Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-27 / 49. szám

BACS-KISKUN HEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BACS-KISKDN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete Ablak A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai üt 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu l. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Benyó Lászlóné irányítja a kamar; ügyfélszolgálatát 17. okt Hátránnyal a versenyben TrriY mm Nehéz évre számíthatnak a kis és középvállalkozások A jövő gyakran kiszámíthatatlan, de a vállalkozásoknak tervezniük kaMl évre, hónapról hónapra. Felvételünkön a Szimikron Kft. műhelyében DORCSÁK ATTILA technikus, GAÁL JÓZSEF ügyvezetővel új alkat megmunkálását készítik elő a csúcstechnológiájú CNC-gépen. „Korkívánatok”, avagy időnként a történelem ismétli önmagát „(...) gyökérhibája adórendsze­rünknek, hogy törekvései ke­resztülvitelében izolálta magát a tömegtől. Az egyesek érdeke minden irányban összpontosul kijátszására, milliók vannak el­lene és senki mellette. ” Kemény Zsigmond, 1841 összefogás A politikus-hír­lapíró több mint másfél évszá­zada papírra vetett szavainak időszerűsége igazolja azt az alapvetést, hogy a történelem ismétli önmagát. Az ember so­ha nem tanul önnön hibájá­ból, maga és a társadalom el­len vétve, egyre másra elköve­ti ugyanazt. Közhelyek sora vonultatha­tó fel együtt megélt tapaszta­lataink, félelmeink megjelení­tésére! íme: Megint azt a lovat ütik, amelyik húz. Miért is? Mekkora terhet kell még von­szolnia és meddig? Vajon jó lóra tettek? Mert érzik, ugye?! Ez még egy ló­nak is sok volna! Egy jónak is, amelyiknek nem kell ostor, amelyiknek nincsen rossz út. SIPOS ZSOLT titkár Sőt, még akkor is, ha jó ló két­szer húz. Mert tudják, ugye?! A mi lovunk már nem nevez­hető jónak, mert kehes. Las­san elvénül, s gebe lesz belő­le. Gazda! Vén lóra könnyebb terhet rakj! Öreg ló bőrével fi­zet, s abból csupán egy van neki. Többet lehúzni róla nem lehet. Azt mondják, az tudja, aki a lovat hajtja. A jó gazda pedig azt tudja, hogy a lovat nem ostorral, ha­nem abrakkal lehet megindí­tani. Kérjük tehát a jó gazdát, tegyen róla, hogy kocsisaink ne azt vallják, hogy mit ne­künk egy ló, ha megdöglik, agyonütjük. Senki ne feledje! Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a sze­kér, s előbb vagy utóbb gyalog fog járni, kinek lova nincsen! (A szólások Ó. Nagy Gábor Magyar Szólások és Köz­mondások című könyvéből va­lók.) ■ Sipos Zsolt kamarai titkár Javában száguld a me­zőny a sivatagi marato­nin. Csúcstechnikával fel­szerelt csapatok és házi­lag barkácsolt, eszközök­kel, de nagy hittel és lel­kesedéssel versenyzők egyaránt találhatók az in­dulók között. Gaál József A mi csapatunk vegyes, mind­két szélsőség ott van benne, de a többiekéhez képest sok kölön­cöt húznak és nem kíséri őket olyan jól felszerelt segítő gárda, mint a versenytársakét. Mire lesz ez elég? Milyen helyezésre számíthatunk az értékelésnél. A verseny szabad... Két hónap adatai alapján már tisztább kép rajzolódik ki a gaz­daságban, ki milyen eredményt ér el az év végére. A mezőny ele­jén, közepén, vagy esetleg az el­vérzettek között lesznek-e, ami­kor decemberben véget ér az üz­let ez évi sivatagi versenye? A pálya tele van kiszámítható és váratlan akadályokkal, veszél­lyel. A hazai kis és középvállal­kozók (KKV) sokkal kevesebb tapasztalattal, tőkével rendel­keznek, mint nyugati verseny­társaik. Egy magyar KKV más­félszer annyi időt kénytelen töl­teni adószabályoknak megfelelő adminisztrációval, mint az OECD-országok átlaga. A nagy európai piacon a román és bul- gár cégekkel szemben is ko­moly versenyhátrány jelentke­zik a hazai kis- és középvállala­tok számára a költségek és adók tekintetében. A kamara alapve­tő érdeke a törvények betartása, de fel kell hívni a figyelmet ko­moly veszélyt jelentő folyama­tokra, amikor egyébként tisztes­séges vállalkozások lehetetle­nülhetnek el aránytalan bírsá­gok következtében (pl. kis bol­tosnak kell több tízezer forintot fizetni, mert az általa árult kivi nem „Eu-szabvány” szerinti mé­retű, vagy építési napló „nem megfelelő vezetése” miatt szab­nak ki több tízmilliós bün­tetést...). A Eurochambres az Eu-25-ök 18 ezer cége válaszait tartalmazó felmérése szerint 2007-re a magyar vállalkozások a legpesszimistábbak miközben Európa-szerte határozott kon­junktúrára számítanak. A ma­gyarok minimális növekedést várnak az export és a beruházá­sok terén, de határozott csökke­néssel számolnak az árbevétel, a belföldi eladás, foglalkoztatás és az üzleti bizalom mutatóinál. Nem lehetett tovább halogatni az államháztartás átalakítását. A gazdaság szereplői elvárják a kormánytól, hogy bevételi olda­lon megteremtse a valódi közte­herviselést, a kiadásoknál pedig szűnjön meg végre a pazarlás, az állam nem hatékony műkö­dése. Ezek eredményeként be­látható időn belül és érzékelhető mértékben csökkenjenek a vál­lalkozások terhei. Szükséges lenne továbbá a kereskedelmi törvény módosítása és egy új közbeszerzési törvény, amely összhangban van az európai gyakorlattal. Olyan, amely az. adóbevételekből finanszírozott közbeszerzéseknél esélyegyen­lőséget biztosítana a hazai kis­jai, melyek hűen reprezentál­ják a tagság megoszlása sze­rinti, kis-, középes és nagyvál­lalkozások részére nyújtott szolgáltatások körét. Végül élénk véleménycsere bontakozott ki a közigazgatás regionális átszervezésével ösz- szefüggő kérdésekről, vala­mint a kamarák régiós intéz­és középvállalkozásoknak. Tényleg szabad a verseny? Talán túlságosan is. Az esélyeket te­kintve viszont hatalmasak a kü­lönbségek. így félő, hogy az idén a szokásosnál jóval többen lesz­nek a veszteséglistán. A kor­mány szándékát üdvözöljük a gazdasággal való párbeszédre. Ennek garanciája az lehet, ha a kamarák delegáltjai teljes jogú tagként visszakerülnek forrás­elosztó, döntéshozó testületek­be. Közös az érdek. „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” (Széchenyi Ist­ván) Fogjunk hát össze. Minél többen vagyunk, annál jobb az esélyünk a közös sikerre ebben a véget nem érő versengésben. Ez a kamara, a szervező erő, a szakértelem, mellyel együtte­sen nagyságrendekkel hatéko­nyabban érvényesíthetjük érde­keinket. ményrendszerekhez történő kapcsolódásáról. Az elnökség úgy döntött, hogy jelenleg, a kellő tapasztalatok hiányában, az információk folyamatos be­szerzése és értékelése után, e napirendre - fontosságára va­ló tekintettel - a későbbiek so­rán visszatér. ■ Puskásné dr. Csorba Éva A Kárpát-medenci gazdasági lehetőségei kedvezőek piacok Magyarország és Rom nia történelme közös, az öss2 fogás erejének köszönhetői ígéretes jövő mutatkozik min két ország vállalkozói szekto számára. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara időben felismerte kínálkozó lehetőségeket és ke deményezésére 2006 március ban megalakult Kolozsváron, Kárpátja Magyar-Román Kere kedelmi és Iparkamara. A vegyeskamara megalaku sa óta aktív munkába kezde és több romániai városban szí vezett üzletember-találkozót, rumot. Az idei év februárjáb; Székelyudvarhelyen megrenc zett „A Kárpát-medence gazt sági lehetőségei Románia E csatlakozása után” című gaze sági fórumra invitálta a tén ban érdekelteket. A rendezi nyen több neves szakember t: tott előadást, többek közi Parragh László, az MKIK eh ke, Fodor István, az Ericss Magyarország Kft. elnöke, Há hegyi Frigyes, az OTP román leányvállalatának vezérigazi tója, valamint Karsai Béla, S.C. Karsai HoMing S. A. vez igazgatója. halász István, a Bács-Kisk Megyei Kereskedelmi és Ipari mara általános alelnökeként a Baustar S.R.L. tulajdonos-ü; vezetőjeként vett részt az öss jövetelen. Érdeklődésünkre - romániai cégének tapasztal: és az elhangzottak alapján megerősítette, hogy Román ban folyamatos a gazdasági i vekedés, kedvezőek a mák gazdasági mutatók és javul ország nemzetközi megítélé kialakult a tőke-számla liber; záció, a monetáris és valutaár lyam-politika. A lakossági, ip; kereskedelmi szolgáltatások folyamatosan bővülnek, a tár sági adó 16 százalékos, az áfa százalék, a vagyonadó lineár gyorsított és csökkenő tender át mutat, az infláció pedig e számjegyű. Miben érdemes a román j con vállalkozni? A mezőgazdaság és a fele gozóipar mellett előtérbe kei az építőipar, a kereskedelem a turizmus. Az ingatlanpiac felpezsdült. A bankok kés; állnak, a pénzügyi finanszíro si hátteret biztosítva a beru zások megvalósítására. Ülésezett a megyei kamara elnöksége Vállalkozásokra szabott szolgáltatásokról határoztak Elnökségünk február 20-i ülé- sóit vállalkozásokról. A testü- sén meghatározta az I. féléves let ez ügyben körültekintően munkatervét, illetve döntött az kíván eljárni, ezért a kizárá- MKIK szakmai kollégiumaiba sokkal kapcsolatos határoza- történő delegálásokról. tát - az érintettek ismételt fi­A továbbiakban tájékozta- gyelmeztetése mellett - a so- tást kapott a kamarai tagsági ron következő ülésen hozza jogviszonyukat megszüntető, meg. valamint a tagi kötelezettségű- Elfogadásra kerültek a ka- ket elmulasztó, kizárásra java- mara szolgáltatási díjcsomag­I Gazdasági bizalmi index (%) néhány országban, 2007 CÉGEK VÁRAKOZÁSA BIZAKODÓ SEMLEGES PESSZIMISTA Magyarország 19,3 52,4 28,3 Románia 58,6 29,3 12,1 Szlovénia 50,2 44,3 5,4 Bulgária 66,1 . 27,7 6,3 Dánia 74 23,3 2,7 Az Európai Unió 18 ezer vállakózását kérdezték meg milyen gazdasági évre számítanak az lÓen. FORRÁS: EU

Next

/
Oldalképek
Tartalom