Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-30 / 176. szám
9 2007. JÚLIUS 30., HÉTFŐ süiSEi TWTIFIi ITT MM J. Eil U A Császár díszpolgárként tért falujába albert Flórián Gyönyörűnek maradtak meg emlékezetében a hercegszántói gyermekévek Szülőfaluja, Hercegszántó (Santovo) díszpolgára lett. A magyar sport emble- matikus figurája, aki ünnepelt futballsztár volt pályafutása során, meghatódott a hír hallatán. A Ferencváros legendás csatára nem érdemtelenül élvezte a közönség szeretetét, és lett Flóriból Császár, aranylabdás, a Nemzet Sportolója. Tapodi Kálmán- Nagyon szép tizenegy évet töltöttem gyerekként Herceg- szántón. 1952-ben költöztünk Budapestre, de amikor csak tehettem, rohantam haza a nagy- szüleimhez. Ők neveltek sokáig, mivel nagyon kicsi, két és fél éves voltam amikor elveszítettük édesanyámat. Volt, amikor a tanévzárót sem vártam meg, hanem indultam Szántóra. Nehéz anyagi körülmények között nó'ttünk fel, de szerettem a falusi munkákat: az aratást, a szüretet, a kaszálást, a disznóivágásokat, a kötélfonást. Nagyon büszke voltain arra, amikor, az első kévét egyedül bírtam felrakni a lovas kocsira. Imádtam a lovakat, és alig vártam, hogy valami munkám legyen körülöttük - sorolja kérdezés nélkül a zöld-fehérek világhírű 9-ese, miután kiderül, hogy miért is keressük.- Gondolom, azért a munka mellett jutott idő a játékra is...- Hogyne, amikor csak tehettük, rúgtuk a bőrt. Néha még holdvilágnál is pattogott a fűzős focilabda. Ádáz fejelőcsatákat is vívtunk. Igaz, ha a fűzős részén fejeltünk bele, nagyot ütött, de nem számított a fájdalom.- Népes családban nevelkedett. Akadt, aki még sokra vihette volna a sportpályákon?- Két fivérem is játszott a faA viszontlátás megható pillanata. Az aranylabdás sportveteránnak FEIGL JÓZSEF polgármester adta át a díszpolgári oklevelet. lu csapatában. Feri bátyám nagyon jól focizott. Emlékszem a környékbeli települések csapataival játszott nagyszerű, jó hangulatú meccseikre. Feri katonakorában játszott a kecskeméti Dózsában, majd a Fra- di-tartalékban is.- Ön mikor került az Üllői útra?- Még csak két hete laktunk a fővárosban, amikor János, az idősebb bátyám elvitt a Kinizsi- akkoriban így nevezték az FTC-t - toborzójá- ra. Száger Mihály - akire ma is hálás szívvel gondolok - volt a futball- palánták irányítója, aki kiválasztott és elkezdte egyengetni pályafutásoA focit testvérei is imádták. Feri bátyja a kecskeméti Dózsában és a Fradi tartalékában is játszott. mat.- A karrierje gyorsan ívelt felfelé. Tizenhét évesen már a felnőttcsapatban játszott. Emlékszik még az első NB I-es mérkőzésére?- Hogyne, azt nem lehet elfelejteni. 1958 novemberében a Diósgyőr ellen léptem először pályára,,3, Fradiban,., ahol,hamar állandósítottam a helyem. 1959. június 28-án azután teljesült az álmom, és a válogatottban is bemutatkozhattam a Népstadionban, a svédek elleni 3-2-es győztes meccsen.- Nehéz volt az „Aranycsapat” öröksége? Tőlük mindenki győzelmet várt.- Baróti Lajos volt a szövetségi kapitány, aki nem akasztott ilyen terhet a nyakunkba. Fokozatosan építette be a nemzeti csapatba a rutinosabbak mellé a fiatalokat, mint például Göröcs Jánost, nem sokkal később engem, majd Rákosi Gyulát.- A válogatott eredményei a kapitány döntésének helyességét igazolták. A meccseken A Fradi-pálya volt az élete. A vidékről származott kissrác ott alapozhatta meg karrierjét, és lehetett belőle valaki. önnek is több nagyszerű alakítása volt, de a krónikák szerint az 1966-os angliai világbajnokságon játszott élejp legjobb formájában.- Tény, hogy jól ment a játék a csapatnak és nekem is. Igaz, nem így kezdődött, hiszen a portugáloktól elszenvedett vereség után nem kaphattunk ki Brazíliától. A győzelmi kényszer miatt nagyon elszántak voltunk, és 3-1-re legyőztük a világbajnokot. (Albert Flórián ugyan nem említette, de a világ- bajnokság legszebb gólja is ezen a meccsen született. A második magyar gól előtt Albert három brazilt kicsele-. zett, majd Bene elé passzolt, akinek beadását Farkas János kapásból vágta Gilmar kapujába! - a szerk.) Voltak egyébként máskor is hasonlóan nehéz, emlékezetes mérkőzéseink, melyeken szintén a továbbjutás volt a tét. Sajnos, pont ezen a világbajnokságra később nekünk sem jött ki a lépés a szovjetek ellen, így nem jutottunk be a legjobb, p.égy közé.- Az 1967-es év történései azonban mindenért kárpótolhatták.- Valóban egy csodálatos év volt. Bajnokságot nyertünk a Fradival, megkaptam az Aranylabdát, és néhány hétig Brazíliában szerepelhettem a Flamengo csapatában, és december 12-én megszületett a fiam.- Most pedig visszavárják oda, ahonnan ez a csodálatos karrier elindult. Mit szólt, amikor megtudta, hogy Hercegszántó díszpolgára lesz?- Óriási megtiszteltetés számomra, először nem is akartam elhinni. Meghatódtam, hogy ennyi év után se felejtettek el. Izgulok, hiszen régen jártam már ott, és kíváncsi vagyok, hogy mi változott meg a faluban, odatalálok-e nagyapá- mék házához... Az egyetlen magyar aranylabdás albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Herceg- szántón. 1952-ben költözött családjával a fővárosba, ahol hamarosan leigazolta az akkoriban Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencváros. Pályafutása során végig hű maradt a zöld-fehérekhez. A Fradiban - a bajnoki és különböző kupameccseket összesítve - 537 mérkőzésen 383 gólt szerzett. Négyszer nyert magyar bajnokságot (1963, 1964, 1967, 1968), egyszer Magyar Népköztársasági Kupát (1972). Háromszor volt gólkirály (1960, 1961, 1965). 1965-ben Vásár Városok Kupája (az UEFA Kupa jogelődjej-győztes. A magyar válogatottban 75 mérkőzésen 32 gólt szerzett Magyarországon kétszer választották az év játékosának. Többszörös világ és Európa- válogatott. Olimpiai (1960) és Európa-bajnoki (1964) bronzérmes. 1967-ben nyerte el (eddigi egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát •-•jlßf. ......................................i-M • ■ Min t a fák, ő is az Üllői úthoz tartozott „A ROSSZAKARÓIM azt mondhatták: úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent■ én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Örömök értek, csalódások... barátok hagytak el... de ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaßld, ahová - mint a fel-feldobott kő - mindig visszahulltam. ” (RÉSZLET ALBERT FLÓRIÁN: ÉLETEM A FRADI CÍMŰ ÖNÉLETRAJZI KÖNYVÉBŐL)
