Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-28 / 99. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. ÁPRILIS 28., SZOMBAT GAZDASÁGI ABLAK Összefogással maradhatunk talpon terbe zoltán A kamara segítségével tanulmányozzuk az olasz példát Külföldi gazdasági ajánlatok a megyei kamara közvetítésével Ha az azonos területen vállalkozó magyar cégek nem fognak össze, akkor a nemzetközi társaságok könnyen tönkretehetik őket. Barta Zsolt A kapcsolódás formája a klaszter, melyben az üzletemberek - megtartva vállalataik önállóságát - egymás érdekeit figyelembe véve, közösen erősíthetik piaci pozícióikat. Terbe Zoltán, a kiskunmajsai polgármester is annak a híve, hogy a térség hasonló profilú cégei fogjanak össze. Hogy miért is fordít figyelmet a város első embere a gazdasági önszerveződések kialakítására? Sok olyan vállalkozás zárt be az utóbbi időben, melyek nem bírták a versenyt a kínai importtal szemben. A városi cipőüzemnek előbb-utóbb szembe kell néznie a távol-keleti kihívással. Ha tönkre megy, az több mint 100 család megélhetését nehezíti. Az összefogás jó példája lehet az olaszországi Lucca környékén alakult cipőipari klaszter. Nemrég a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Sípos Zsolt titkár közvetítésével találkozót szervezett a luccai kamara egyik vezetőjével, aki rendszeresen jár Magyarországra. A külhoni vendég elmondta a város első emberének, hogy a nagy hagyományokkal bíró luccai és a környékbeli cipőgyárak nagy bajba kerültek, amikor a kínai termékek beáramlottak. Rövid egyeztetések után úgy döntöttek, hogy összefognak és klasztert alakítanak. Ez a szervezet képes volt pénzt és energiát fordítani arra, hogy fejlesztéseket kezdeményezzen. Nyersanyag-techno lógiai fejlesztéseket, gyártási változtatásokat hajtottak hangsúlyozta a polgármester. A siker érdekében hamarosan egyhetes európai uniós interregképzési programot tartanak május végén Kiskunmajsán. Erre meghívják a cipőipari cégek vezetőit. A polgármester felkérte az olasz partnert, hogy küldjenek előadókat, akik tájékoztatják a magyarokat arról, ők miként szervezték meg a TERBE ZOLTÁN kiskunmajsai polgármester az együttműködés híve. végre. Ma már versenyképesek , s megmenekült az olasz város cipőgyártása.- Ezt a példát szeretnék Kiskunmajsán is átvenni. Ötven- száz kilométer távolságban lévő, hasonló termékszerkezetű cégekkel lehetne megvalósítani a klasztert - mondotta Terbe Zoltán. Megkértem a cipőipari szövetkezet vezetőjét, hogy az összes céggel vegye fel a kapcsolatot, és ha kell, én magam megyek és segítek a tárgyalások sikeres lebonyolításában cégeket. Hol tart ma a luccai cipészek közös kezdeményezése? Terbe Zoltán abban bízik, hogy miután megalakították a magyar társaságok szövetségét, gazdasági kapcsolatokat is kiépítenek Olaszország felé. Azt sem zárta ki, hogy egy határokon átnyúló, a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő együtt- | működés jöhetne létre. Ha a 1 képzésen sikerül meggyőzni a 1 résztvevőket, akkor kiutazná- J nak Olaszországba, hogy hely- I ben tájékozódjanak és tapasztalatokat gyűjtsenek. Ezután már a partnereknek kell lépniük. A polgármester hangsúlyozta: bízik abban, hogy az Európai Unió által támogatott interre- gionális képzésen megegyeznek a felek. A kiskunmajsai tanácskozásra nemcsak a hazai vállalkozókat, de a vajdasági üzletembereket is várják. A képzés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy az országhatárok menti térségek vállalkozásai is közelebb kerüljenek egymáshoz. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy kinti bőripari vállalkozások kapcsolódjanak a leendő klaszter tevékenységéhez, akár tagként is. Terbe Zoltán bízik a sikerben. Mint mondotta: az Orbán-kor- mány idején már voltak próbálkozások a környékbeli cipőipari cégek összefogására. Akkor a Széchenyi-terv támogatta a klaszterek megalakítását. Ám mire a megegyezések megszülettek, addigra megszűnt a Széchenyi-terv. A jó szándék azonban, remélhetőleg, öt év múltán is megvan a piaci szereplőkben. A kínaiaktól kell tartani- reméljük, hogy a cipőipari összefogás segíti majd piaci pozícióinkat - nyilatkozta Lakatos Tamásné, a Majsai Cipőipari. Szövetkezet elnöke. Évek óta komoly konkurenciát jelentenek a cégnek a zömében kínai eredetű lábbelik, ezért már korábban is terveztek együttműködést más cipőgyárakkal. A szövetkezet katalógusainak megjelenése után röviddel már a termékeikhez kísértetiesen hasonló szandálokat, gyógyjellegű papucsokat lehet látni a kínai boltok kirakataiban. - Tovább nehezíti az ágazat helyzetét az is, hogy nincs utánpótlás, mert szinte nincs szakképzés - mondta el Lakatosné. A közel száz főt foglalkoztató majsai szövetkezet saját termékeit - évi 20 ezer pár lábbelit - belßldi piacon értékesíti. Bérmunkában olasz és osztrák megrendelésre évi százezer pár lábbeli - késztermék, felsőrész - készül üzemükben. uT.K. A majsai cipészek jövője a szakmabeliek összefogásától függ. üzlet Az alábbi ajánlatokról Tóth Anita, a 76/501-508 vagy a 70/702-8401 telefonon ad felvilágosítást. 07-13/E/ES-l Spanyol cég kis és nagy sűrűségű polietilént keres megvételre. 07-13/E/GR-l Görög importőr vállalat a következő termékek vásárlásában érdekelt: sportfelszerelések, kozmetikai termékek, irodaszerek, bútorok, ékszerek, ruházati termékek, bőrtermékek, élelmiszerek, gyógyszeripari termékek. 07-13/E/IT-l Olasz cég biomézet vásárolna. 07-13/E/IT-2 Olasz vállalat fa és fém üzleti berendezések gyártóival szeretne kapcsolatba lépni. 07-13/É/PL-l Lengyel cég acélszerkezetű csarnok kivitelezőit keresi. 07-13/E/PL-2 Lengyel cég az alábbi termékek gyártójával szeretné felvenni a kapcsolatot: acél (S-6-5-2 DIN 17350-80, 41CR4 DIN 17200, 50CrV4 DIN 17222, (C45) DIN 17210,) 07-13/E/PL-U Lengyel cég csempe, tégla, nyílászárók (ablakok, ajtók), háztartási és ipari szaniteráru- kat keres megvételre. 07-13/E/PL-13 Lengyel partner akkumulátort, kormányt, biztonsági övét, légzsákot keres megvételre. Miért értékelődött le a hazai gyártású áruk presztízse? belpiac Csak minden második magyarnak fontos, hogy a honi terméket válassza a külföldivel szemben Csak a magyar lakosság 45 százalékának fontos az, hogy magyar terméket fogyasszon. Vajon miért? Két éve alakult a Magyar Termék Kht., mely jelenleg ló céget tömörít. Egy tavalyi felmérésük során kérdezőik az iránt érdeklődtek, vajon fontos-e a magyaroknak, hogy magyar terméket vásárolnak, vagy sem. Az eredménydöbbenetes volt Csak minden második vevőnek volt fontos, hogy magyar eredetű terméket helyezzen a bevásárlókosárba.- Ezen nagyon el kell gondolkozni - mondja Ábrahám Attila, a lajosmizsei Fortunate Kft. ügyvezető igazgatója, aki cége révén egyben a Magyar Termék Kht. Tagfelvételi Bizottságának is tagja. A szomszédos Ausztriában a polgárok 98 százaléka, míg a németek 87 százaléka inkább bízik a hazai áruban, mint a külföldiben. Céginfó A fortunate kft. 1990-ben alakult, a megyei kamara tagja. létszám: 45-48 között mozog. az éves árbevétel 700 millió forint felett volt 2006-ban. Az igazgató álláspontja szerint általános hazai értékromlás (etikai, erkölcsi, minőségi) következtében veszítették el a magyar gyártók termékei a korábbi tekintélyüket. Ebben - nézete szerint - ludas a média is, mert ők úgy gondolják, hogy csak azok a ki adványok, műsorok tudnak talpon maradni, melyek a negatív hírekkel hajszolják az olvasókat. Közelkép ÁBRAHÁM ATTILA 1960-ban született Komlón. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végzett műszaki mérnökként. 1990-ben egyik alapítója volt a Fortunate Kft.-nek. Házas. Három gyermeket nevel Kecskeméten. Hobbija az olvasás és a fallabdázás. A magyarok kevesebb mint a felének fontos, hogy magyar árut vásárolhat a boltokban. Ha ez a helyzet nem változik, előbb-utóbb térdre kényszerül élelmiszeriparunk - mondja ÁBRAHÁM ATTILA ügyvezető igazgató. Kimaradnak azok a magyar vonatkozású hírek, melyek,a pozitív értéket erősítenék a köztudatban. De az is igaz - teszi hozzá az igazgató -, hogy a magyar termékek, bár a minőségük jó, nem mindig versenyképesek az ár tekintetében. Ugyanis a globalizáció következtében megjelentek azok a multik, melyek a lényegesen nagyobb tételekből adódóan olcsóbb árukkal terítik a piacot. A hazai vállalkozások talpon maradását nehezítik továbbá a hazai piaci szabályozók is, melyek egyszerűen kiszámíthatatlanok. A társaságok alultőkésítettek, és olyan mértékű adót kell fizetniük, mely Európa országaiban elképzelhetetlen. A gondokat az is súlyosbítja, hogy képtelenség több évre előre tervezni. Ugyanis a változások egyik pillanatról a másikra következnek be. Elég csak a tavaly, év közben bevezetett adókra vagy az energiaár-változásokra gondolni. Ráadásul a kereskedelmi láncok nem, vagy csak. részben fogadják az ebből adódó áremeléseket. Ábrahám Attila szerint ha azt szeretnénk, hogy megerősödjön a magyar élelmiszer- ipar, hogy ne nőjön a munkanélküliség, és továbbra is megbízható magyar terméket lehessen vásárolni, a vevőknek a hazai termékeket kell a külföldiekkel szemben előnyben részesíteniük. A Magyar Termék Kötnek az a szándéka, hogy megértesse az emberekkel: hazai termék vásárlásával tesznek az országért is. A társaság tavaly több mint 70 milliót költött ennek kommunikációjára. Ehhez a tagvállalatok a forgalmazott termékek bevétele után fizetnek bizonyos részt a közös kasszába. így jogosultak viselni a Magyar Termék emblémáját, ami a vásárlók számára garantálja ezen hazai áruk magas minőségét. Ma már 51 termékcsalád több mint fék ezer terméke nyerte el az embléma viselésének jogát. Ezt minden esetben megelőzi egy független minőségügyi, szakértői bizottság többlépcsős bírálata. A Fortunate Kft. termékeinek többsége viseli az emblémát - mondja az igazgató. A cég gabonapelyheket, müzliket, müzliszeleteket gyárt, illetve gyártat. Bár a nagy nevű Oetker és a Cerbona megelőzi eladás területén a lajosmizsei vállalkozást, a Cég harmadik a képzeletbeli értékesítési listán. Müzliszeletet két éve forgalmaznak, piaci részesedésük egyre növekszik. Legismertebb termékük a zabpehely mellett a Zi-Zi, amit a lakosság 98 százaléka ismer. Az igazgató kérdésünkre elmondta, hogy a kft. az idén csatlakozott a Súly-Kontroll-prog- ramhoz, amit Béres Andrea fitneszvilágbajnok indított. A programban kilenc termékkel vesznek részt. ■ Barta Zsolt
