Petőfi Népe, 2007. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-29 / 150. szám
2007. JÚNIUS 29., PÉNTEK GAZDASÁG Titkos stratégia a Mól védelmére részvényháború Ki áll a harc mögött: az oroszok, az osztrákok vagy valaki más? A Mól értékes céggé nőtte ki magát. A magyar államnak nincs törvényes lehetősége, hogy nemzeti érdekre hivatkozva felvásárolja a cég részvényeit. Gyurcsány Ferenc kormányfő újra üzent Ausztriának: a nemzeti érdekek nem engedik a Mól külföldi felvásárlását. Az állam azonban nem vehet a tőzsdén magyar olajipari részvényeket. Éber Sándor Egyre mélyül az újabb osztrák-magyar konfliktus a Rába habzása után a magyar és az osztrák olajipari óriás, a Mól és az OMV részvényhábo- rűjában. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök tegnap telefonon beszélt Alfred Gusenbauer osztrák kancellárral, és megerősítette korábbi nyilatkozatát. Azt hangoztatta: barátságtalan lépésnek tekinti a Mól kivásárlására irányuló osztrák szándékot, miután egy állami tulajdonban lévő külföldi társaság előzetes értesítés nélkül részvényvásárlási akcióba kezdett azzal a szándékkal, hogy megszerezze a kontrollt a magyar vállalat fölött. Budai Bernadett kormányszóvivő kiemelte: a kabinet minden lehetséges eszközt felhasznál, hogy a Mól részvényeire irányuló kivásárlást meghiúsítsa, mivel ez alapvető nemzeti érdek. A stratégiáról nem árult el részleteket, hogy „he rontsa a tervezett módszer hatékonyságát". j A felvásárlás meghiúsítását a Fidesz is támogatta. a* Budai Bernadett cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány egy olyan jogszabály előkészítését fontolgatja, amely amerikai mintára nemzetbiztonsági aggálynál vétót adna a kabinet kezébe a cégfelvásárlásoknál. A hírekben felröppenő orosz szerepvállalást sem erősítette meg. „Az állam nem vásárol a tőzsdén Mol-részvényt, Magyar- országon ugyanis nincs rá törvényi lehetőség” - mondta tegnap Veres János pénzügyminiszter. A vásárláshoz ugyanis felhatalmazással kellene rendelkeznie valamilyen állami intéz- s ménynek. A kormány vizsgálja, hogy az | unióban jelenleg milyen, az el- 1 lenséges kivásárlásokkal kap- 1 csolatos törvények, rendelkezések vannak hatályban, és ezekből melyeket lehetne beilleszteni a magyar jogrendbe. Az orosz Megdet Rahimkulov és fiainak cégei még május végén 5,2 százalékra növelték befolyásukat a Mol-ban. Egyesek attól tartottak, hogy a milliárdos átpasszólía részvényeitáz orosz GazprWrmak. - Jtííl jjöm A Mól egy hete jelentette be: bevásárol saját részvényeiből. Saját részvényeinek 10 százalékos limitje miatt - a papírok 80 százaléka külföldi befektetőké - az OTP-nek passzolt át 8,7 millió részvényt a cég felvásárlásának megakadályozására. Az OMV azonban az eddigi 10 százalékos Mol-részesedését 18,6-ra növelte (ebben pletykák szerint Rahimkulov is közreműködött). De az osztrák cég áldozattá is válhat gyarapodása után, mivel így még vonzóbb lett a két- száznegyvenmilliárd eurós forgalmú Gazprom számára. Üzemanyagárak Közép-Európában (forintban) Óriási harc dúl szerte a világon a finomítókért „A mol-omv párharc annak az alapvető folyamatnak a része, amikor a két cég már akkorára nőtt, hogy vagy növekszik vagy elpusztul” - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint mindkettő akkora értéket képvisel, hogy előbb- utóbb valamelyik amerikai cég vagy a Gazprom felvásárolja. A világon ugyanis nagyon kevés a finomító, s ezekért óriási harc folyik. Ausztriában a bajor cégek vásárolnak fel mindent, a bevételt azonban csak keleten tudják befektetni. Az osztrákok azonban, a magyarokkal ellentétben, nagyobb biztonságban vannak, mivel stratégiailag fontos cégeikben legalább 25 százalékos az állami tulajdon. „A NEMZETI ÉRDEKEK hang súlyozása a Mol-ügyben álszent dolog, minthogy a cég részvényeit Londonban értékesítették” - hangoztatta a politológus. A Mól azonban olyan fontos stratégiai cég, amelyben a Fidesz és az MSZP is szeretne nagyobb politikai befolyást. az osztrákokkal való konfliktusban Kiszelly szerint Sólyom László államfő a Rába miatt azért kritizálta erősen Ausztriát, mert nem akarja, hogy a környezetvédelmi témákat az SZDSZ és Fodor Gábor átvegye. A régióban mi tankolunk a legdrágábban NÉHÁNY HÉTEN BELÜL Újra 300 forint körül lehet a 95-ös benzin ára a szakértők szerint. A szomszédos országok mindegyikében olcsóbb tankolni, főként Ukrajnában, ott egy literen akár 120 forintot is spórolhatunk, míg Romániában mintegy 40-et. Máshol már nincsenek akkora különbségek, ami miatt fellendülhetne a benzinturizmus, 10-20 forinttal olcsóbb egy liter 95-ös. Nyaraláskor azonban jelentős összegeket spórolhatunk meg, ha a határon túl tankolunk. Körültekintőnek kell lenni, egyes államokban, így Franciaországban, Németország ban, Olaszországban, Angliában, Belgiumban 330-350forint körüli a 95-ös benzin ára. 7 Ötmilliárdba kerül a Rába megtisztítása mintegy 20 millió euróra- ötmilliárd forintra - becsülte a Rába-Lapincs folyórendszer természetes állapotának helyreállítási költségét Stájerországtól Szentgotthárdig Niki Berlakovich, a burgenlandi tartomány környezetvédelmi tanácsosa. Közölte: Burgenland fokozza a vízminőség-ellenőrzést Jennersdorf térségében, ahol a folyót szennyező Boxmark bőrgyár egyik üzeme működik. Bírság hanyagul csomagolt jégkrém miatt nem megfelelően csomagolt jégkrémekre bukkant egy magyarországi élelmi- szeráruház-lánc üzletében a szokásos nyári ellenőrzését végző regionális élelmiszer-biztonsági hatóság, amely a termék forgalmazásának megtiltása mellett várhatóan 1,5-2 millió forintos bírságot szab ki. Az üzletekben mintegy ötezer doboz Lengyelországban gyártott jégkrémet kell leszedni a polcokról. Újabb pengeváltás az egészségügyről gyurcsány Ferenc eladta az egészségügyet az SZDSZ- nek; a reform egyetlen mozgatórugója, hogy a kormány rátegye a kezét az egészség- ügyi kassza milliárdjaira- mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Az egészségügyi tárca úgy reagált: Navracsics ne képtelen, hangulatkeltő rágalmakkal riogasson, hanem tárgyilagos érvekkel vitázzon. A kormány nem ígért garanciát a biztosítók nyereségességére. Navracsics: pénzről szól a reform Fodor: nem leszünk szemétlerakó hulladék Júliustól szigorítják a szállítmányokra vonatkozó előírásokat Szigorítja a kormány az országba bekerülő hulladékszállítmányok szabályozását - jelentette be Fodor Gábor. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a német importszemétügyhöz hasonló esetek megelőzésével indokolta a módosítást. A tárcavezető azt mondta: a július 12-től hatályos előírások alapján az importáló cégeknek precízebb dokumentációt kell vezetniük. Pénzügyi biztosítékkal kell szolgálniuk tevékenységükhöz, már csak azért is, hogy egy esetleges cégmegszűnés és további problémák esetén ne az adófizetők pénzén kelljen fizetni a hulladékkezelést. A kormány- rendelet ném engedi meg a szükséges engedély kiadását olyan társaságoknak, amelyeket a hatóságok nem megfelelő hulladékkezelés miatt korábban már elítéltek - tette hozzá a miniszter. Hangoztatta: nem fogja megengedni, hogy Magyarország más országok szemétlerakója legyen. A miniszter szerint a szigor mit sem ér következetes felderítések nélkül, ezért meg kell erősíteni a zöldhatóságot. Az új rendelet alapján növelik a hatóság létszámát. A szigort szolgálja majd az is, hogy a hulladékszállítmányok ellenőrzésére a vámhatóság is jogosult lesz, önállóan dönthet például kamionok visz- szatartásáról. ■ Z. M. A hatósági szigor csak hatékony felderítéssel együtt hozhat eredményt Teljes körű adóreform nem hozna megváltást Finomítani kell az adórendszert, de teljes körű reformra nincs szükség, és ideje lenne felszámolni az adókkal kapcsolatos téveszméket - hangzott el az APEH tegnapi konferenciáján. Pitti Zoltán, az adóhivatal volt elnöke szerint hozzá kell kezdenünk adórendszerünk modernizációjához, de reformra nincs szükség. Egy hatékony adórendszert egyébként sem lehet hirtelen felindulásból felépíteni, hangoztatta a régi igazságot. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is azt mondta: se szükség, se lehetőség nincs teljes körű vagy alapvető adóreformra. A szakértő szerint nem adónemekben, hanem vállalkozói adminisztrációs terheket érintő változtatásokra (egyszerűsítésre, csökkentésre) van most szükség a magyar adórendszerben. Vértes András hozzátette: nem hiszi, hogy az adórendszeren belüli kisebb átrendezések érdemi eredményekhez vezetnének. A GKI elnöke minden olyan „megváltónak” hirdetett modellt hibásnak tart, amely arra épül, hogy az adók csökkentésével növelhető lenne a foglalkoztatottság a magyar gazdaságban. ■ B. V. ■ Nem reformra, finomításokra van szükség.
