Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-07 / 82. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. ÁPRILIS 7., SZOMBAT 5 HUSVET Valóban föltámadt! kalocsa-kecskemét Interjú Bábel Balázs érsekkel Húsvét van, a feltámadás ünnepe. Bábel Balázs érsekkel, a Kalocsa-kecske- méti Főegyházmegye met- ropolitájával beszélgetésünket a régi húsvétok felidézésével kezdtük. Farkas P. József- Melyek azok az ünnepek, amelyekre szívesen emlékszik vissza?- A húsvéttal én nem úgy vagyok, mint a karácsonnyal, amikor visszaidézzük gyerekkorunk meghitt ünnepét. A húsvét az ember érettebb korához kapcsolódik, amikor va lamilyen módon az ünnep lényege is megérinti őt. Ugyanis a húsvétot a nagypéntek, vagyis Jézus halála előzi meg. Ez egy kisgyereknek általában nem mond semmit. A húsvétnak az igazi és mellbevágó örömhíre akkortól válik jelentőssé, amikor magával a halállal is találkozik az ember. Bár emlékezem iskoláskorom nagyheteire, hús- vétjaira is, de igazából a gimnázium vége felé, később jelentett ez számomra, nagyon nagy ünnepet, mert tudatosan és érzelmileg is jobban átéltem. Itt az érzelmen a liturgiát értem, a nagyböjt ünnepeit, a keresztúti imádságot, a Jézus szenvedéseire való gondolást, s még hatékonyabban a húsvéti szertartásokat. Nevezetes húsvétra emlékezem: a szentelésem előtt volt, amikor Endrey Mihály püspök úrnak - aki két évig volt váci megyéspüspök - asszisztálhattam, diakónusként Ez volt az a nagy pillanat, amikor az élő egyház tanúságtevő számomra: Krisztus valóban feltámadt, és ez a közösség ezt ünnepli immár 2000 év óta. Az idei húsvéti köszöntésem is így szól: „Krisztus valóban fóltámadt, az ősi és mindig új jó hírrel kívánok áldott, boldog húsvétot.” Keressétek az odafönt valókat!-Van-e új üzenete a mai húsvétnak?- Mindig időszerű az üzenet. A húsvét a keresztény ember számára nem kellemes. Vannak kísérő jelenségei: a locsolás, a hímes tojás stb. De pékünk nem az jelenti a húsvétot, hogy sonkát eszünk nagyszombat estéjén, hanem az, hogy az Isten szeretete erősebb a halálnál. És az a felhívás, amit Szent Pál apostol mond: hogy ha feltámadtatok Krisztussal, ez már egy lelki feltámadást jelent, hogy az ember a bűneinek nemet mond, megbánja, új életet kezd, keressétek az odafönt valókat. Ez azt a lelki és szellemi szférát jelenti, mely az Isten világát mutatja nekünk, és az ő közeledésére mi is közeledünk. Miután körülöttünk a világ állandóan változik, új kihívások vannak, s ezeknek keresztény hittel, keresztény értékrend megvalósításával kell megfelelni, ez jelenti az odafent valóknak a keresését.- Van egy másik szó is, ami húsvéthoz tartozik, a népének is mondja: örvendetes napunk Bábel Balázs idei húsvéti köszöntése így szól: Krisztus valóban föltámadt, az ősi és mindig új Jó hírrel kívánok áldott, boldog húsvétot. támadt, Jézus Krisztus mert feltámadt. Ez az örvendezés mintha hiányozna a világból. A húsvét el tudja hozni az örömöt?- A mai ember - merem azt mondani, hogy - kevéssé ismeri az igazi örömet. Az öröm a lélek derűje, ami velünk tart a bajban, a megpróbáltatásokban. Egy debreceni kismester írónak, Horváth Imrének az írása így szól: „Kár felkelni, ma úgysem vár semmi jó, ez a reggeli depresszió; kár lefeküdni, oly jó volt élni, ma ez az esti eufória.” A mai ember a depresz- szió és az eufória között éli meg az életét. Földobja magát, pörög egyet, örömnek elég az, hogy jó legyen a közérzete, de ez nem öröm. Az eufória egy mesterséges fólhangoltság lehet. A depresszió egy kóros lelkiállapot. Az öröm és a boldogság tartó- sabb dolog, amit nem lehet kiváltani egy nevettetéssel. Amikor annak ellenére teszi az ember a dolgát, hogy látszólag nincs értelme, vagy kitartólag hűséges a házastársához, vagy ápol egy beteget, elvégzi azt a nagyon szerény munkáját. És előbb-utóbb, az idő múlásával felmerül a kérdés, hogy volt-e ennek érteimé. Nagyon sok ember azt mondja, hogy nem volt, nincs. A keresztény ember pedig azt mondja, hogy van értelme. És így fejezi ki, hogy feltámadunk. Aggodalmak és fájdalmak- Ebben a házban, az érseki kastélyban őrzik a régi iratokat, a régi vizitációkat, érseki látogatások emlékiratait, melyek tulajdonképpen próbálták dokumentálni, hogy is áll a közösség. A mai összefoglaló optimista-e a kereszténység, a Szent István-i örökség ügyében?- Abban nem vagyok kétkedő, hogy egyházam megmarad- e. Hiszem, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Hiszen ezt maga Jézus mondta. Azonban elgondolkodtat, hogy a magyarság sorsa miként alakul a történelemben. Mert különböző utak vannak. Ha egyháztörténeti perspektívákban tekintek vissza, akkor például látom, hogy a patriarchátusok megszűntek. Bizonyos struktúrák, formák átalakulnak, eltűnnek. Az sem biztos, hogy Szent István népe megmarad. Ha garanciánk van, az az, hogy első királyunk a koronát és az országot Szűz Mária pártfogásába helyezte. Ugyanakkor tényleg örökös aggodalmak és fájdalmak is vannak bennem, látva mai életünket, magyarságunkat, országunk helyzetét, és ez nagyon fájdalmasan tud érinteni. Nem személy szerint engem, mert nincsenek olyan gondjaim, hogy mit egyek, vagy mibe öltözzek, de ez nem is fontos. Hanem az, hogy a népem hogyan él, és ez itt a nagy gond. Nagy bajokat látok. Reményt ad a jó tettek gyakorlása- Gondolom, hogy az ellenakción is töri a fejét, és kegyelmet vár hozzá. Mi az, ami most talán reményt szül?- Az imádság kétségtelen, és a jó tettek gyakorlása is reményt ad. Amikor Jézus elvitte tanítványait és megmondta, hogy tegyetek meg mindent, amit parancsoltam nektek, akkor azzal a bizonyossággal küldte el őket, hogy ők rá fognak jönni arra, hogy nem az ő tevékenységük hatásfokától függ az eredmény, hanem Isten kegyelmétől. Mindent meg kell tenni. Éppen ez tud bennünket felvillanyozni, mikor már emberileg nem számítunk semmi jóra, és mégis valami feltárul előttünk: az isteni gondviselés.- Az ünnepen mit üzen a hívőknek és a nem hívőknek?- Az Úr feltámadt! - Krisztus valóban feltámadt! Az őskeresztények, elődeink így köszöntek húsvét hajnalán hittel és teljes örömmel. Ez az én üzenetem is. Ebben hiszek, és kívánom hogy mindannyiunk számára örvendetes, reménybeli meggyőződéssé váljék, hogy valóban feltámadt az Úr. Életre hívó érték húsvét Interjú Varga László lelkészi főjegyzővel A Református Egyház számára különleges jelentőséggel bír húsvét ünnepe. Varga László püspökhelyettessel, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjével arról beszélgettünk, hogyan vihetjük magunkkal az ünnep fényét a hétköznapokra, hogy húsvét múltával boldogabban, biztosabban indulhassunk tovább. Rákász Judit- Hívők és nem hívők egyaránt ünnepre készülnek. Lehet-e közös jelentése a húsvétnak?- Az ünnep mindannyiunknak fontos. Ünnepi hangsúlyok nélkül elvesz nénk a mindennapok szürkeségében. Annyi a hétköznapunk, és a hétköznapokban a gondunk, bajunk. Fájóan kevés idő jut a családra és egymásra. Ezért arra hívom fel hívők és nem hívők figyelmét, hogy az ünnep legyen az egymásra tekintés alkalma családban, nemzetben és gyülekezetben egyaránt. Ne feledjük: a jeles napok fénye gyorsan kihunyhat. Vigyük magunkkal a hétköznapokra, merítsünk belőle erőt a mindennapok feladatainak megoldásához! Igazán ember és igazán isten- A keresztyén felekezetek közül a reformátusok számára van a legnagyobb jelentősége a nagyhétnek. Mért emelkedik ki ez az ünnep a Jézus életéhez kapcsolódó egyházi ünnepek sorából?- Húsvét nem csupán azt a két napot jelenti az egyház számára, melyeket piros betűvel jelölnek a naptárak. A virágvasárnappal kezdődő nagyhét Jézus szenvedésének története, .melynek csúcspontja nagypéntek: Krisztus halálának ünnepe. Sokszor emlegetik úgy ezt a napot, mint a gyász napját. Jól emlékszem, milyen döbbenetes élmény volt fóti segédlelkészként az első húsvéti szolgálatomon látnom az istentiszteletre érkező gyászruhás gyülekezetei. Bár Jézus Krisztus halálára emlékezünk, és emiatt valóban a gyász ünnepe ez a nap, hitünk szerint a szomorúságnak a bűnbánatban van a helye. Hiszen nagypénteken miattunk, helyettünk, érettünk halt meg Jézus. Ezért valljuk, hogy ez a nap a győzelem ünnepe: Jézus megváltó halálában bűnbocsánatot szerzett nekünk. Ne feledjük, hogy nagypénteknél nem áll Az ünnep legyen az egymásra tekintés alkalma családban, nemzetben és gyülekezetben! - erre hívja a hívőket és nem hívőket Varga László. meg az ünnepek sora! Ha meg- állnánk Krisztus keresztjénél, ugyanazt a hibát követnénk el, mint a nagyon szép és kifejező rockopera, a Jézus Krisztus Szupersztár. Igenis van folytatás! Húsvét ünnepe a feltámadás ünnepe. Ebben mutatkozik meg hitünk alaptétele: Jézus Krisztus igaz ember és igaz isten volt. Igazán ember és igazán isten. Ember volt, mert az emberiét minden kínját átélte a Passióban, és ez teljesedett be a halálában. Ugyanakkor Isten volt, mert nem maradt a halálban, hanem feltámadt. A húsvét a vallásos embereket is megméri. Igazán csak azt nevezhetjük hívő embernek, akinek húsvéti hite van. Vallásos és hívő ember- Mt jelent a húsvéti hit?- Odáig sok ember eljut, hogy Jézus történetét, személyiségét ismeri és példaként tekinti. Igaz embernek, örök példának tartják őt segítőkészségével, szeretetével, tanításával, csodáival, szenvedéssel teli halálával. Azonban a hit nem itt kezdődik. Hanem annak megvallásával, hogy nekünk nem halott Krisztusunk van. A húsvéti istentiszteleten énekeljük el a régi keresztyén himnuszt: Krisztus feltámadott/ kit halál elragadott/ örvendezzünk vigadjunk/ Krisztus lett ő a vigaszunk. Ezzel teszünk bizonyságot amellett, hogy nekünk élő Jézus Krisztusunk van. Húsvét másik fontos üzenete az, hogy a halál legyőzetett. „Nincs már szívem félelmére, nézni sírom fenekére, mert látom Jézus példájából, mi lehet a holtak porából”- énekeljük a templomban húsvét hétfőjén, hirdetve a feltámadás és az örök élet hitét és reménységét. Aki ezt nem hiszi, de jár templomba, az a vallásos ember. Aki hiszi, az a hívő ember. Az ünnep csendje- Milyen gondolatokkal készül az idei húsvétra?- Igehirdetésem alaptézise a következő: miért keresitek a holtak között azt, aki él? Lukács evangéliumának 24. részében található ez az elgondolkodtató mondat. Azoktól az asszonyoktól kérdezi az angyal, a küldött, akik a sírnál keresik Krisztust. Ugyanezt kérdezhetjük magunktól, amikor boldogulásunkat a pénz utáni hajszában, a szerzés örömében, az embert romlásba vivő élvezetekben, az alkoholban, kábítószerekben keressük. Hogyan találhatnánk meg az életet adó segítséget a holtak között? Úgy gondolom, ez az üzenet hívő és nem hívő emberek számára egyaránt érvényes: nem a halott dolgok között kell keresnünk az értékeket, az életet. A következő napok akkor válhatnak teljessé, ha az egymás felé fordulás mellett marad idő a befelé tekintésre is. Ha van csendje az ünnepnek. Jut figyelem és idő az önvizsgálatra, az élet értelmének, értékének, útjának, céljának átgondolására. Az ünnep utáni napon így boldogabban és biztosabban indulhatunk tovább. Családi, nemzeti, egyházi ünnepeink- ünnepeinket három nagy csoportra oszthatjuk - mondja Varga László. - Elsőként említsük a legbensőségesebbet: a család ünnepeit. A születésnapok, házassági évfordulók sok családban azt a ritka alkalmat jelentik, amikor együtt lehet a nagy család. Ezért is olyan becsesek. A második csoportba a polgári, nemzeti ünnepek tartoznak. Sajnos az elmúlt év szomorú ünneplést hozott, de úgy gondolom, elég erő van nemzetünkben ahhoz, hogy újra közösségépítő, nemzettudatunkat erősítő ünnepekké tegyük. A harmadik csoport az egyházi ünnepeké. Ezek közül kiemelkednek a Jézus életeseményeihez kapcsolódó ünnepek, melyekre minden keresztyén felekezet együtt emlékezik. Az egyházi év ün- nepes féléve adventtel kezdő dik, folytatódik karácsonynyal, majd a nagyhéttel, benne nagypéntekkel és húsvét ünnepével. Áldozócsütörtökön emlékezünk a mennybemenetelre, és az ünnepes félév pünkösd vasárnapjával, az egyház születésnapjával, a szentlélek kitöltekezésének ünnepével ér véget.
