Petőfi Népe, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-09 / 107. szám
7 2007. MÁJUS 9., SZERDA GAZDASAG Halogatás helyett reform kell biztosítók „Nincs más út előttünk: folytatni kell az egészségügy átalakítását” A volt egészségügyi miniszter a lovasberényi találkozó után ugyan érez csalódást, de elkötelezett a megkezdett reformok folytatása mellett. Bánky Bea- Csalódottnak tűnik a vasárnapi lovasberényi koalíciós találkozó után. Többre számított?- Lelkem mélyén igen. Azt reméltem, végre döntenek a biztosítói modellváltásról. Ám a halasztásból halogatás lett. Ez nem vezet jóra. A halasztásban egy ideig partner voltam, de a halogatásban nem tudok az lenni. Lovasberényben világosan kiderült, a liberális kompromisszumos elképzelésen kívül nincs más megvalósítható javaslat, olyan, amely a két párt által közösen akart célokat megvalósíthatja. A minisztérium és az Államreform Bizottság is elkészítette a saját verzióját. A két koncepció nagyon hasonló következtetésre jut. Mivel hosszú hónapok óta folyik a vita, abban reménykedtem, hogy a két javaslatból végre egy egységes születik.- A halogatás oka az MSZP népszerűségének mélyrepülése?- Valószínűleg befolyásolta. De én abból indultam ki, amit a koalíciós pártok a kormányátalakításkor elhatároztak, hogy nem népszerűségi versenybe neveznek be. A kormányfő, a koalíciós partnerek és az SZDSZ is tudta, hogy a bevezetéskor nem lesznek népszerűk azok az intézkedések, amelyeket meg kell hozni.- A Medián felmérése szerint a lakosság többsége egyetért azzal, hogy az OEP megmaradása mellett jelenjenek meg az üzleti egészségbiztosítók.- Mi olyan rendszert javasolunk, ahol az emberek dönthetnek: maradnak az állami biztosítónál, vagy átmennek magánbiztosítóhoz. Szerintünk egy demokráciában meg kell adni a választás jogát. A népszerűségvesztés pedig átmeneti.- Miért nem elfogadható önnek az MSZP elképzelése, amely csak a kiegészítő szolgáltatások piacára engedné be a magánbiztosítókat? Molnár Lajos: tudatában voltunk annak, hogy a reformok elindításával nem népszerűségi versenybe neveztünk be- Erre két nagyon komoly ellenérvem van. Ha a kiegészítő biztosítások erős rendszerét teremtjük meg, az azt jelenti, hogy akinek van pénze, jobb ellátást vásárolhat magának, akinek nincs, annak marad az állami alapellátás. Ez vágná igazán ketté a társadalmat. Csodálkozom, hogy egy baloldali párt ilyet javasol. Mi azt akarjuk, hogy azok is jobb ellátást kapjanak, akik nem tudnak többet fizetni. Ahol roszszul működik az egészségügy, ott alakult ki fejlett kiegészítő biztosítási rendszer. Angliában például, ahol az állami egészségügyben másfél évet kell várni egy csípőízület- vagy egy szemlencseműtétre, a tehetősebbeknek viszont csak néhány hetet. Magyarországon eddig is lehetett kiegészítő biztosítást kötni. Tudja, miért nem működik?- Mert betegség esetén ugyanabba a kórházba kerülök, nem kapok kényelmesebb kórtermet, kedvesebb nővéreket.- Igen, de van egy másik ok is: miért fizetnének az emberek a járulékon felül több pénzt, ami■ Kiegészítő biztosítási rendszerre nincs szükség, a hálapénz miatt torz módon már létezik. kor - ha szükségük van többletszolgáltatásra - azt hálapénzért olcsóbban megvehetik? Nem kell létrehozni a kiegészítő biztosítási rendszert, hiszen a hálapénz miatt feketén, torz formában ma is létezik.- Ha szélesre tárják a kaput a magánbiztosítók előtt, de maximálják a nyereségüket, akkor miért lenne érdekük belépni rajta?- Ok akkor járnak jól, ha több biztosított választja őket. És akkor választja őket több biztosított, ha jobb szolgáltatást nyújtanak. A szép és jó magánrendelések finanszírozásába ma azért nem száll be az OEP, mert az állami-önkormányzati intézményekkel kell szerződést kötniük. A magánbiztosító aszerint válogat az intézmények között, hogy melyik rendelőben, kórházban elégedettebbek a betegek. Ahol jó az ellátás, de rossz állapotú az épület, megéri beruházni.- És vidéken, ahol nincs olyan nagy választási lehetőség, mert kevés a kórház?- A biztosító sikeresebben magyarázhatná el az embereknek, hogy érdemes a húsz kilométer-Molnár Lajos SZÜLETETT: 1946. 10. 13. diploma: Debreceni Orvostudományi Egyetemen orvosi, majd egészségügyi szakközgazdászi végzettséget szerzett. pályafutás: fül-orr-gégész szakorvos, több egészségügyi intézményt is vezetett. Az SZDSZ országgyűlési képviselője, idén márciusig miniszter. család: nős, felesége radiológus, két lánya és három unokája van. rel távolabbi kórházba menniük, ha ott jobbak az esélyeik a túlélésre. Hiába érvelt a szakma, hogy nem szabad valamelyik kisvárosban belgyógyászatot működtetni, mert kétszer annyian halnak meg ott, mint a közeli egyetemi klinikán, ettől függetlenül a politika ragaszkodhat a megtartása mellett.- Mennyivel emelkednek majd a járulékok, ha üzleti biztosítók finanszírozzák az egészségügyet?- Semmilyen összefüggés nincs a kettő között. Tavaly a parlament emelte a járulékokat, pedig nincsenek magánbiztosítók. Valljuk be, azt nem lehet mondani, hogy hosszú távon az egészségügyre fordított összegek nem fognak emelkedni. De nem azért, mert több biztosító van, hanem mert hihetetlenül drágák a korszerű diagnosztikai eljárások, az új gyógyszerek. Kérdés, a pénzt hatékonyan vagy pazarlóan költjük-e el. Ami biztos, a magánbiztosítók a mai járulékokkal is jobb szolgáltatást tudnának nyújtani.- Vállalna más tisztséget is, például egy kórház vezetését?- Nem tervezek ilyet. A parlamenti munkát jóval komolyabbnak érzem, hogy amellett teljes intenzitással egy kórház vezetésébe is belefogjak. Egyébként is van az egészségpolitikában teendő: a reformot folytatni kell.- Mit szól Horváth Ágnes miniszterségéhez?- Örülök neki. Felkészült, elkötelezett politikus. Az elkezdett tíz hónapot együtt csináltunk végig, természetes, hogy ő folytathatja. Gondatlanság okozta a gázvezeték sérülését GONDATLANSÁG okozta a Nyugat-Európát ellátó földgázvezeték hétfői megsérülését. Az urkán ügyész bejelentése szerint a talaj megsüllyedése okozta a cső eltűrését, ezt a karbantartóknak észlelniük kellett volna. Az Urengojból Ungváron át nyugat felé haladó vezeték harminc méter hosszan hasadt fel Kijévtől délre. A gázt elkerülő vonalakra irányították, így nem volt kiesés a szállításokban. Borúlátók a cégek egy tanulmány szerint A visegrádi országokban működő vállalkozások nem igazán elégedettek saját helyzetükkel - derült ki az Ernst and Young tanulmányából. A Magyarországon először felmért, novemberben készült hangulatjelentésben részt vevők 83 százaléka szerint a társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. A cégek tíz százaléka véli úgy, hogy a magyarok felkészültek a nemzetközi cégekkel való versenyre. Korai a Nabucco mellett dönteni MAGYARORSZÁGNAK korai lenne elköteleznie magát a Nabucco gázvezeték mellett - mondta Göncz Kinga külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. Az Európai Unió energiapolitikájának csak egy nagyon kis része a gázvezetékek kérdése, a közösségben 27 fajta energiapolitika van jelenleg - mondta. Göncz Kinga: korai elköteleződni Csak annak fizetnek, aki az alap tagja fagykár Nemzeti forrásból rendezné a károkat az agrárminisztérium Kevés a magyar kutatás, nincs pénz fejlesztésre Nyilvánítsák katasztrófasújtotta területté a jelentős fagykárt szenvedett területeket - javasolta tegnap Jakab István (Fidesz) a parlamentben. Jakab emlékeztetett arra: van, ahol a termés 70- 90, de akár 100 százaléka is megsemmisült. A képviselő szerint a Nemzeti Agrár Kárenyhítési Alap hektáronkénti hatezer forintos támogatása nem enyhíti a károkat, hiszen a gazdák akár hektáronként 600 ezer forintot is befektettek földjeikbe. Karsai Péter (MDF) további 3-3,5 milliárdos átcsoportosítást javasolt a gondok kezelésére. „A Nemzeti Agrár Kárenyhítési Alap tavaly pontosan az ilyen esetek kezelésére jött létre azzal, hogy a termelők befizetéseit az állam azonos összeggel egészíti ki” - mondta Gőgös Zoltán (MSZP). A földművelésügyi minisztérium államtitkára jelezte: az alaphoz azonban csak a termelők hat százaléka csatlakozott, fizetni márpedig csak annak tudnak, aki belépett az alapba. A fagykárokkal kapcsolatos rendezés kérdése „tématorlódás” miatt nem került elő az uniós agrárminiszterek brüsszeli értekezletén, ám Gráf József agrárminiszter jelezte: a tárca dolgozik a kárenyhítési rendszer bővítésén. A miniszter hozzátette: a rendezés nagy részét nemzeti forrásból oldják meg. ■ Z. M. Országszerte hatalmas károkat okozott a fagy a szőlőkben is Magyarország nem szán elég pénzt á kutatásra és fejlesztésre - mondta Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a testület 177. közgyűlésén tartott beszámolójában kedden, Budapesten. Szavai szerint a „velünk közel azonos méretű és hasonló népességgel bíró országok”, mint Dánia, Belgium, Ausztria, de még a feleakkora lélekszámmal rendelkező Finnország is a 2005-ös adatok alapján ötmilliárd euró fölötti összeget költött kutatás-fejlesztésre, míg Magyarországon a ráfordítás mindössze 693 millió euró volt abban az évben. A főtitkár hangsúlyozta: abból kiindulva, hogy az Európai Unió (EU) kutatási célokra 200 milliárd eurót szán, Magyarországnak a népessége alapján legalább négymilliárd eurót kellene fordítania tudományos célokra. Ismertetése szerint az ilyen jellegű ráfordítások szempontjából 2003 volt a „csúcsév”, azóta a finanszírozás folyamatosan csökken, de a főtitkár reménye szerint 2008-ban végre „újból a GDP 1 százaléka fölé jutunk”. Meskó Attila reméli: megkezdődnek a tárgyalások a kormányzattal az MTA költségvetési támogatásáról. ■ Z. M. ■ Négymilliárd euró kellene a tudományra.
