Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-12 / 60. szám
l TTT 1IM ItLitiicIU ■liilll A gazdák egyetlen esélye a szövetkezés TABAJDI CSABA Az Összefogás Az Európai Parlament nemrég fogadta el Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja vezetőjének egy kiemelten fontos jelentését. Ebben az uniós képviselő a 2004- ben csatlakozott 10 új tagállam mezőgazdasági integrációjának tapasztalatait foglalta össze. Barta Zsolt A jelentéssel és a magyar agrári- um gondjaival kapcsolatban kérdeztük a képviselőt.- Nem elég versenyképes a mezőgazdaságunk. Ez magyar sajátosság, vagy a velünk együtt csaüakozott országokra is jellemző?- Bár a 2004-ben csaüakozott tíz ország - Magyarország, Csehország, Lengyelország Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus, Szlovénia - nem kezelhető ho- mogóhiosoportként, ,az .látható, hogy hasonló problémák nehezítik S helyi mezőgazdászok életét. A termelési szint a régi 15-ök szintje alatt áll. Alacsony a hatékonyság, s ezért több ember dolgozik a mezőgazdaságban, mint nyugaton. Az alacsony tulajdonosi részesedés a feldolgozói és értékesítő hálózatokban a versenyképességet gyengíti. Ezeket, s még más megállapításokat is leírtam abban a dokumentumban, amit február végén fogadott el az Európai Palament a tíz ország mezőgazdasági integrációjának tapasztalatairól. Ennek én voltam a szerzője, én kezdeményeztem - mondta Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának vezetője.- Ön hogyan látja? lói sikerült a csatlakozásunk?- Ha röviden akarok fogalmazni, azt mondom: nyertek a régiek, és nyertek az újak, s köztük mi is. A belépés előtt a gazdák közi kevesen kevés támogatást kaptak. Most nagyságrenddel megnőtt ennek az összege. S ezt itthon jó kétszázezer igénylő igényelheti. Bár hozzá kell tennem, hogy ellentmondásos a helyzet: egyes szektorok sok pénzhez jutnak, mások viszont keveset kapnak. A gazdák szervezetei 2005- ben a Beszerzési és Értékesítési Szervezetek (BÉSZ) száma 577 volt. A Termelő és Értékesítő Szervezetek száma (TÉSZ) 12 elismert és 59 előzetesen elismert szerveződés. A piacra kerülő zöldség- és gyümölcstermékek közel 20 százalékát 2004-ben a TÉSZ-ek forgalmazták. i . A képviselő anyagát az Euró- *' pai Parlament nagy többséggel elfogadta. Felvételünk a döntés utáni percekben készült.- A jelenlegi rendszert sokan bírálják. Azt mondják, hogy a nagybirtokok a támogatások haszonélvezői, nem pedig a kis- és közepes gazdaságok. Ön hogy látja?- Ez így van. Európa egyik legna nem a kommunisták vagy az ördög találmánya gyobb, területalapú támogatását n. Erzsébet brit királynő kapja, mintegy másfél milliárd euró értékben. Ő aztán végképpen nincs erre rászorulva. Ezért is kell, hogy 2009-ig publikáljuk: ki és mennyit kap a közös pénzből. A 27-ből 14 ország már közzétette.- Mit nyertek a korábbi tagállamok?- Megvették feldolgozóinkat, és bejutottak a piacainkra.- Gyakran panaszkodnak a gabonatermesztők, hogy másodÜlésezik az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága. A tagországok képviselői itt vitáztak, majd elfogadásra továbbküldték a parlamentnek Tabajdi Csaba kiemelten fontos jelentését. A szanki származású diplomata rajong édesanyja gombócleveséért Kiskunfélegyházán születtem 1952. június 26-án. Az iskolát Szánkon, a középiskolát a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnáziumban végeztem. Budapesten 1974-ben a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szereztem kitüntetéses diplomát. 1974-75 és 1981-1983 között a Külügyminisztérium előadója, közben hét éven át a moszkvai magyar nagy- követség kultiirattaséja voltam. 1983-1989 az MSZMP KB külügyi osztályán különböző beosztásokban dolgoztam. 1990-2004 között országgyűlési képviselő, 1994-1995 és 1998-2004 az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe, illetve 1998-tól a NYEU Közgyűlésébe delegált magyar küldöttségek tagja, majd 2002-től vezetője voltam. 2004-től európai parlamenti képviselő, az MSZP EP Delegáció vezetője vagyok. Érdeklődöm az irodalom és képzőművészetek iránt. Gyűjteményes kötetem „Az önazonosság labirintusa” mellett további hat kötetnek voltam társszerzője, illetve szerkesztője. Kedvenc ételem édesanyám gombóclevese. osztályú uniós polgárok. Ók ugyanis kevesebbet kapnak, mint versenytársaik.- Igazuk van. Jelentésemben arról is szóltam, hogy 2007 és 2013 között a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások esetében a 10 új tagállam gazdái egy hektárra vetítve 62-64, míg egy gazdára vetítve 33 százalékát kapják az uniós tizenötök támogatási átlagának.- Ha a mai gondjainkat áttekinti, akkor a bajok nagyobb részéért, vagy kisebb hányadáért vagyunk mi, magyarok felelősek?- ijgy JátQinh,bogy a népgazdaságban tapasztalható nehézségek 80 százalékáért magunkat okolhatjuk. 1990-2004 között rossz mezőgazdasági politikát folytattak a kormányok. De az is igaz, hogy az unió torz támogatási rendszere nem segítette a mi gondjaink orvoslását.- Mire gondol?- Nálunk leépült az állattenyésztés. A közösség - történelmi okok miatt - a gabonafélék termesztésére fektette a hangsúlyt támogatási politikájában. Tudok olyan felső-bácskai gazdáról, aki a jól működő tehenészetét szüntette meg, hogy helyette gabonát termesszen. Ebből ugyanis több haszna van, mint a hústermelésből. Sajnos Magyarországon a kisbirtokosokra mindenekelőtt a szőlészet, a borászat, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, a sertés- és baromfitenyésztés a jellemző. Ezekben az ágazatokban nagyságrenddel kevesebb az uniós támogatás, mint a gabonások esetében.- Ön ismeri az uniós országok mezőgazdaságát. Hogy lehet közös nevezőre hozni a krétai kecskepásztor, a skót földművelő és a kiskunsági szőlészborász érdekeit?- Nehezen. Jelentésemben ezért is tettem javaslatot arra, hogy vezessük be az úgynevezett nemzeti boríték rendszerét. Ennek az a lényege, hogy a tagállamok a közös agrárpolitika szempontjait figyelembe véve maguk határoznak bizonyos kérdésekben. Például a borreform esetében maga döntene egy ország, hogy mennyi ültetvényt vág ki, mennyit fordít marketingre vagy szerkezetátalakításra, vagy éppen mekkora mennyiséget párol le.- Állítólag készült egy tanulmány, mely arról értekezik, hogy megszüntetik a gabona- és a kukoricaintervenciót. Mire készüljenek a gazdák?- Érdemes egy hosszú távú trendet megemlíteni. Az USA egy olyan nagyszabású bioeta- nol-programot indított el, mely az ottani kukoricaexport-feles- leget felszívja. Európában néhány éven belül kukoric hiány lép fel. A terménynek magasabb lesz az ára, mint az intervenciós felvásárlási összeg. Ezt érdemes szem előtt tartani. ■ Ha az olvasók interneten a www.tabajdi.hu honlapra látogatnak, az ott beírt kérdésekre személyesen válaszol a politikus.- A szőlő- és borreform előtt állunk. Az alföldi gazdák elkeseredettek. Egyre többen kivágják az ültetvényeket. Üzen-e valami biztatót a borászoknak?- Nem kell mást tenniük, mint követni a soltvadkerti Frittmann testvérek példáját. Ők az elmúlt 10 évben a legjobbak közé küzdöt- ték fel magukat. Nem hiszem, hogy a kivágás a követendő. Ültetvényszerkezetet kell váltani, modern technológiát kell bevezetni. Illetve szövetkezni kell. Ez utóbbi nem a kommunisták vagy az ördög találmánya. A régi tagállamok gazdáinak egyetlen talpon- maradási eszköze az összefogás. A dán parasztok négy szövetkezete négy vágóhíddal az élen tartja kezében a sertéságazatot. Sikeresen.- Tud követendő magyar példát a Dél-Alföldről mondani?- Mórahalom. A településen 2000 gazda szövetkezett. A Termelési és Értékesítési Szövetkezetét Nógrádi Zoltán polgár- mester segített megszervezni. Mindig megdicsérem a polgár- mestert, még akkor is, ha a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője is egyben. Párttársaim otthon emiatt mindig morognak rám, mit tolom én a jobboldali politikus szekerét.- Mi az Ön válasza?- Legalább ilyen pozitív példa a Szentesi Árpád TÉSZ, amit Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke működtet rendkívül sikeresen. Ők azok, akik időben gondolkodtak a magyar gazdák megszervezéséről. Ha mások is ezt tették volna, akkor ma a vidék jobb helyzetben lenne. Az MSZP is erősebb lenne a falvakban. Egyébként ha a családi gazdálkodás olyan fontos lenne Orbán Viktornak, akkor azt mondaná, kövessétek a Nógrádi példáját. Az unió is segíti megerősödni a termelő zöldség-gyümölcs tészeket. A forgalom 4,1 százalékát adja támogatásként. Még egyszer mondom a kiskunsági gazdáknak: egyetlen esélyük van, s ez a szövetkezés - mondta végül Tabajdi Csaba, Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának vezetője. Mitől gyenge a magyar mezőgazdaság? négy nagy probléma nehezíti a hazai agrártermelők sorsát. 1) Hiányzik a gazdák összefogása. 2) Alultőkésítettek a gazdaságok. 3) Nem kapnak ugyanolyan támogatást, mint nyugati versenytársaik. 4) A rendszerváltás után az elrontott agrárpolitika miatt nem jutottak a termelők a feldolgozóiparhoz.
