Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-19 / 91. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2007. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Kényesek a határ tisztaságára a gazdakörösök és a vadászok Az őshonosok érdekében leveleznek erdősítés A zöldhatóság kiszűri a szakszerűtlen erdősítési terveket Kiskunfélegyháza Megtisztí­tották Halesz és Galambos tér­ségét a Nagyszőlő úti és a haleszi gazdakörösök és a Ró­na vadásztársaság tagjai, a Föld napja alkalmából - tájé­koztatta lapunkat Ván Jenő fő­szervező. ■ Rendelet kötelez évente két szemeteszsák megvásárlására. Megtudtuk tőle azt is, hogy eb­ben az évben a gazdakör ifjú­sági csoportja is takarított. Fő­leg az utak mentén gyűjtötték össze az eldobált szemetet. Úgy tűnik, a már hét év óta is­métlődő akciójukat tisztelik mások* Észrevették, hogy egy­re kevesebb szemetet szórnak szét ismeretlenek. Igaz, a sű­rűn lakott külterületi részeken jól működik a szervezett sze­métszállítás. Újabban a hulladékgazdálko­dásról szóló önkormányzati ren­deletben kötelezővé tették a kin­tieknek a havi két, 110 literes zsák megvásárlását. A gazdakö­ri elnök nem ért egyet ezzel. És­szerűbbnek tartaná azt, hogy egy bekerített hulladékudvart létesítenének, ahol mindenki pénzen vett jegy ellenében he­lyezhetné el a szemetet. ■ V. P. A szellemi javak intézményeiről tanácskoznak baja A kisebbségi intézmények második országos találkozóját április 21-22-én, szombaton és vasárnap a Magyarországi Né­metek Művelődési Központjá­ban rendezik. A konferenciát Gémesi Ferenc, a Miniszterel­nöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára nyitja meg. A bajai tanácskozás célja a ki­sebbségek kulturális és oktatá­si intézményei működése ta­pasztalatainak megvitatása, a jogszabályi háttér megismeré­se. A kisebbségek országos ön- kormányzatai által fenntartott intézmények képviselői mellett jelen lesznek a más szervezeti formában működő nemzetiségi intézmények vezetői is. ■ G. Zs. A természetvédők szerint az akác tönkreteszi élőhe­lyét, nem célszerű védett területekre telepíteni. A szakminisztérium ezzel egyetért: az akác mehet a gyengébb termőhelyekre, főleg az Alfóldön. Munkatársunktól A WWF Magyarország és a Véd­egylet közös levélben kéri an­nak a jogszabálytervezetnek a módosítását, amelyik a hazai erdőtelepítési támogatásokat szabályozza. A civilszervezetek arról írtak, hogy állítólag nem őshonos fafajok, többek között az akác Natura 2000 területek­re történő telepítését is támo­gatná az FVM, a most készülő rendeletével. ■ Az erdősítéssel kapcsola­tos egyeztetések a Porestpress honlapján követhetőek figyelemmel. Az akác lerontja élőhelyét, ki­szorítja az őshonos növényze­tet, távozásra kényszerít egyes erdőlakó állatokat is - fogal­mazták levelükben. A Natura 2000 területek hálózatát Euró­pában a természet értékeinek megőrzésére hozták létre. Ezek egy részén mezőgazdasági terü­letek vannak, melyek erdősíté­sére támogatás igényelhető. Csakhogy ebben az a furcsa ­Nemcsak az erdészek, de a parkerdők kertészei is egyre több helyen az őshonos fákat részesítik előnyben. mondják a természetvédők -, hogy védett területeken olyan erdők telepítésére is adnának uniós forrásokat, melyek ter­mészetvédelmi szempontból károsak. Klemencsics András, az FVM természeti erőforrások főosztálya helyettes vezetője el­mondta: ezekről a szakmai kér­désekről jelenleg is egyeztet­nek. Mindenki kifejtheti véle­ményét, a tárgyalásokon a ter­mészetvédelmi szervezetek képviselői is részt vesznek. A főosztályvezető viszont azt furcsállja, hogy miért levelezés­sel próbálják érvényesíteni iga­zukat a civilszervezetek. Az Alföld fája az akác A természetvédők hangoz­tatják: Magyarországon több akácerdő van, mint Európa többi országában. Szerintük, ahol lehet, az őshonos fafa­jok telepítésére kell töreked­ni. Az első világháború óta egymillió hektár körül telepí­tettek erdőt nálunk. Az erdő sítésre való területek zöme az Alföldön van, ott pedig az akác bizonyult alkalmasnak. Szakszerűtlen volna dombvi­dékre és a hegyekbe telepíte­ni akácot, amelyik a gyenge adottságú termőhelyeket is jól hasznosítja.- Nincs szándékunkban a Natura 2000 területek akácosí- tása. Egyébként is, minden tá­mogatás elnyeréséhez telepíté­si tervdokumentáció szüksé­ges, a védettséget élvező terü­leten az erdőtelepítéshez a ter­mészetvédelmi hatóság enge­délye kell. Amennyiben pedig a zöldhatóság nem támogat va­lamilyen fafajt, a telepítési terv sem hagyható jóvá, támogatás nem igényelhető. A kedvezőt­len adottságú területek és a Natura 2000 azonos támogatá­si csomagban szerepel. Ezért, ha az akácot kivennénk ebből a dokumentumból, akkor má­sutt sem lehetne telepíteni - tájékoztatott az osztályvezető­helyettes. Elektromos biciklire ülhetnek a kereki kmb-sek kerekegyháza Gyanús idegenek ténferegnek a városban, rendőrőrsöt sürgetnek a helybéliek Rendőrőrsöt szeretne Kerek­egyháza. Ám ez a többéves álom egyhamar aligha válik valóra.- Nincs betervezve idénre őrs építése - bocsátotta előre Kassai László megbízott kecs­keméti kapitányságvezető azon a testületi ülésen, ame­lyen a város közrendje és köz- biztonsága is napirenden volt. Az alezredes a fejlesztés elma­radásának okai között a rend­őrség siralmas anyagi helyze­tét, és az igencsak hiányos személyi állományát említet­te. Ugyanakkor elhangzott: a kmb-csoport rövidesen egy elektromos kerékpárt kap. Á belterületen ez a jármű is jól szolgál. Kell is a rendőri jelen­lét, hiszen Csőszi Sándor kép­viselő elmondása szerint a gyerekek, az idősek félnek ki­menni az utcára. Napközben munkaképes korú ismeretle­nek csapatostul sétálnak az utcákon, és randalírozók zak­latják az iskolába járókat. A kapitányságvezető erre meg­nyugtatásnak szánva azt mondta, hogy a mobil akció­csoportot az ilyen és ehhez hasonló jelenségek felszámo­lására hozták létre. A bűn­megelőzők módszere a telepü­lések spontán „megszállása” lesz. Szabó Sándor városatya a kunpusztai polgárok kérését tolmácsolta: a helyi védettség alatt álló turisztikai zónán, az ősgyepen be kellene szüntetni az illegális kvadozást, a krosszmotorozást. Tarnóczy László őrnagy, a lajosmizsei őrs parancsnoka beszámolójában egy sor pozi­Bűrtügyek a kistérségben (2006) összes ezer lakosra Kerekegyháza 105 17,0 Lajosmizse 281 24,1 Szabadszállás 168 24,5 Kunszentmiklós 298 33,0 Izsák 123 19,6 FORRÁS: LAJOSMIZSE RENDŐRŐRS tívumot említhetett: Kerek­egyházának csökken a bűn­ügyi veszélyeztetettsége (pél­dául a közrend elleni az el­múlt két év összehasonlításé-, ban 24-ről 6-ra esett vissza), de ez nem mondható el a köz­lekedési bűncselekmények számát illetően. Továbbra is az ittas járművezetés a jellem­ző. A rendőrök ezután is szá­mítanak a polgárőrök segítsé­gére. A civilszervezet emberei tavaly összesen 3380 óra szol­gálatot láttak el, ebből több mint nyolcszázat közösen a rendőrséggel. Három alkalom­mal gépkocsifeltörő bandát fü­leltek le, elfogtak falopókat, szennyvízcsatornacső-eltulaj- donítókat, és tanyafeltörése­ket is megakadályoztak, illet­ve felderítettek. ■ Pulai Sára Verset mondtak, énekeltek vetélkedő Az iskolák legtehetségesebb diákjai versengtek Előtérben a konyhaművészet lakásművészeti és belsőépítészeti kiállítás nyílik holnap VARGA KÁROLY mesterszakács és RENDEK ANIKÓ, a biobolt munkatársa. Közel száz diák részvételével rendezték meg kedden a Lakitelek Népfőiskolán a Köl­csey Ferenc Országos Vers­mondó és Népdalénekes Ver­seny döntőjét. Európa nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk, ha­nem hogy mit adunk neki ma­gunkból - idézte Kodály Zol­tánt köszöntőjében Olajos Ist­ván iskolaigazgató, a negyedik alkalommal meghirdetett or­szágos vetélkedő keddi döntője előtt, a Lakitelek Népfőiskolán. A két-két korcsoportban, illet­ve két helyszínen: a Kölcsey és a Széchenyi-házban lebonyolí­tott vetélkedő eredményei a kö­vetkezőképp alakultak: Az 5-6. osztályos versmon­dók közül Kárpáti Lili, a kis­kőrösi Bem József iskola diák­ja lett az első. Második helyen a lakiteleki Hajagos Bettina, míg a harmadikon a tisza- alpári Járkus Koppány vég­zett. A 7-8. osztályosok első és második helyén két tiszaföldvári diák: Boros Már­ta és Szőlősi Zita osztozott. A kecskeméti Markó Ákos har­madik lett. A népdalénekesek 5-6. osztályos kategóriájában Bor- sik Dóra (Tiszajenő) bizo­nyult a legjobbnak. Őt követ­te a tiszaalpári Csóka Georgi­na és a mindszenti Kuhár Barbara. A 7-8. osztályos népdalénekesek közül a ti- szajenői Nagy Boglárkát ítél­te legjobbnak a zsűri. A laki­teleki Vida Gergő a második, míg a kecskeméti Hojsza Henrietta harmadik lett. A versmondók zsűrijét Bu­da Ferenc költő, Tomanek Gá­bor színművész és Monzák Péter drámapedagógus, az énekesekét: Pejtsikné Pár- dányi Judit és Kubinyi Attiláné zenepedagógus, vala­mint Bodoglári Ilona népmű­vész alkotta. A szakértő zsűri munkáját a laki teleki önkor­mányzat tagjaiból álló társa­dalmi zsűri segítette. A ren­dezvényen közreműködött: Buda Ádám énekmondó. ▲ A következő három nap a lakbe­rendezés jegyében telik Kecs­keméten, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban. Holnap kezdődik és vasárnap ér véget a lakásművészeti és belsőépíté­szeti szakkiállítás és -vásár, mely ezúttal a konyhaművészet jegyében zajlik. A kiállításon kiemelt helyet kapnak a bioélelmiszerek, valamint a bio­gazdálkodás. A kiállításról a napokban saj­tótájékoztatót tartottak a kecs­keméti Végh Mihály téri Rendek bioboltban, melyen részt vett Varga Károly, az év gasztronó­musa, többszörös olimpiai és vi­lágbajnok, Venesz-díjas mester­szakács is. A kiállításon a Hal­Co Design standján a hét végén az érdeklődők találkozhatnak Varga Károllyal, és megismer­hetik a Rendek-termékeket is. A látogatók azonban nem­csak hasznos tippeket gyűjthet­nek össze a kiállításon, de játsz­hatnak és nyerhetnek is! □

Next

/
Oldalképek
Tartalom