincs mérlegelési vagy döntési jogkö­re. Kénytelen elfogadni a kép­viselő-testület határozatát. Tiszaugon idén huszonkét alsó és negyvenkilenc felső ta­gozatos diák kezdi el tanulmá­nyait. Az óvodáskorúak hu­szonötén vannak. Az összevonások kapcsán ősztől hat alkalmazottal keve­sebb áll munkába az iskolá­ban. Ketten közülük nyugdíj­ba mennek, ketten közös meg­egyezéssel távoznak, ketten pedig határozott időre szóló szerződéssel dolgoztak. Az ő megállapodásukat nem hosz- szabbították meg. ■ A szülők kizárólag a felső tagozatos diákok helyben maradását kíván­ják elérni. Pontos időpont még nincs, de a közeljövőben Halason folytató­dik a két település között júli­usban Vajdaságban megkez­dett eszmecsere, melyen Lu­kács Lászó kiskunhalasi alpol­gármester vezetésével több he­lyi vállalkozó is részt vett.- Folyamatosan figyeljük a határon átnyúló kapcsolatokat segítő pályázatokat. Számunk­ra stratégiai kérdés, hogy le­gyenek uniós kapcsolataink, mint ahogy a magyar vállalko­zók is szeretnének Szerbia felé terjeszkedni - mondta ezzel kapcsolatban Kucsera Géza, Szabadka polgármestere. Hoz­zátette: leginkább az ipari par­kok „benépesítésében” számít segítségre mindkét fél, részük­ről pedig további lehetőséget kínál a palicsi tó „felélesztése”. Az egykor konünensszerte hí­res üdülőhely felvirágoztatásá­ra mintegy 115 millió eurós programtervezet készült el, a megvalósításhoz elsősorban pénzügyi befektetők jelentke­zését várják. ■ A szerbiai adózási felté­telek kedvezőbbek, mint a hazaiak. Lukács László alpolgármes­ter megerősítette, hogy halasi részről is érdekes lehet a sza­badkai ipari park építése, és reménység szerint a palicsi tó fejlesztésében is szerephez juthatnak magyar befektetők, illetve kivitelezők. A városve­zető megjegyezte: a halasi vál­lalkozók számára vonzónak bizonyult, hogy a szerbiai adó­zási feltételek kedvezőbbek, mint a hazaiak, valamint rend­kívül olcsó a munkaerő. Szintén optimista Merényi lakab, a Halasi Vállalkozók Klubjának elnöke, a Merkbau Kft. ügyvezető igazgatója. - A határon ányúló együttmű­ködésekre nagyon nagy hang­súlyt kell fektetni, ez mindkét fél számára előnyös. Ugyanak­kor pályázati segítség, illetve önkormányzati közreműködés nélkül ez nem fog menni - mondta az igazgató, majd hoz­zátette, hogy cégük Romániá­ban, valamint a nem európai uniós tag Horvátországban is jelen van, és nem zárkózná­nak el a Szerbia felé való nyi­tástól sem. ■ S. I. A városért díjat a tűzoltók főnöke kapta Kalocsán kitüntetések Hétfőn reggel ad­ták át a kitüntetéseket a város­házán. Kunsági Ferenc tűzoltó- parancsnok a Kalocsa Városért díjat vette át, amit a városban és környékén lakók érdekében vég­zett közszolgálati tevékenységé­ért adományoztak a képviselők. Az ifjúság neveléséért Csekei Istvánná tagóvoda-vezetőt jutal­mazták. Betlenné Dajkó Ágnes zenetanár művelődési, dr. Mal- baskiné dr. Malárik Edit orvos egészségügyi, Glózikné Turcsik Margit köztisztviselő közszolgá­lati, Pásti Mihály és Sztankovics István (posztumusz) sport díj­ban részesült. Mádi Imre vezető ügyész a polgármester kitüntető díját vette át a K. T. Szoboravatás Soltvadkerten hétfőn a hagyományos kenyérszentelés mellett zenés folklórműsorral emlékeztek államalapító királyunkra, Szent Istvánra. A program részeként a Hősök terén felavatták SZŰCS-FARKAS LÁSZ­LÓ alkotását. A fából készült szobor két magyar ősi jelképet: a turulmadarat és a csodaszarvast ábrázolja. Ün­nepi beszédében TAKARÓ MIHÁLY irodalomtörténész a nemzeti kultúra megtartó erejére hívta fel a figyelmet Vigyázat, újra itt van a terménylopás szezonja! felhívás A betakarítási munká­latokkal párhuzamosan idén is egyre több terménylopási üggyel találkoznak a kiskőrösi rendőr- kapitányság munkatársai. A múlt hét végén Páhi külterületén egy kukoricafóldről lop­tak el csaknem 40 ezer forint értékű termést a szárral együtt. Az elkövetőt - akit más bűncselekmények miatt is köröztek - rövid időn be­lül elfogták egy szomszédos ta­nyában. A napokban történt sző­lőlopás ügyében azonban még tart a nyomozás. Fülöpszállás környékén mintegy 100 ezer fo­rint értékű termést vittek el is­meretlenek egy ültetvényről. Az elkövetők vélhetően többször is fordultak. Andriska Tibor bűnügyi osz­tályvezető arra hívta fel a figyel­met, hogy ezekben az időkben a gaz­dák akkor is rend­szeresen látogassa­nak ki a területük­re, ha a szüretig nincs is már ott ten­nivalójuk. - Érdemes a környék­beli tulajdonosokkal összefogni, vagy egy közeli tanyatulajdonost megkérni: nézzen rá a földekre. A tolvajok munkáját megköny- nyíti, ha egy adott területen na­pokig senki sem jár - mutatott rá az osztályvezető. ■ S. I. ■ A tolvajok mun­káját könnyíti, ha a területen napokig senki sem jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom