Petőfi Népe, 2007. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-30 / 151. szám
16 GAZDASÁGI ABLAK PETŐFI NÉPE - 2007. JÚNIUS 30., SZOMBAT Piacbővítés a Kárpát-medencében tanácskozás Szlovákia és Románia jó befektetési területnek számít A Hírős Héten kézmíívefrkiállítást, -vásárt rendez a megyei kamara A burgenlandi Felső- pulya, az erdélyi Maros- vásárhely után június 15- én Kecskeméten rendezték meg a Kárpát-medencei vállalkozók találkozóját. Barta Zsolt A szervezésben főszerepet vállaló Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak helyi, hanem külföldi üzletembereket és politikusokat is meghívott a rendezvénynek helyet adó kecskeméti városházára. A találkozón részt vett Szili Katalin, a parlament elnök asszonya is, aki meleg szavakkal üdvözölte a résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta: örül annak, hogy a gazdasági kapcsolatok segítségével a határ menti területeken élők sorsán javítani lehet. Elismerését fejezte ki a kamarának a rendezésért, majd arról beszélt, hogy fejlesztésalapú nemzetpolitikát kell folytatni a Kárpát-medencében. Gaál József megyei kamarai elnök rövid köszöntőjében kifejtette, hogy a vállalkozókat a logikus gazdasági érdekek hajtják, ám mindannyian magyarok vaSÁRKÖZY ISTVÁN alpolgármester köszöntötte a résztvevőket Háttérben a két elnök: SZILI KATALIN a parlamentet, GAÁL JÓZSEF a kamarát képviselte. gyünk, és nem függetleníthetjük magunkat az ügy érzelmi oldalától. Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke szerint csak akkor lehetünk sikeresek, ha előbb megbékélnek a politikusok idehaza. Sárközy István alpolgármester Kecskemét fejlődését több évszázadon átnyúló történelmi íven keresztül mutatta be. A boldog békeidők korszakát hozta fel, amikor a városnak jó lehetősége nyílott a felemelkedésre. Tarcsi Gyula, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a határok túloldaláról egyre többen vállalnak nálunk munkát. Észak-Dunántúloo például 30 ezer, többnyire magyar származású szlovákiai alkalmazott dolgozik. De hasonló folyamatok kezdődtek a magyarromán határ mentén is. Az ország vállalkozóinak azt kell figyelembe venniük, hogy minEgy cég két-három hét alatt bejegyezhető lakatos Péter romániai országgyűlési képviselő:- A profitadó ugyan 16 százalékos, de nincs iparűzési adó - mondta az RMDSZ politikusa. Egy magyar céget 2- 3 hét alatt be lehet jegyezni. Ennek a költsége most 60 euró. Az alaptőke kft. esetében 70 euró. Csak a részvénytársaság esetében 25 ezer euró. A román minimálbér kevesebb, mint 30 ezer forint Ezek a költségek azt mutatják, hogy jó profitra lehet számítani. Bővíteni lehetne a turizmust. Azokat a külföldi turistákat, akik Hortobágyra vagy a kelet-magyarországi termálközpontokba látogatnak el, át lehetne vinni Erdélybe. A Felvidékre várják a magyar tőkét farkas IVÁN, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke: - A dél-szlovákiai magyar részek keveset éreznek abból a gyors fejlődésből, mely Szlovákiára jellemző. Mi ennek az oka? A kormány nem igazán támogatja a régiót. Szlovákiában alacsonyabb valamivel a minimálbér, ezért a kinti átlagbér is alacso- nyább. Kit is várnának? Olyat várnak, aki az anyaországban is sikeres, és Dél-Szlová- kiában logisztikai bázist tudna kialakítani. A térségben a papírgyártásnak, a gépiparnak, az elektrotechnikai és az élelmiszer- iparnak van hagyománya. denekelőtt abban a közép-európai térségben találhatják meg, mely kelet-nyugati irányban legfeljebb ezer, míg észak-déli irányban maximum ötszáz kilométer távolságra húzódik a határainktól. Itt ugyanis 100 millió fogyasztó lakik. Erről már Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese beszélt előadásában. Hangsúlyozta, hogy az exportunk kétharmadát ideszállítjuk, míg importunk fele innen érkezik. A gazdasági üzletek finanszírozásához a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, Aladics Sándor ajánlotta fel a segítségét. Parragh László, a kamara országos elnöke a Kárpát-medence gazdaság- történeti nagy korszakaira hívta fel a figyelmet. A fórumon külhoni magyar politikusok is kifejtették a véleményüket. Majd másnap gyár- látogatással fejeződött be a program. felhívás Aki mestere a szakmájának, bemutathatja tudását és termékeit a Kecskemét főterén, a Hírős Hét Fesztiválon. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara augusztus 28-ától szeptember 2-áig rendezi meg a főtéren a-Vl. hagyományos kárpát-medencei kézműves-kiállítást és -vásárt. Az esemény egybecseng a magyar kézművesség értékeinek, tárgyalkotó tevékenységének, hagyományainak, mesterségbeli tudásának és élni akarásának bemutatásával. A kamara olyan lehetőséget szeretne biztosítani a kiállítással és vásárral, melyben a kézművesség értékei és hagyományai ötvöződnek, a rég elfeledett mesterségek újjáélednek. Várják a kiállításra és vásárra mindazon kézművesmestereket, kézművesműhelyeket, -egyesületeket, -társaságokat, akik művelői, folytatói és örökösei az ősi, méltán híres magyar kézművesmesterségeknek és -hagyományoknak. Csak zsűrizett kézművestermékekkel lehet jelentkezni! Bővebb információ Benyó Lászlónétól (Tel.: 76/501-502, 70/7028402), valamint Tóth Anitától (Tel.: 76/501-508, 70/7028401) kérhető, e-mail: benvone.aniko@bkmkik.hu. illetve toth.anita® bkmkik.hu Gazdasági Ablak A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó és főszerkesztő: Gazsó László Szerkesztő: Barta Zsolt, Gaál József, Sipos Zsolt Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem, Kecskemét A salátatörvények megnehezítik a vállalkozók életét dalmadi Imre A túladóztatott cégektől nehéz áldozatvállalást várni - főleg akkor, ha nincs megfelelő támogatás Míg Szlovákiában szinte szárnyal a gazdaság, addig idehaza a gazdasági környezet nem segíti elő a cégek sikeres fejlődését. Dalmadi Imrével, a Ber- trans Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettesével erről beszélgettünk. Az államháztartás eladósodottsága és a költségvetési hiány olyan tényező, mely alapvetően nehezíti a versenyszféra szereplőinek helyzetét. Az ország hitelei törlesztésének, a költségvetés rései betömködésének oroszlánrésze ugyanis a vállalkozókra hárul. Ezért magasak részben az adók. Ez ugyan rossz, de önmagában nem katasztrofális probléma. Az ugyanis előfordul a történelemben, hogy egy átalakulás során az államháztartás túlköltekezik. A gond azonban az - véli Dalmadi Imre -, hogy a vállalkozások vezetői nem látják, a tőlük elvárt áldozatvállalás közép-, esetleg hosszabb távon jár-e majd haszonnal. A gondokat az is szaporítja, hogy a várva várt uniós pénzek is lassan csordogálnak. Ráadásul a beérkező összegek nagy része se a vállalkozók támogatására jut. A mostani uniós támogatások jó, ha 13-14 százaléka jut a magán- szektorba. Azaz a kormány hiába vár el áldozatvállalást, ha nem támogatja azt a szektort, amelyik ki tudná termelni az éves törlesztés költségeit. Ráadásul a nem kimondottan a cégeket érintő adóügyi döntések is vissza- áramlanak a munkaadókra. Nemegyszer előfordult, hogy a dolgozók az adóemelkedés kompenzációját kérték a munkáltatóktól, amit az amúgy is túlterhelt vállalkozások képtelenek teljesíteni. A gazdasági nehézségekkel magyarázható az is, jegyzi meg Dalmadi Imre, hogy tavaly mintegy kétszáz tag vált meg a kamarától. Becslései szerint legkevesebb a fele azért szüntette meg a tagságát, mert a cég is megszűnt, az adók növekedése, a vállalkozás ellehetetlenülése miatt. A tapasztalatai szerint az adó terhek növekedése leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti erőteljesen. Pedig ez a szektor állítja elő a GDP 40 százalékát, viszi az export 20, illetve foglalkoztatja az alkalmazottak 60 százalékát Magyarországon. Ez utóbbi szempont miatt fontos, hogy megerősítse a kormány ezt a gazdasági réteget. A pénzügyi szakember szerint a jogalkotóknak arra is figyelmet kellene fordítaniuk, hogy ne úgynevezett salátatörvényekben módosítsák az adójogszabályokat. Ez ugyan könnyíti a parlament munkáját, de a vállalkozókét nehezíti. Egy csomagban szavaznak a változtatásokról. Ez azt jelenti, hogy nem külön-külön, hanem együtt kerül megtárgyalásra több jogszabályt érintő változtatás is. így a honatyáknál az is átmegy, ami esetleg nem szorulna változtatásra. Sokszor meg sem találják a változásokat a könyvelők, mert egy olyan törvényben bújtatták el a honatyák, melyekről nem is feltételezi a címe alapján a szakember, hogy a cégére vonatkozó változásokat tartalmaz. Dalmadi Imre társadalmi munkában a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ellenőrző Bizottságának az elnöke is. Köztestületi tevékenységével kapcsolatban elmondta: a bizottság dolga az, hogy felügyelje a számviteli szabályok betartatását. Ám emellett javaslatokat is megfogalmaznak a szervezet hatékonyabb működése érdekében. A kamara egy ilyen felvetés alapján az országban másodikként vezette be az integrált információs rendszert. Ez olyan jól sikerült, hogy más megyei kamarák vezetői nem a rendszert kialakító baranyai irodához mennek, hanem Kecskemétre jönnek tanulni. ■ Az adóterhek növekedése főleg a kisebb cégeket sújtja. Fel kell hívni a kormány figyelmét arra, hogy a hazai cégeket támogatni kell. Csak így lehetnek sikeresek a piacon - mondja Dalmadi Imre.
