Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-23 / 69. szám

8 GAZDASÁG 2007. MÁRCIUS 23., PÉNTEK Ipari parkok: százmilliárdos pályázatok az ipari parkok fejlesztésé­re 237,2 milliárd forint tá­mogatásra lehet majd pá­lyázni az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban 2007 és 2013 között. A régiók közül elsőként az Észak-Magyar- ország Regionális Operatív Programban 1,5 milliárd fo­rint, az Észak-Alföld Regio­nális Operatív Programban 5 milliárd forint keretet hirdetnek meg iparipark­fejlesztésre. Kevesen adóznak viszonylag sokat az adórendszer legna­gyobb problémája jelenleg az, hogy 4,3 millió személyi jövedelemadó bevallóból csupán 3 millió, míg 320 ezer társasági adó bevalló­ból 125 ezer fizet - mondta Veres János pénzügyminisz­ter csütörtökön az APEH ál­tal rendezett konferencián. A kormánynak ezért az a célja, hogy a közterhek vi­selésében mindenki részt vegyen, aki tud. Veres: 4,3 helyett 3 millió adózó Csökkentené az EP a roamingdíjakat támogatja az Európai Par­lament kulturális bizottsága a több országot érintő mo­biltelefonálásnál alkalma­zott roamingdíjak jelentős és kötelező mértékű csök­kentését előirányzó javasla­tot. A hívások maximális dí­ját ezután az Európai Bizott­ság határozza meg rendeleti úton. Hegyi Gyula szocialis­ta EP-képviselő szerint a magyar szolgáltatóknak ed­dig átlagosan ötszörös hasz­nuk volt a roaminghívá- sokon, s ez lényegesen csökkenni fog a jövőben. Kis országban nagymegyék koncepció A kormány megszüntetné a megyei jogú város státust Öt éven belül megszűnnek a hagyományos földi tévéadók Borsod-Abaúj­Zemplén Szabolcs-Szatmá'r; O Be-re8 Nyíregyháza Komárom pzfériom Debrecen 0 Jász-Nagykun L Szolnok ZO Szolnok j Szombathely Székesfehérvá! Kecskemét Somogy J , v ^WTolnal Kaposvár O JßW pongratl, Bács-Kiskun B ii.in.j Ha a kormány akarata érvényesül, akkor hamarosan így nézhet ki hazánk közigazgatási térképe U Összeolvasztott □ Változatlan O Nagymegyeszékhelyek Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom Terület: 6353 km2 Lakosság: 739 000 fő Települések száma: 25S vasésZatóli! Terület: 7120 km2 Lakosság: 567 027 fő Települések száma: 473 Heves és Nógrád Terület: 6181 km2 Lakosság: 548 000 fő Települések száma: 248 Budapest Terület: 525 km2 Lakosság: 1698106 fő FORRÁS: EDROPRESS-UYOITÉS - EtROPRESS ORAFIKA Szabolcs-Szatmár-Bereg Terület: 5936 km2 Lakosság: 572 423 fő Települések száma: 229 Pest Terület: 6393 km2 Lakosság:1 135 657 fő Települések száma: 186 Bács-Kiskun Terület: 8445 km2 Lakosság: 548 106 fő Települések száma: 119 Hajdú-Bihar Terület: 6210 km2 Lakosság: 549 000 fő Települések száma: 82 Jász-Nagykun-Szolnok Terület: 5581 km2 Lakosság: 411000 fő Települések száma: 78 Fejér és Veszprém Terület: 8970 km2 Lakosság: 801541 fő Települések száma: 325 Baranya és Tolnia* & Békés és Csongrád M Terület: 8132 km2 Terület: 9893 km2 Lakosság: 652 984 fő Lakosság: 819 000 fő Települések száma: 409 Települések száma: 135 Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Terület: 6035 km2 Lakosság: 335 227 fő Települések száma: 245 Terület: 7247 km2 lakosság: 739 143 fő Települések száma: 357 Elfogadta a kormány a televízió­zás és a rádiózás digitális átállá­sának stratégiáját. Ennek értel­mében 2012-ig megszűnnek a .hagyományos analóg földi su­gárzású televíziós adások. Sar- kady Ildikó, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) médiapolitikai fő­tanácsadója tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta: a digitális átállás révén a televíziózásban javul a hang- és képminőség, és bővül a csatornák száma. Jelen­leg három csatornát sugároz­nak digitálisan is (Ml, RTL Klub, TV2), néhány éven belül azonban akár 60-80 adó digitá­lis földfelszíni sugárzása is lehe­tővé válhat. A digitális csator­nák fogására azonban nem al­kalmasak a háztartások döntő többségében megtalálható tévé- készülékek. így a hagyományos ■ Javulhat a hang- és képminőség, és bővül­het a kínálat a digitális televíziózástól. A régiók létrehozásának parlamenti elvérzése után most nagymegyék­ben gondolkodik a kor­mány. Az ellenzék szerint eleve kudarcra van ítélve a Horn-kormány idejéből származó ötlet. Vég Márton Többek között Szekszárd, Zala­egerszeg és Békéscsaba lehet a vesztese annak a kormányzati törekvésnek, amely az uniós források fogadása és felhasz­nálása miatt átszabná Magyar- ország közigazgatási térképét. Lamperth Mónika önkormány­zati és területfejlesztési mi­niszter áprilisban a kabinet elé terjesztheti azt a vitaanyagot, amely az ellenzék által nem tá­mogatott régiók helyett nagy­megyerendszer kialakítását szorgalmazza. A kormány-ön­kormányzatok egyeztető fóru­mát és az MSZP-frakciót már megjárt, jelenleg pedig az Ál- lamreform-bizottság asztalán heverő koncepció a kisebb megyéket (Vas-Zala, Békés- Csongrád, Tolna-Baranya) egy- egy nagy megyévé vonná ösz- sze. A megyei jogú város stá­tust - ma 23 ilyen város van - pedig végleg megszüntetné. így fordulhatna elő, hogy az említett megyeszékhelyek el­veszítenék kiváltságaikat, és a továbbiakban már csak város­ként működnének. „Számtalanszor felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy amikor közigazgatá­si reformról beszél, ne a gombhoz varr- ja a kabátot. Előbb az állam, illetve az önkormányzatok ál­tal ellátandó feladatok körét kell konkrétan meghatározni, és ezután kell megtalálni a leg­hatékonyabb struktúrát. A kor­mány pont fordítva csinálja” - mondta lapunknak Szita Ká­roly. A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) ügyve­zető alelnöke és Kaposvár fide- szes polgármestere hozzátette: a kormány által hetente bedo­bott gumicsontokkal nem akar­nak játszani. „A kormány is beláthatná, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Vicc az egész, ele­ve kudarcra van ítélve. Teljesen felesleges komolyan foglalkozni a szocia­listák újabb és újabb, komolytala­nabbnál komolytala­nabb ötleteivel” - mondta lapunknak Kosa Lajos. Debrecen fideszes polgármeste­re és az MJVSZ elnöke szerint az MSZP mániákus „csinálási kényszerben” szenved, ezért a nagymegyerendszer kialakítá­sa és a megyei jogú város státus megszüntetése csak egy rém­dráma következő fejezeteként értelmezhető. „Az új egységeket hívhatják régiónak vagy nagymegyének, mi egyiket sem támogatjuk. Földrajzilag is teljesen különbö­ző, össze nem illő megyéket nem lehet erőszakkal összefor­rasztani” - mondta lapunknak Papp Ferenc, a Megyei Önkor­mányzatok Országos szövetsé­gének titkára. A kormány elképzelései sze­rint a nagymegye nem „me­gyei”, hanem regionális felada­tokkal és hatáskörökkel rendel­kezne, miközben megőrizné a történelmi megyerendszert. A nagymegyék esetleges létre­hozásával hétről tizenkettőre emelkedne a „régiószékhe­lyek”, vagyis a területfejlesztési forrásokkal bíró nagyvárosok száma. Lamperth Mónika szak- miniszter reformötletéről azon­ban fontos tudni, hogy nem új gondolatról van szó. A kilencve­nes évek közepén, a Horn-kor- mány idején Verebélyi Imre közigazgatási kormánybiztos készített egy hasonló tartalmú tanulmányt, amely 11-13 nagy­megye létét jelölte meg kívána­tosnak és célszerűnek. A javaslat elfogadásához két­harmados törvényt és alkot­mányt is módosítani kellene, te­hát az ellenzék szavazatai nél­kül ez a „puha reform” is elvé­rezhet a parlamentben. televíziós adások megszűnése miatt aki 2012 után nem csak sötét képernyőt szeretne nézni, digitális tévé vásárlására vagy a régi készülékét digitális tévé­zésre alkalmassá tévő átalakító berendezés (úgynevezett set-top box) beszerzésére kényszerül. Ez pedig nem olcsó mulatság: a készülékhez csatlakoztatható doboz ára húszezer forinttól a csillagos égig terjed. Nyugat- Európában ezért több esetben előfordult, hogy az állam támo­gatta a digitális átalakítók be­szerzését - tájékoztatta lapun­kat Tóth András, az Antenna Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. A jelenleg boltokban kapható készülékek közül az LCD és a plazmatévék egy ré­szébe már bele van építve ez a digitális jelátalalakító, várha­tóan a közeljövőben a háztartá­sokban megtalálható analóg és digitális jel megjelenítésére al­kalmas készülékek száma to­vább növekszik. A digitális átállásról - ötpár­ti egyeztetés után - májusban törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűléshez, 2007 szeptemberéig lezajlik a digitá­lis átállás stratégiájához szoro­san kapcsolódó, a MeH által elkészítendő Nemzeti Audiovi­zuális Média Stratégia szakmai vitája. ■ Kulcsszavak: hatékonyság és együttműködés az önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztériumban el­készült szakmai anyag szintén fontosnak tartaná, hogy a je­lenlegi önkéntes forma helyett kötelező lenne kistérségi társu­lások létrehozása, amennyiben valamely közszolgáltatás ellá­tása így hatékonyabban meg­valósítható. Ugyancsak előír­ná, hogy az ezer lakos alatti, egymással határos települések­nek köijegyzőségbe kell tömő rülniük. Uj községet pedig a je­lenlegi 300 helyett minimum ezer fővel lehetne alakítani. Cél az önkormányzatok saját bevételeinek növelése is, erre lehet megoldás értékalapú in­gatlanadó bevezetése. ■ Kosa Lajos szerint ami nem megy, azt ne erőltessük. Minden alkalmat megragad az APEH az információgyűjtésre vagyonvizsgálat Az ellenőrzött adózók szerint nem tabu az utazási irodák, a gépjármű-kereskedők taglistája sem SOROZAT Hatalmas adatbázis áll az adó­hatóság rendelkezésére ahhoz, hogy jó találati aránnyal válasz- sza ki a magánszemélyeket a vagyonosodási vizsgálatokra. Az ellenőrzött üzletemberek szerint az APEH piaci informá­ciókat is használ - írja összeál­lításában a manager magazin. Az APEH-nek rengeteg saját információja van ahhoz, hogy jól válassza ki a magánszemé­lyeket a vagyonosodási vizsgá­latokra. A korábbi adóhatósági ellenőrzések éppen úgy segíte­nek, mint - az illetékhivatal be­olvasztása után - a nagy értékű ingatlanok listája, vagy a rend­őrségi bejelentések. Az eljárás előkészítésén a háromszáz va- gyonosodást vizsgáló revizoron kívül további száz ember dolgo­zik, akik leginkább az adóhiva­tal informatikai rendszerében kutakodnak. Az adóhatóság emellett meg­kereshet bankokat is dókért, a földhivataltól az in­gatlanokról, a Belügyminiszté­rium nyilvántartásaiból pedig a drága járművekről szerezhet adatokat. A luxusautó, motor­csónak, jacht, helikopter Csak az első amúgy is valószínűsíti a vizsgá- milliót ne kérdezzék latot, hiszen ha magánkézben - mondják van, akkor a tulajdonos „vágyó- a milliomosok, nos”, ha pedig egy cég nevén, Most kérdezik. akkor erős a gyanú, hogy a jár­mű valójában nem a cég érde­keit, hanem inkább a vezetők kényelmét szolgálja. A vizsgált üzletemberek köré­ben az a pletyka járja, hogy az adóhatóság bizonyára piaci in­formációkat is használ, mint például a nagy értékű utazáso­kat kínáló iroda ügyfélköre, a drága kocsikkal foglalkozó díler ügyféllistája, vagy a jachtklu­bok taglistája. Az APEH ezt cá­folja. Nem is tehetné meg az adatgyűjtést az adatvédelmi biz­tos korábbi állásfoglalása miatt. Emlékezetes: négy évvel ezelőtt az APEH egy utazási irodától el­kérte a nagy értékű utazásokat vásárlók listáját. Az adatvédel­mi ombudsman a gyakorlat el­len foglalt állást arra hivatkoz­va, hogy a törvény szerint az adatokat csak célhoz kötötten, csupán a konkrét ellenőrzött magánszemély esetében kérhe­ti ki az adóhatóság. A manager magazin által megkérdezett szakértők közül azonban voltak, akik úgy vél­ték, hogy a kontinens legszigo­rúbb adatvédelmi előírásai kö­zé sorolható magyar szabályo­zás ugyan megnehezíti az APEH ilyen jellegű informá­ciógyűjtését, de nem teszi lehe­tetlenné. A más vizsgálatnál szerzett információkat például felhasználhatja a hatóság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár külön listát nem kér­het a módos ügyfelekről, az utazási irodák vizsgálatakor bármit - például a bevételek forrásául szolgáló ügyféllistát is - kiírhat a nyilvántartásból a revizor. Nagy esélyük van a kiválasz­tásra azoknak a vállalkozók­nak, akik cégeikbe milliós be­tétet helyeztek vagy milliós köl­csönt adtak. Gyanúsak azok a vállalkozások is, amelyek tulaj­donosa rendre nem vesz ki osz­talékot, s így felduzzasztja a cég eredménytartalékát vagy a házipénztárát. Felkeltik az APEH figyelmét azok az induló cégek is, amelyek tartósan veszteségesek. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom