Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-31 / 76. szám

GAZDASÁGI ABLAK PETŐFI NÉPE - 2007. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Hídfőállást hoztunk létre Brüsszelben külügyek A megyei kereskedelmi és iparkamara vállalkozói nyáron Franciaországba utaznak A korábbi évek legfonto­sabb feladata a vállalko­zók európai uniós tagság­ra történő felkészítése volt. Ezeket az információ­kat most élesben kell al­kalmazni, a köztestület ehhez kíván segítséget nyújtani. A segítség for­máiról kérdeztük Tóth Anitát, a Bács-Kiskun Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara külügyi és külke­reskedelmi vezetőjét. Barta Zsolt- Hogyan tudja a kamara a tagok érdekeit képviselni az unióban?- Tavaly nyitotta meg irodá­ját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara brüsszeli képvise­lete. Erre azért volt szükség, mert uniós tagállamként min­den területen nélkülözhetet­len a brüsszeli jelenlét. Az or­szág export-import forgalmá­nak 80 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolít­juk. A képviseleti központ lét­rehozásával hatékonyabbá és eredményesebbé válik lobbite­vékenységünk, így az európai szintű gazdaságot érintő jogi szabályozás befolyásolása - mondja Tóth Anita, a kamara külügyi és külkereskedelmi vezetője.- Miben tud segíteni a brüsz- szeli képviselet a vállalkozók­nak?- Az iroda tevékenységi köré­be több dolog tartozik. így az üzleti lehetőségek feltérképezé­se, a pályázati információk ösz- szegyűjtése, különös tekintet­tel a jogalkotásra, a pályázati és projektlehetőségekre. Az irodán keresztül könnyebbé vá­lik a pályázatokkal kapcsolatos partnerségek, konzorciumok kialakítása. A brüsszeli kama­rai képviselet feladatai közé tartozik a magyar gazdaság ér­dekeinek képviselete, európai szinten ennek érdekében a lob­bizás - közvetlenül -, és az Eu­rópai Unió intézményeinél önállóan, illetve más szerveze­tekkel közösen. Képviselőnkön keresztül könnyebb a kapcso­lattartás az Európai Bizottság főigazgatóságaival, Európai Bí­rósággal, lobbiszervezetekkel. Felvételünkön a francia - Vienne - testvérmegyei küldöttség tárgyal Bányai Gábor közgyűlési elnökkel és munka­társaival. A megbeszélések egyebek mellett érintették az idei Vienne megyei „Futurallia” tervezett rendezvényeit is. TÓTH ANITA felel a külügyi és a külkereskedelmi ügyekért.- Az unió folyamatosan válto­zik. Hogyan követhetik a vál­tozásokat a vállalkozók?- Ezt a problémát kezelendő március végén Európa Klub nyílik a kamara kecskeméti székházában. Itt szeretnénk fó­rumot teremteni a tagjainknak az európai uniós kérdések, kö­zös problémák megvitatására. A klubtagok Brüsszelből meg­hívott előadóinktól és szakértő­inktől első kézből kaphatnak válaszokat kérdéseikre.- Mely szervezetekkel állnak szoros kapcsolatban?- Kitűnő a kapcsolatunk a nagykövetségek külgazdasági irodáival, az angolszász terüle­tek, a baden-württembergi és bajor tartományok kamaráival, melyek még mindig a legkere­settebb relációk közé tartoznak. Tavaly harmadik alkalommal állíthattak ki vállalkozóink a villingen-schwenningeni Süd- west Messe fogyasztói vásáron kamaránk szervezésében.- Ha valaki Románia felé nyit­na, önök tudnak segíteni?- Természetesen. Üzletipart- ner-kereső szolgáltatásunkon keresztül lehetőség nyílik rövid szöveges hirdetések továbbítá­sára, külföldi partnerek adatai­nak megszerzésére és átadására.- Mit tegyen egy vállalkozó, ha a külpiacok felől akar tájé­kozódni?- Mindenekelőtt lépjen be a kamarába! Utána állunk a ren­delkezésére.- Kifejtené, mit tesznek egy tag érdekében?- Vállalkozóink külpiacra ju­tását külföldi szakmai bemuta­tókon, vásárokon történő meg­jelenéssel segítjük. A tagság nemzetközi gazdasági kapcso­latainak bővítése érdekében partnerszervezetekkel, -kama­rákkal közösen nemzetközi, többnyire kétoldalú üzleti talál­kozókat szervezünk. Igény ese­tén a kamara megszervezi a résztvevők kiutazását és ellátá­sát. Előzetesen megismert vagy felmerülő igény alapján adott ország(ok), vagy konkrét ága­zatok) termékei, piacai iránt érdeklő vállalkozások számára kiállítási részvételt is szerve­zünk. Tájékoztatjuk a résztve­vőket az igénybe vehető támo­gatásokról.- Hallani, hogy a nyugati vál­lalkozók nem fizetnek ponto­san a hazai cégeknek. Mi lehet ilyenkor a megoldás?- Sajnos az osztrák és né­met gazdaságban az utóbbi időben a fizetési fegyelem ál­talában romlott, a cégcsődök, -felszámolások ugrásszerűen növekedtek. Ezért egyre gyak­rabban fordulnak hozzánk tagjaink követelések, eseten­ként milliós nagyságrendű tartozások behajtása érdeké­ben. Minden esetben kérjük a területileg illetékes gazdasági kamara közbenjárását a vitás ügyekben. Franciaország: június elején üzleti találkozó KITŰNŐ exportpiac-bővítési le­hetőséget kínál Poitiers-ban a június elején megrendezésre kerülő Futurallia Nemzetközi Fórum. A rendezvény a kis- és középvállalkozók számára je­lenthet kitörési pontot, hiszen lehetőséget teremt új kereske delmi, technológiai kapcsola­tok kiépítésére. A résztvevők­nek két és fél nap alatt 12, személyre szabott üzleti tár­gyalást garantálnak a szerve­zők. Egy regisztrációs kód se­gítségével a cégvezetők saját maguk választhatják ki mint­egy ezer jelentkező közül, ki­vel szeretnének üzleti kapcso­latot létesíteni, és felkészült tolmácsok segítenek a tárgya­lások során. Ha nem sikerül megfelelő tárgyaló partnert találni az adatbázisban, a je­lentkezés május l-jéig le mondható, és a részvételi dí­jat visszafizetik a szervezők. Érdeklődni a 76/ 501-508-as telefonon lehet A megállapodások ellenére mindenki erősen védi a piacát herczog edit: a szolgáltatások teljes körű, szabad áramlása ma még csak álom az Európai Unióban A Római Szerződést fél évszá­zada fogadták el. A szolgáltatá­sok szabad áramlásának - ha­bár ott elfogadták - a valóság­ban mégis nehéz érvényt sze­rezni. A problémáról és a ma­gyar érdekérvényesítési lehe­tőségekről kérdeztük Herczog Editet, aki az MSZP Európai Unió parlamenti képviselője.- Melyek azok a nem látvá­nyos állami jogi eszközök, melyekkel a piac ezen részét korlátozzák a tagállamok?- A leghatékonyabb eszkö­zök a különböző engedélyek és kauciók. Konkrét példát mu­tatva: egy építési vállalkozó más tagállamban megnyer egy munkát. Ezt megtiltani nem le­het. De mi történik, ha a helyi munkavédelmi hatóság előírja, hogy az építkezéshez használt munkagépeket engedélyeztet­ni kell, hogy megfelel-e a szük­séges biztonsági előírásoknak? Egy helyi vállalkozónak ez nem probléma: ott a helyszí­nen a munkagép, ott a teljes dokumentáció, az eljárás díját egyszer kell csak kifizetnie. A Herczog Edit magyar vállalkozónak hetek­kel a munkakezdés előtt oda kell vinnie a gépet, ezért elesik egy másik munkától. A doku­mentumokat le kell fordíttat- nia, és ki kell fizetnie ugyanazt a díjat, hogy egyetlen munkát elvégezhessen. Nem akadá­lyozták meg, hogy szolgálta­tást nyújtson, mégis ellehetet­lenítették. A hatóság meg szét­tárja a kezeit mondván: neki az a dolga, hogy a biztonságos munkavégzést garantálja - mondja Herczog Edit.- Ön szerint mikor lesz zök­kenőmentes a szolgáltatások szabad áramlása?- Szerintem 10 éven belül nem beszélhetünk megvaló­sult szabad szolgáltatási piac­ról, és jóval több időbe telik, amíg a közszolgáltatások pia­cának egy része is szabaddá válik.- Milyen szolgáltatásokkal tudunk mi, magyarok betörni az uniós piacokra?- A magyar vállalkozásoknak elsősorban akkor jelent ez ki­törési lehetőséget, ha a szol­gáltatás természete szerint olyan, hogy különösebb tárgyi előkészület nélkül nyújtható, így könnyű mozgást biztosít (ilyenek pl. a szobafestők, gáz- és a villanyszerelők).- Harmadik éve vagyunk az EU Parlamentjében. Ön ho­gyan látja, megfelelőképpen lobbizunk az érdekeinkért?- A magyar érdekek letéte­ményesei az Európai Parla­mentben nem a lobbisták, ha­nem a képviselők. Hogy meny­nyire sikeresen, az inkább kö­zéptávon derül ki.- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néhány hete kép­viseletet nyitott. Önt megke­resték-e? Tud-e segíteni?- Igen, személyesen talál­koztunk. Remélem, hogy tu­dok majd segíteni, és hogy ők is tudnak segíteni nekem. Nagy reményeim vannak, mert néhány megyei kamará­val (elsősorban Fejér és Bács- Kiskun megyével) nagyon jó szakmai kapcsolatot sikerült kialakítanunk, amit jó lenne ebbe az irányba is továbbfej­leszteni.- Léteznek-e odakint hazai lobbiszervezetek? Kopogtat- nak-e hazai lobbistáink oda­kint a megfelelő ajtókon?- Igen, létezik Brüsszelben nyilvántartásba vett magyar szervezet (nem is egy), jól vég­zik a dolgukat. Nem sorolnék fel neveket, mert nem szeret­nék kihagyni senkit, de mára szerencsére elmondhatjuk, hogy van kint néhány jól kép­zett, felkészült, elismert szak­ember. Otthon is egyre több olyan szervezet van, ahol figyelnek az itt zajló eseményekre, és igyekeznek lépni, ha őket érin­tő témával találkoznak. ■ Barta Zsolt Gazdasági Ablak A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó és főszerkesztő: Gazsó László Szerkesztő: Barta Zsolt, Gaál lózsef, Sipos Zsolt Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem, Kecskemét Brüsszel belvárosában óriási az étteremkínálat. Vajon megérné-e itt egy magyar vállalkozónak vállalkozást indítania?

Next

/
Oldalképek
Tartalom