Petőfi Népe, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-10 / 108. szám

4 INTERJÚ PETŐFI NÉPE - 2007. MÁJUS 10.. CSÜTÖRTÖK Profi zöldségkertészek Kecskeméten szakmai karrier Odahagyta nyíló rózsáit, és elgurult a sárga Dáciával szerencsét próbálni Kecskeméten avatták teg­nap a zöldséghajtatás specialistája, a de Ruiter Seeds új délkelet-európai régióközpontját. A hol­land cég beruházása a ki­váló üzleti érzékkel meg­áldott kertész, Fülei Zol­tán szakmai karrierjét is koronázta. Miklay Jenő- Jól hangzik a címe: regioná­lis igazgató. Restelli-e, ha el­áruljuk, hogy házalással kezd­te: tasakolt vetőmagokat pró­bált a gazdákra sózni?- Akik ismernek, úgyis tud­ják, hogy az én sorsom, a de Ruiter magyarországi meg­kapaszkodásának története is egyben. E történethez tartozik a piacolás is. És az egész másfél évtizedes szervezőmunka is, ami­nek eredménye a most felavatott korszerű irodaközpont. Semmi nem az enyém itt, al­kalmazott vagyok mégis mintha a sajátom lenne.- Ezek szerint kárpótlást ka­pott azért, hogy nem építhetett saját birodalmat a szakmában.- Ami elmúlt, azt már nem feltételezhetjük, mégis azt mon­dom: lehet, hogy a magam ura­ként szerényebb lenne a szak­mai karrierem, bár a jó utat fel­ismertem. Rájöttem: a pincérség nem az én világom. Kijártam a Közelkép fülei Zoltán 1959-ben született Helvécián. Piarista diák volt, de vendéglátó-kereskedelmi képzettsé­get szerzett 1978-ban. Első munka­helye az Aranyhomok étterem. Pin­cér volt, majd a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben folytatta. 1987-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, mellyel a KecskemétSzikrai ÁG-ban helyezkedett el. Később magángaz­dálkodó lett. 1992-től a de Ruiter Seeds Vetőmag Kereskedő Kft. ügy­vezetője, ma regionális igazgatója. Felesége tanár. Két gyermekük van, Krisztina és Máté. Hobbija a sízés, a növényvilág és a kertészet. kertészeti főiskolát. Szép három év volt. A Kecskemét-Szikrai Ál­lami Gazdaságban borászati elő­adóként kezdtem. A szikrai bo­rok Békés megyei értékesítésé­nek szervezését bízta rám jó ta­nítómesterem, Kisari István. A feladatot kifejezetten nekem ta­lálták ki. Csakhogy jött a rend­szerváltás, gazdaságunk ré­szekre szakadt, nekem pedig se­hol nem jutott pozíció. Három­­százezer forint újrakezdési köl­csönnel kibéreltem a Kertészeti Főiskola tanüzemének fóliását, és rózsát meg uborkát termesz­tettem.- A borászat sem tetszett már akkor? A zöldséghajtatás más­féle tudást követel.- A hajtatás több mint rutin­munka, mondhatnám: alkotás. Kifogni az időjáráson, megjelen­ni a piacon akkor, amikor más nem teheti meg - számomra a szakmai kibontakozás hallatlan élményét nyújtotta. Pedig fá­rasztó élet volt. Krisztina lá­nyom akkor született, a család csak rám számíthatott. Nappal a növényeket gondoztam, éjjel pi­­acoltam. Aztán '91-ben össze­hoztuk a kecskeméti zöldség­­termesztők szövetségét. Rö­videsen megkeresett ben­nünket egy holland alapít­vány, mondván: delegál­junk egy munkatár­sat hollandiai szakmai tapasz­­talatcserére. Csak én tudtam idegen nyelve­ket, nem volt kér­dés, ki menjen. Igen ám, de mi lesz a kerttel? Szüléimhez, barátaimhoz szaladtam taná­csért Ők azt mondták: uborkát termeszteni később is tudsz. Rózsáim éppen virágoztak, mégis lezártam a fűtést, és el­köszöntem otthonról. Balról: BIENSE VISSER, a de Ruiter cégcsoport vezérigazgatója, ZOMBOR GÁBOR polgármester és FÜLEI ZOLTÁN.- Nem érezte akkor, hogy megszakad a szíve?- Majdnem megszakadt. Ráadásul pénzem sem volt a repülőre. A többi­eket egyetemek, minisztériumok küldték, útikölt­ségüket kifizet­ték. Én pedig'be­ültem a sárga Dáciámba, és átvergődtem Európán.- A napfényes Kertország szakembere ugyan mi újat tudhatott meg a hűvös Hollandiá­ban?- Megismertük a teljes agrárvertikum működé­sét Fejlett technológiát, jól szervezett piacot lát­tunk. Sok-sok praktikus módszert fedeztünk fel. ■ A növényhajta­­tás nem rutin­munka, inkább alkotás. Azt mondtam: ha ennyi lesz a hasznom az útból, már érdemes volt kockáztatni. A holland ker­tészek beleszületnek a szakmá­jukba, nemzedékek öröklik a ta­pasztalatokat. Fél évszázaddal járnak előttünk. Ám sosem éreztet­ték, hogy én náluk tanuló vagyok. Ba­rátokat szereztem, köztük hazánkfia Rosta Józsefet, aki útba igazított a kinti cégek felé. Nyolc-tíz he­lyen jártam, mindenütt felkínál­ták: képviseljem őket idehaza. Túdjuk hol kötött ki, de mi­ért éppen ott?- Mert nem volt időm latol­gatni. Megjelent három ember a de Ruitertől, mondván: szétnéz­nek nálunk. Kiskunfélegyházi kertészetekbe vittem őket. Ha­marosan közölték: céget alapíta­nak, és felkértek, hogy szervez­zem meg. Örömmel vágtam a feladatnak, közben elindítot­tam a fajtakísérleteket. A pro­fi kertészek megismerték a DRS vetőmagot, a cég gyara­podott, és néhány év alatt megszilárdítottuk piaci pozí­ciónkat.- A mi zöldségvetőmagvaink ennyire gyengébbek lenné­nek a hollandokéinál?- A hazai fajtanemesítés vi­lághírű. De a siker nem csak a jó fajtákon múlik. Nálunk ko­moly hátrányt okozott a köz­pontosított, nehézkes döntésho­zatal, a vetőmagpiac szervezet­lensége. A de Ruiter Seeds-t nemcsak a kiváló szaporí­tóanyagok tették világhírűvé, hanem a szakmai hozzáértés, a hitelesség, a jó emberi kapcso­latok és a marketing is. Tényleg szerencsém volt, hogy velük ho­zott össze a sors. A de Ruiter Seeds húsz országban A céget Wouter de Ruiter ala­pította 1945-ben. Családi vál­lalkozás, világszerte hétszáz szakemberrel. Az intenzív ter­mesztésű zöldségfélék nemesí­tése, vetőmagvak előállítása és kereskedelme a profilja. Magyarországi leányvállalata a szaporítóanyagok forgalma­zásával, szaktanácsadással foglalkozik. A kecskemét­­kisfái teljesen önerős, kétszáz­húszmillió forintból épített délkelet-európai régióközpont­ban, közel másfél hektáron, intenzív fajtaszelekciós és termesztéstechnológiai kísér­letek is folynak. A kecskeméti­ek tíz országban aktívak, vetőmagvaik értékesítése évente 15-20 százalékkal nö­vekszik. Nem olcsó, mégis kapós a nyári tábor nyár Évek óta egyre lejjebb tolódik a jelentkező gyerekek életkora ► Folytatás az 1. oldalról. Április elején hirdettük meg az idei kínálatot, és vannak olyan táboraink, amelyek máris be­teltek. Ilyen például a Mező Ti­bor állatorvos vezetésével meg­hirdetett Vadaskert tábor, melyben a gyerekek reggelen­ként bekapcsolódhatnak az ál­latok etetésébe, tisztán tartásá­ba. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy egyre lejjebb tolódik a táborba jelentkező gyerekekek életkora. Míg a kezdetek kezdetén 6-7 éves kor fölött jelentkezhettek ide a gye­rekek, most 4 és fél év az alsó korhatár. - Sok szülő dolgozik, számukra nagy segítség, ha óvodáskorú gyerekeikenk biz­tonságos körülmények között tudnak tartalmas elfoglaltsá­got biztosítani - mondja Csiz­madia Ilona. - Előfordul, hogy bölcsődés gyereke­ket is szívesen hoznának hoz­zánk, az ő fogadá­sukra azonban nincs lehetőség. A legkisebbek közül azokat a gyerekeket vár­juk, akik legalább egy évet jár­tak már óvodába. Szakképzett óvónők foglalkoznak velük, és besegítenek a nyári gyakorla­tukat teljesítő óvónőképző főis­kolások is. A tábori témák szinte min­den területet felölelnek. Együtt fotózhatnak Bahget Iskan­derrel, ismerkedhetnek a mé­dia világával, az animációval, szobrászkodhatnak és táncol­hatnak. Az olcsóbb egyhetes napközis táboro­kért 6-8 ezer forin­tot kell fizetni, ilyen például a sakk-, a csiUagász vagy a moderntánc-tábor. A költségesek 12-14 ezer forintba kerülnek, ilyen a lovas-, tűzzo­mánc-, horgásztábor. A kecskeméti árak egyéb­ként az országos átlag alatt vannak. A fővárosban az egy­hetes napközis táborok 14-16 ezer forintba kerülnek. Egyhe­tes, bentlakásos, teljes ellátást nyújtó balatoni táborozás 35-50 ezer forint, ugyanez a Tisza­­tónál 35 ezer forintba kerül. Érdemes kedvezmény után ér­deklődni, mert szinte minden­hol engednek az árból, ha test­vérek jelentkeznek. A táborok sorát gazdagítják az iskolai táborok is. A Kecske­méti Református Általános Is­kola például úszótábort hirde­tett meg. Az első turnus június 18-án indul: a napi két úszás­­oktatáson, illetve edzésen kí­vül lesznek tornatermi játékok és készségfejlesztő foglalkozá­sok. Mindezért 8 ezer 500 fo­rintot kell fizetni, ami a meleg ebédet is magában foglalja - tudtuk meg Hörcsök Imre igaz­gatótól. ■ A gyerekek bekapcsolódnak az állatetetésbe. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Hol lesz a gyermek nyáron? KERESZTESNÉ ÁGÓ SZILVIA, Kecskemét: - Egész nyáron dolgozom. A tavalyi táborok remekül sikerültek. A két fi­am idén nyáron úszni szeret­ne és számítógépezni. Nyu­godt leszek, mert pedagógu­sok felügyelete alatt lesznek. Biztosan jól fogják érezni magukat. Négyéves kislá­nyomra a nagyszülők vigyáz­nak majd. SZIGETI-LŐRINCZ MIKLÓS, Kecskemét: - A feleségem padagógus, sokat lehet együtt nyáron a kislányunk­kal. Laura mégis elmegy tá­borba. Tavaly táncolni ta­nult, most az úszás és a kéz­művesség érdekli. Móron, a nagyszülőknél is eltölt pár napot. Hármasban csak Kapolcsra, a művészetek völ­gyébe tervezünk elmenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom