Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-06 / 31. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 6., KEDD INTERJÚ Miért járhat szabadlábon a gyanúsított? jogalkalmazás Nem ok az előzetes letartóztatásra, ha valakire a közvélemény haragja zúdul Az elmúlt hetekben több olyan döntés is született Bács-Kiskun megye bíróságain, melyekkel a közvélemény által bűnösnek vélt gyanúsítottakat szabadon engedtek. így például decemberben két olyan ittas gázolót, akik egy, illetve két ember halálát okozták. Majd szabadlábra került a kunbajai polgármester, Halász István és a felesége is. Noszlopy Nagy Miklós- Ezeknek, a nagy visszhangot kiváltó bírói döntéseknek mi a magyarázatuk?- Én úgy látom, hogy a közvélemény egy részében hamis kép él az előzetes letartóztatásról - mondja Feleky István, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője. - Ugyanis, ha a bíróság nem rendeli el a terhelt előzetes letartóztatását, nem jelent mást, mint azt, hogy szabadlábon védekezhet az ellene tovább folyó eljárásban. Tudni kell, hogy nyomozásokat az úgynevezett nyomozóhatóságok (a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, bizonyos ügyekben pedig az ügyészség) rendelhetik el Magyarországon. Akkor rendelik el, ha gyanújuk szerint bűhcselek- mény történt. Ahhoz azonban, hogy ezt a nyomozást lefolytassák, majd az ügyész a terhelt ellen vádat emeljen a bíróság előtt, általában nincs szükség az illető fogva tartására.- Hogyan lesz valakiből gyanúsított egy-egy ügyben?- Amikor a nyomozóhatóság eljut egy-egy nyomozásban odáig, hogy az addigi gyanút már konkrét személlyel, a terhelttel szemben kellően meg is tudja alapozni, a gyanúsítást közlik vele, és gyanúsítottként kihallgatják. Amikor pedig a nyomozás befejezését követően az ügyészség vádat emel, a maga részéről kinyilvánítja, hogy véleménye szerint már elegendő bizonyíték gyűlt össze a gyanúsított, akkor már vádlott, bűnösségének megállapítására. A bíróságé a döntés joga és kötelessége. Tárgyalás keretében állapítja meg a bíróság a terhelt bűnösségét vagy ártatlanságát. Amennyiben pedig a bíróság a vádlottat jogerősen bűnösnek mondja ki, és például végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, akkor a terheltnek a végrehajtási fokozattól függően le kell töltenie a büntetését. Fogházban, börtönben vagy fegyházban. Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy nemcsak végrehajtandó szabadságvesztés, hanem pénzbüntetés, vagy közérdekű munka Is lehet egy-egy ügyben a büntetés.- Mégis müyen elvek alapján dönt ma egy bíró úgy, hogy előzetes letartóztatásba kell helyezni valakit? Majd milyen gondolat alapján határoz úgy néhány nap múlva egy másik bíró, hogy mégiscsak szabadlábon védekezhet a gyanúsított?- A büntetőeljárásról szóló törvény alapvető rendelkezéseinek egyike, hogy a terheltnek joga van a szabadlábon védekezéshez. Ez a fő szabály, ebből kell kiindulnunk. A törvény azonban számol azzal a lehetőséggel, hogy az eljárás lefolytat- hatósága érdekében adott esetben mégiscsak alkalmazni kell kényszerintézkedést a terhelttel szemben. Ezek közül a legsúlyosabb a személyi szabadságot teljesen elvonó, úgynevezett előzetes letartóztatás. Az előzetes letartóztatásnak vannak általános és különös feltételei. Az általános feltétel, hogy fennálljon a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja, amit a nyomozás során Az emberek egy részében hamis kép él az előzetes letartóztatásról. a nyomozási bírónak vizsgálnia kell. Magyarán: olyan bűncselekmény történt-e, amiért szabadságvesztés jár. Ha a nyomozási bíró nem vonja kétségbe, hogy a megalapozott gyanú fennáll, akkor kerül csak sor a különös feltételek megvizsgálására. Ilyenből több is van.- Hol kap ebben szerepet az ügyészség?- Az ügyésznek az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítványában konkrétan kell hivatkoznia a vázolt különös feltételek valamelyikére. Amelyek közül egyidejűleg persze több is fennállhat. A bírónak pedig el kell döntenie, hogy osztja-e az ügyész indítványát. Vagyis az addig feltárt tények alapján van-e helye az előzetes letartóztatás elrendelésének. A törvény ugyanakkor nagy mozgási szabadságot ad a bírónak. Az általános és különös feltételek megléte esetén se teszi ugyanis kötelezővé az előzetes letartóztatás elrendelését. Ezt minden alkalommal külön-külön mérlegeli á bíróság. Nemcsak ügyenként, hanem egyénenként is.- Összegzik az ellene és mellette szóló érveket?- így van. Számos körülmény szólhat az előzetes letartóztatás elrendelése ellen. Közelkép Feleky István, a büntetőbíró. Mikor lehet letartóztatni valakit? az előzetes letartóztatás „különös” feltételei: például, ha a terhelt megszökött, elrejtőzött, szökést kísérelt meg. Különös feltétel, ha az eljárás közben ellene egy újabb, szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény miatt indul eljárás. Idetartozik, ha szökés vagy elrejtőzés veszélye, vagy más ok folytán arra lehet következtetni, hogy különben nem volna biztosítható a terhelt jelenléte az eljárásban. Ha szabadlábon hagyása esetén veszélyeztetné az eljárás lefolytathatósá- gát, illetve ha a már megkísérelt, vagy előkészített bűn- cselekményt véghezvinné, szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. DR. FELEKY István 1955. már- cius 7-én született Budapesten; 1979: a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát; 1979-1981: A kiskunhalasi, majd a kecskeméti bíróságon fogalmazó; 1981-ben jogi szakvizsgát tett; 1981: bírósági titkár Kecskeméten; 1981-1990: bíró Kiskunfélegyházán és Kecskeméten; 1990-92: bíró a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon; 1992-től tanácselnök a megyei bíróságon; 1997-től a megyei bíróság büntető kollégiumának vezetője. A hivatalos Magyar Közlöny Kiadó Be (büntetőeljárási)- kommentárok három fejezetének - köztük a kényszer- intézkedések - szakszerzője.- Néhány példa: a szökés vagy elrejtőzés veszélyét mondjuk jelentős mértékben csökkentheti, ha a terhelt rendezett családi vagy egyéb személyi körülmények között él. A tartásra szorulókról - kisgyermekről, idős hozzátartozókról - kell gondoskodnia. Számottevő betegségben szenved, vagy az adott körülmények között nincs reális veszélye annak, hogy az iratok eltüntetésével, a tanúk befolyásolásával akadályozná az eljárás sikeres lefoly- tathatóságát. Nyilván senki sem vitatja, hogy egy nyomozás akár naponta új adatokat tárhat fel, így akár naponta változhatnak azok a feltételek, amelyek alapján helye lehet az előzetes letartóztatás elrendelésének, illetőleg megszüntetésének. Ezért változhat az érdeklődésre számot tartó ügyekben időnként a bírói vélemény is ugyanazon terhelt előzetes letartóztatásáról.- A tragédiák vagy súlyos bűncselekmények miatt felháborodott közvélemény azért nem egészen így mérlegel. Az emberek igazságérzetét sérti, hogy aki tegnap két embert megölt ittasan egy autóval, ma már ismét a kocsmában fizeti vidám cimboráinak a köröket. Vagy, aki szeméttel borítja be az országot, a faluját, most akár tüntethet is azzal, hogy ő szabad ember. Amit bizony sokan úgy értelmeznek, hogy csorbult a joggyakorlat.- A bíróságok tisztában vannak azzal, hogy sértetti oldalról nézve egy-egy tragédia, például a halálos balesetek, rendkívül megrendítőek. Azt sem vonjuk kétségbe, hogy a közvélemény leggyakrabban a sértetti oldal mellett áll. Azonosulnak az emberek a sértettek hozzátartozóival a tragédiák után. Vélhetően emiatt élt 1988-ig egy, azóta már törölt, előzetes letartóztatási különös ok a magyar jogban. Eszerint el lehetett rendelni az előzetes letartóztatást olyan esetben is, amikor a bűncselekmény jellege miatt feltételezhető volt, hogy a terhelt szabadlábon hagyása a köznyugalmat megzavarná. Nem kétséges, hogy az 1988-ig érvényes joggyakorlat szerint a decemberi két ittas halálos baleset, és a szemétimport miatt elrendelt nyomozás gyanúsítottjai most is előzetes letartóztatásban lennének.- Csakhogy ma már nem szerepel ez a kitétel az előzetes letartóztatás különös okai kik zött...- Az említett ügyekben is a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján mérlegelt a bíróság. Külön hangsúlyozom, hogy az úgynevezett szemétügyben az előzetes letartóztatást a bíróság korábban azért rendelte el, mert akkor még veszélyeztetve látta az eljárás sikeres lefolytathatóságát. A nyomozás során azután a rendőrség iratokat foglalt le, és tanúkat hallgatott ki. Azaz időközben megváltoztak a körülmények, így a bíróság az említett veszélyt utóbb már nem látta. És azért ne felejtsük el azt sem, hogy jelenleg is tovább folytatódik a nyomozás ebben az ügyben, valamint a két halálos baleset vizsgálata is tart még. A Microsoftot is érdekelheti a tanórán alkalmazható készülék csúcstechnika Krétára többé már nincs szükség, mert az ultrahangos varázsceruza működik helyette Már közel az idő, amikor a lakiteleki iskolában szükségtelenné válnak a hagyományos táblák. Helyüket, szerepüket a jövőben úgynevezett interaktív táblák veszik át, melyek egy találmány révén kerültek az intézménybe. Az új taneszközhöz nem kell kréta, csupán egy számítógép, egy kivetítő és egy kiszolgálóegység. És természetesen a tanár, aki ismeri működési elvét Az interaktív tábla Remete Lajos gépészmérnök találmánya. Bár működtetése nem tűnik bonyolultnak, alapos odafigyelést igényel. A lakiteleki általános iskola tanárait szakemberek tanították meg a berendezés megfelelő használatára. A számítógép rögzíti az íróeszközzel rajzolt képet Olajos István, az iskola igazgatója elmondta: nekik csak a kiszolgálóegységet kellett megvásárolniuk, a másik két eszköz rendelkezésükre állt. A speciális tábla számítógéppel áll kapcsolatban. A kivetített szövegbe, képbe egy ultrahangot kibocsátó tollal lehet beleírni, vagy rajzolni. A változtatásokat a számítógép elmenti. A szerkezet alkalmas internetes oldalak bemutatására. A tanár, akárcsak eddig, otthon készül fel, ám ezentúl már az interaktív tábla segítségével magyarázza el a tananyagot. Becslések szerint egy óra elkészítéséhez jelenleg 6-8 óra előkészület szükséges, a gyakorlástól függően. Az interaktív tábla már a jövőt jelenti a gyerekek, pedagógusok számára. Ám bármilyen korszerű és tökéletes, az új módszer nem pótolja (nem is célja) a tanárokat, akikre még jó ideig szükség lesz. A diákok pedig továbbra is a padban ülve nézik, hallgatják az - immár jóval élvezetesebben tálalt - előadást. A lakiteleki általános iskola egyelőre két kiszolgálóegységet vásárolt. Az egyiket az alsó, a másikat a felső tagozatban tervezik használni. Azt már most látni lehet, hogy a gyerekek jobban szeretnek ultrahangos tollal írni, mint krétával. ■ Szentirmay Tamás A feltaláló minden iskolának ajánlja az interaktív tábla csúcstechnika, ami után a Microsoft is érdeklődik. A feltaláló azt szeretné, ha minden iskolában, sőt minden osztályban lenne ilyen. Éppen ezért egy alapítvány létrehozását tervezi. Maga a kiszolgálóegység kétszázezer forintba kerül, ehhez jön hozzá a számítógép és a kivetítő.