Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-02 / 52. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. MÁRCIUS 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Nem teljes az összhang a szemetescég gazdái közt üzlet Vizsgálgatják és vizsgál­tatják cégüket a Felső-bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. tu­lajdonosai, azaz a térség ön- kormányzatai és a Vertikál Zrt. Utóbbi társaság 31 száza­lékkal rendelkezik a megye déli részén közszolgáltató kik­ben, mely a vaskúti regionális lerakót üzemelteti. Teljes körű átvilágítást rendelnek meg külső szakértőtől - így döntöt­tek a szerdai taggyűlésen. Ez rövid idő alatt már a második ilyen összejövetel volt, hiszen két hete rendkívüli taggyűlést tartottak. Az utóbbi hetekben pedig a felügyelőbizottság te­kintette át a társaság működé­sét. ■ Teljes körű átvilágítást rendelnek meg külső szakértőtől.- Van némi bizalmatlanság a tulajdonosok között - mondta Búcsú Lajos, bajai alpolgár­mester a gyakori gyűlésezés kapcsán. Reményei szerint ezt is enyhítheti a város által kez­deményezett átvilágítás, ami segítheti a stratégiakészítést, és várhatóan őszre fejeződik be. Két hét múlva ismét tárgya­lóasztalhoz ülnek a tulajdono­sok, hiszen lejár az ügyvezető és a felügyelőbizottság több tagjának mandátuma is. ■ K.T. Támogatott, megbecsült polgárőrök kunbaracs Traktorlopást aka­dályoztak meg, lefüleltek al­kalmi favágókat és tetten ér­tek egy betörőt a polgárőrök - derült ki Szabó István egyesü­leti vezető beszámolójából a szervezet és a vadásztársaság évösszegző rendezvényén, a faluházban. A huszonkét tagú egyesület tavaly a helyi Boró­ka Alapítványtól és az önkor­mányzattól száz-száz ezer fo­rint támogatást kapott. Ötven­ezerrel toldotta meg az össze­get Németh Norbert, hétszáz­ezer forintot pedig azzal a pá­lyázattal nyertek, amit Hege­dűs Lászlóné és Kígyósi Krisz­tián írt. ■ P. S. Vittek már el sínt, de még jár vonat átszállás Rapi mama, Sanyi fiú, a ^g^^Sovány csávó és a Bajszos már tegnap se jött A soltszentimrei RÉVFI ZOLTÁN és CZÉGÁNY TIBOR vonatjegyét a fülöpszállási járaton KASZA GÁBOR kalauz talán utoljára kezelte. Szombaton három, Bács- Kiskun megyei vonalon utoljára mennek személy- szállító vonatok. Tegnap hajnalban lehetőségeiket latolgatták az utasok: árakról, biciklikről, a já­ratról beszélgettek. Pulai Sára Rossz néven vették a járatok megszüntetését az érintett tele­pülések lakói. Tegnap hajnal­ban Fülöpszálláson szálltunk fel a BZ-járatra. Mindenki a megváltozott helyzetről beszélt, aminek Török Péter és MÁV-os kollégái sem őrölnek. Hétfőtől áthelyezik a székhelyüket Kis­kőrösre. Oda vonattal mennek, majd autóval indulnak munká­ba. Révfi Zoltán és Czégány Ti­bor már a Soltszentimréről jövő vonattal érkezett az átszállásra. Maguk se tudják, hogyan lesz hétfőtől, mert a falujukból haj­nalban induló járat később ér Fülöpszállásra, mint a póüó au­tóbusz elindul Kecskemétre, ahol dolgoznak. Kasza Gábor kalauz végezte a munkáját. A változást ő ekkép­pen értékelte: - A kevesebb já­rathoz, utashoz kevesebb sze­mélyzet kell. Nem öröm. Nap­közben néha nagyon gyéren voltak, de reggelente sokan, úgy harminc-negyvenen. Gáspár Imréné és Fóris lánosné Ágasegyházáig jártak naponta. Nekik a munkakezdé­sükhöz jó lesz majd a busz is, csak a pénztárcájuknak nem, mert a jegyárak közti különb­ség majd’ háromszáz forint. Va­lamennyit átvállal a cég, de va­lamilyen oknál fogva százalé­kos arányban a vonatretúrjegy esetében többet. Dési Endre már Csengődről zötykölődött át a fülöpszállási járatra, amiről Izsákon lerakta biciklijét, de ő 1895. OKTÓBER 27-ÉN Ünneplő utasokkal zsúfolt, féllobogó­zott, felvirágozott szerelvény indult a kecskeméti nagyállo­másról Fülöpszállásra. E já­rattal avatták az akkori kor­mány és a vonal menti telepü­lések összefogásával épült Kecskemét-Fülöpszállás vas­tovább utazott Ágesegyházára. Itt mint MÁV-alkalmazott felve­szi a munkát, azaz vissza Izsá­kig végiggyalogolja a síneket. Aztán biciklire száll, átkereke­zik Fülöpszállásra, majd bevár­ja a Csengődre menő vonatot. Hétfőtől a kétkerekűt ki kell ik­tatnia, és a busz menetrendje miatt több órát várakozással tölt el. így naponként tizenkét órát lesz távol az otthonától. Uzovicsnál szintén felszáll­tak néhányan éppúgy, mint a következő állomásnál, Izsákon. Bujdosó Dániel mérnök például Ballószögre jár dolgozni. Most más megoldást nem lát: hétfőtől útvonalat. Március 4-étől autó­buszok veszik át a vonatok szerepét. Ez váltotta ki az uta­sokból, hogy gyászszalagos plakátokat - rajtuk síró embe­rek, „Szeretettel kísérünk utol­só utadra. Búcsúzunk: az Uta­sok” felirat - raktak ki a ko­csiban. kocsikázik. A fülöpszállási Ho­rogszegi Franciska magát vas- útpártínak vallja: - A környék­ből ezután Ballószögre és Hel­véciára úgy lehet eljutni, ha előbb beutazunk Kecskemétre, és onnan ki. Ugyanez a helyzet a két kistelepülésen élők eseté­ben is. Gépkocsi nélkül a „szomszédba” csak a megye- székhelyen keresztül buszozva érik el egymást, esetleg gyalog, vagy kerékpárral - mesélte az asszony, aki hétfőtől Fülöp­szálláson buszra száll, az 52-es főúton a kerekegyházi bejáró megállójáig megy. Ott egy tanyánál megbeszél­te, hogy a kerítéshez lácolhatja a biciklijét, amivel elkerekezik Ballószögre dolgozni. Vissza ugyanígy: essen, havazzon, fúj­jon a szél, vagy tűzzön a nap. Dési Endre közben megjegyez­te: „Ezt a reggeli járatot meg­hagyhatták volna.” Mások meg- toldták: - A tanyavilágban, a falvakban nem érezni az unió­ságunkat. Megyünk, megyünk, de lefelé... Agárdy-telepnél a megszo­kott idős házaspárt emlegették az utasok, akik meggyőződés­sel mondták: „Ők se sűrűn jár­nak majd Kecskemétre.” Az Ágasegyházi tanyáknál Hor­váth Mihály is felszállt, aki há­rom évtizede utazik a kis piro­son. Az állomásig jó fél órát gyalogol, a buszmegálló ettől messzebb lesz. A többiek - Rapi mama, Sanyi fiú, a Sovány csávó, a Bajszos - ezúttal nem jöttek. Az utasok jól ismerik egymást, hajnalonta együtt vol­tak, mint egy nagy család. Beszélték, hogy ezután bizto­san jobban fosztogatják majd a vasutat. Az úgynevezett vonal­bejáró dolgozók - akik naponta végignézik a hevedereket, a sín­csavarokat, a jelzőtáblákat stb.- mesélték: sűrűn előfordul, hogy lefűrészelik a tájékoztató fémtáblákat, sőt Korhánköznél még sínt is elvittek. Köncsög- höz érve pedig megjegyezték:- Ide be se jön a busz. A csengődi Velez Éva meg­húzódott az ablak mellett. A fő­iskolán környezetmérnöki sza­kon végzett, s fülöpszállási át­szállással kecskeméti munka­helyére jár. Mint mondta: hét­főtől kacifántos lesz a bejutás. Vonat- és buszbérletet is ven­nie kell. Költségben és időben több ráfordítást igényel a változás. Horváth Mihályné Ágasegy­házán szállt fel. Ő azért mél­tatlankodott, mert Ballószögre jár, s ezt a települést a vonat­pótló busz nem érinti. Vagyis először beutazik a megye- székhelyre, s onnan ki az em­lített faluba. Egy soltszentimrei kétgyer­mekes vasutasfeleség is neki­keseredett, mert eddig ingyen utazhatott, s most veheti a buszjegyeket vagy -bérletet, ami sokba kerül. Cége pedig csak 50 százalékot térít az utazáshoz. Kecskemét-Alsón is jó né­hányan leszálltak, és csak pá­ran maradtunk a végállomá­sig. Itt, a nagyállomás falán áll az 1995-ben felrakott réztábla: 100 éves a Kecskemét-Fülöp­szállás vasútvonal. Élt 111 évet, 4 hónapot és 4 napot Orvosi műszerek Hargitának egészség Kecskeméti orvosok szűrővizsgálata Kobátfalván A hétszázát: halasítanak, hogy akaszthassanak! Kecskeméten feleslegessé vált, de még használható orvosi mű­szereket küld Székelyudvar­helyre a megyei kórház. A térí­tésmentes átadást a megyei közgyűlés hagyta jóvá legutób­bi ülésén. A műszerekre az utóbbi évek technológiai fej­lesztési nyomán a megyeszék­helyen már nincs szükség, vi­szont nagy hasznukat veheti Erdélyben a Hargita megyei, székelyudvarhelyi kórház. A harmincnégy eszköz között ta­lálható fogászati és műtőszék, gyógyszerporlasztó, hő-lég ste­rilizáló, mellszívó és légzés- funkciós készülék, szükség- áramforrás, anatómiai csipesz, érfogó, gipszfűrész és digitális vérnyomásmérő. A műszerek amortizálódott értéke nulla, be­szerzéskori értékük mintegy hárommillió forint­ra tehető. Nem ez az egyet­len orvosi segítség, amit Bács-Kiskun nyújt Hargita me­gyének. A kecskeméti megyei kórház orvosai vállalták, hogy április 16. és 20. között elvégzik az árvíz sújtotta Kobátfalva négyszáz lakójának állapotfel­mérő szűrővizsgálatát. A szín- magyar falunak az Európa lövő­je Egyesület és a megyei önkor­mányzat juttatott árvízsegélyt, s ebből az alkalomból tapasztal­ták az egészségügyi ellátás el­maradottságát. Kobátfalva egyetlen háziorvosa tizenöt te­lepülést lát el, a távolság nagy, az eszközellátott­ság pedig csekély. Sok olyan ember él a településen, akit orvos még nem lá­tott, noha szükség volna rá. A szűrés belgyógyá­szati, bőrgyógyászati, kardioló­giai, nőgyógyászati, gyermek­gyógyászati és sebészeti szakte­rületekre, valamint labor- és ra­diológiai vizsgálatokra terjed ki. Az eredményt a terápiás ajánlásokkal együtt a székely­udvarhelyi kórháznak és a házi­orvosnak adják át. ■ B. F. I. Készülődnek az iskolahétre a versengők BAJAI KISTÉRSÉG A héten zárul a nevezés a Szeghő Lászlóné-is- kolahétre. Az óriási érdeklődést jelzi, hogy évről évre több mint ezerszáz diák nevez be az egy­hetes versenysorozatra. Célja az általános iskolák tantárgyi rendszerében oktatott ismere­tek, a kialakítandó képességek versenyszerű feldolgozása az érintett korosztály számára. A szervezők szándéka, hogy a te­hetséges gyerekek megismer- hetőek, fejleszthetőek legye­nek. Az idei rendezvénysorozat házigazdája a Magyarországi Németek ÁMK általános iskolá­ja lesz. A megnyitót március 19- én, hétfőn 14 órakor tartják az intézményben. ■ R. R. fogás Kétszer telepít az első fél évben a Bajai Sporthorgász Egyesület a Sugovica városi szakaszán, és négyszer a Kék­tó árokrendszerben. Ma 700 darab, méretes pontyot he­lyeznek a Súgóba. A Kék-tóba március 14-én egy tonna pon­tyot telepítenek. Utána április 5-én és 27-én, majd május 25- én lesz itt halasítás. Összesen 4500 kiló ponty, 50 kiló com- pó, 80 kiló kétnyaras amur, 800 kiló dévér és jelentős mennyiségű csuka-, valamint süllőivadék kerül a kubikgö- dörnek is nevezett árokba. Süllőt és csukát a Sugovicába is raknak. A halászléfőző nép­ünnepély előtt pedig a hagyo­mányoknak megfelelően egy tonna fogható pontyot telepí­tenek. Elemezte az elnökség a halfo­gási naplók összesített adatait is. Kiderült, hogy tízféle halat sike­rült megakasztani tavaly a bajai horgászvizekben. Legtöbb volt a ponty (3369 kg) és az amúr (582 kg). Bőven akadt horogra csuka, süllő, kősüllő, harcsa és balin, de fogtak angolnát és kecsegét is a pecások. ■ K. L. Tervezett haltelepítés (kg) Ponty: _________ _ 4500 Co mpó:_____________________50 Ké tnyaras amúr: ________80_ Dé vér: . 800 FORRÁS: BAIAI HORGÁSZEGYESÜLET ■ Sok olyan ember él a településen, akit orvos még nem látott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom