Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-01 / 27. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK 4 CIVIL KURÁZSI Pénzt csak az kap, aki kér dél-alföld Békésben és Csongrádban még jobban pályáznak Nagy erő a civil erő. A Porta Egyesület szervezésében minden évben kitakarítják Kecskeméten a Milliomodik hektár erdőt Érdekegyeztetés és -érvényesítés a kecskeméti közösség célja megalakult A Kecskeméti Civilek közössége a közelmúltban tizenhat alapító és hetvenkét regisztrált taggal alakult meg. Az egyesületek és alapítványok e szövetséget a civil ügyek összehangolt menedzselése, a hatékony érdekegyeztetés és érdekérvényesítés érdekében hozták létre. ■ Cél a sokakat érintő döntések előzetes véleményezése. Céljaik között fontos szerep jut az önkormányzat széles rétegeket érintő, nagy jelentőségű döntéseinek előzetes véleményezésének. A közösség vállalt feladata a nonprofit szféra érdekeinek képviselete. Ennek érdekében bizonyos rendezvényeken, fórumokon egységes megjelenést terveznek. A szervezet nyitott. Bármelyüt civil közösség csatlakozhat tagjai sorába, amely elfogadja céljait, bemutatja saját tevékenységét a többi tag előtt, és kinyilvánítja szándékát a közös munkára. A szervezet ügyvivője Farkas P. József, a Porta Egyesület alapítója lett. ■ A város számít a szervezetek segítségére kerekasztal Kifejezett segítséget várunk a civil szervezetektől. Közreműködésükkel a rendelkezésünkre álló lecsökkent erőforrást szeretnénk még hatékonyabban és feladatorientáltan eljuttatni a megfelelő helyekre - jelentette ki Zombor Gábor kecskeméti polgármester a II. városi civil fórum legutóbbi találkozásán, a múlt hét szerdán. A tanácskozáson a kilencvennyolc résztvevő szervezet úgy döntött, hogy létrehozzák azt a grémiumot, amely a város civil szervezeteibe tömörültek érdekeit képviseli a jövőben, együttműködve a döntéshozó testületekkel. A grémium a Városi Civil Kerekasztal nevet kapta. Céljai között szerepel a városi önkormányzattal folytatott rendszeres párbeszéd, a város és a térség kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. ■ Tavaly 462 millió forintot osztott szét Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye civil szervezetei között a Nemzeti Civil Alap (NCA) Dél-alföldi Regionális Kollégiuma. A napokban lezárult pályázat elbírálása során, még a tavalyi keretből, további 46 millió forint kerül a régió civiljeihez. Tóth Tímea A tíztagú testületben Bács-Kiskun megyét hárman, közöttük a kollégium elnöki tisztjét betöltő Farkas Gábor (Európa Jövője Egyesület) képviselik. A Nemzeti Civil Alap Program 2004-ben jött létre. Azzal a céllal, hogy ellenőrizhető és átlátható szempontok alapján ossza szét azt a pénzt, amelyről az állampolgárok - személyi jövedelemadójuk felajánlható egy százalékaként - nem rendelkeztek. Ebből az összegből kizárólag pályázat útján lehet pénzhez jutni - tudtuk meg Farkas Gábortól. Az elosztást a döntő többségben civilekből álló, választott kollégiumok végzik. Ezek közül egy országos, hét pedig regionális illetékességgel, az adott területen működő civil egyesületek, alapítványok pályázatai alapján támogatja azok működési költségeit. További három kollégium pedig - országos hatáskörrel - szakmai tevékenység finanszírozására ír ki pályázatokat. Farkas Gábor szerint ez utóbbiból - a szükséges feltételrendszer híján - a régió nem részesedik számottevően. A tavaly szétosztott 462 millió forintból egyébként 125 millió került Bács-Kiskun megyébe. Ez a nagyságrendeket tekintve nem túl jó arány. A regionális kollégium elnöke szerint ugyanis a régió másik két megyéjében tevékenykedő civilek jobb pályázók nálunk.- Azokat a pályázatokat, amelyek a törvényi előírásoknak nem tesznek eleget, már a kezelő szerv, a Magyar Állam- kincstár kirostálja. Nem számít ritkaságnak, hogy az alapokmányok sincsenek rendben. A tartalmi kérdéseknél pedig tipikus hiba, hogy a pályázók nem tudnak különbséget tenni a működés és a program költségei között. Márpedig azokat a pályázatokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, legyen az alapítvány tevékenysége bármilyen nemes is, nem tudja a kollégium támogatni - hangsúlyozza Farkas Gábor. Úgy tűnik tehát, hogy a civü társadalom vízválasztóhoz érkezett. Lesznek, akik felveszik a ritmust, mások pedig lemaradnak. Azok a szervezetek, amelyek felnőnek a feladathoz, a megszerzett támogatások révén életképesek maradnak, amelyek viszont nem, azoknak szembe kell nézniük a folyamatos forráshiánnyal. A hazai pályázatok meglehetősen egyszerű, könnyen teljesíthető formai és tartalmi követelményeket állítanak. Ilyen értelemben jó „bemelegítésnek” számítanak az uniós pályázatokhoz. Farkas Gábor szerint a megyei alapítványok versenyképességén javíthatna, ha a megye közepén és déli részén is nyílnának civil szolgáltató központok. Jelenleg kizárólag a megyeszékhelyen működik ilyen intézmény, ahol azonban készséggel állnak minden civil egyesület és alapítvány rendelkezésére szaktanácsadással, pályázatírási segítséggel, jogi, pénzügyi tanácsadással. (Bács-Kiskun Megyei Civil Szolgáltató Központ, 6000 Kecskemét, Kápolna u. 24. telefon: 76/415-815, Fax: 76/505-988, e-mail: civilcen- ter@t-online.hu). Fontos információk találhatók továbbá a www.eumani.hu, valamint a www.nca.hu honlapokon. Kétharmaduk nem adott be pályázatot arról nincs pontos nyilvántartás, hog}' hány működő civil szervezet, alapítvány van Bács-Kiskunban. Farkas Gábor legalább ezerre becsüli a pályázóképesek számát Ehhez képest 2006-ban mindössze háromszáz pályázott a kollégiumhoz. Jó részük ráadásul elég gyengén. A Petőfi Népe rendszeresen teret ad a civil szférának beköszöntő A civil összefogás óriási erő. Ezt már hazánkban sem vitatja senki. Hiszen a civü- ség és az önkormányzatiság minden fejlődni vágyó társadalom számára egyszerre cél és eszköz. Magyarországon nem tekintenek nagy múltra vissza ezek az értékek. A rendszerváltás előtt a civil kezdeményezéseknek nem sok tere volt, utána pedig nem vették őket túl komolyan. Mondván: úgyis az önkormányzatok, meg az állam kebeléhez kell dörgölőzniük, ha működni akarnak. Bizony, sokszor tényleg azok részesedtek gazdagabban a forrásokból, akik közelebb áütak egyik vagy másik politikai erőhöz. Új fejezet kezdődött, amikor az állampolgároknak lehetősége nyüt adójuk egy százalékáról rendelkezni valamely alapítvány javára. Ezzel szinte párhuzamosan kezdett meghonosodni - uniós mintára - a projekt alapú fejlesztési stratégia, amely versenyhelyzetet teremtett a civil mozgalmak között. A fejlődés, a tanulás tétje napjainkban maga az életben maradás. Az a ■ A fejlődés, a tanulás tétje maga az életben maradás. szervezet képes hosszú távon boldogulni, amelyik megtanul pályázatot írni, naprakész információkat szerezni. És ne hallgassuk el: az képes látványos eredményeket felmutatni, amelynek van elég lehetősége ahhoz, hogy jelen legyen a sajtóban, netán az országos televíziókban, vagy az óriásplakátokon. Persze sokszor csodákra képes a kreativitás is. A magyar demokrácia előtt álló egyik aktuális feladat a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, ami meghaladja a hivatalos struktúra lehetőségeit. Most jön el a civilek ideje. A hivatalok, önkormányzatok mind több és több feladat megoldásába kénytelenek bevonni őket. Hiszen azt mindenki tudja, hogy a civil nemcsak olcsóbb, de több lélekkel is dolgozik, végső soron tehát hatékonyabb. A lehetőségek tehát határtalanok. Többek között ezért döntött úgy a Petőfi Népe, hogy a jövőben önálló rovatot szentel a témának. ■ ■ Jó bemelegítés az uniós pályázatokhoz. Segítenek felkutatni az állástalanokat és segítenek is nekik A sikeres munkaerő-piaci programokban további feladatok ellátásába is be kívánja vonni a civileket a hivatal A nonprofit szervezetek a munkaügyi központtól is számíthatnak támogatásra. Bálint István, kecskeméti regionális kirendeltségvezetőtől tudtuk meg a lehetőségeket és feltételeket. bértámogatás. Az a foglalkoztató, amely a munkaügyi központ nyilvántartásából választ munkaerőt, a kifizetett bér és annak összes járulékai 50 százalékát megkapja támogatásként 12 hónapon keresztül. Ez alanyi jogon jár a piaci körülmények között dolgozó vállalkozásnak épp úgy, mint egy civü szervezetnek. A bírálat során elsőbbséget élveznek a közérdekű feladatok. közhasznú foglalkoztatás. Kifejezetten a közfeladatot eüá- tó szervezetek felkarolására hivatott. Itt elsősorban az önkormányzatok és intézményei jönnek szóba, ha azonban egy civil szervezet önkormányzati illetve áüami feladatot váüal fel, nonprofit jelleggel, a közhasznú támogatás részére is folyósítható. Ez a munkabér és járulékai 70 százalékát jelenti, egy személynél maximum egy, kivételes Hány nonprofit szervezetet támogattak és mennyivel en és kömvékén? SZERVEZET TÁMOGATÁS Alapítvány 10 11,1 M Ft Egyéb civil szerv. Közhasznú társ. 22 8 27,5 M Ft 14,3 M Ft FORRÁS: MUNKAÜGYI KÖZPONT esetben két évig. A munkaadó akár éveken keresztül részesülhet a támogatásban más és más célcsoportot bevonva. Számos civil szervezet él ezzel a támogatási formával Kecskeméten és környékén is, így például a Vöröskereszt, különböző egyházi szervezetek, a Mentsvár az Állatokért Alapítvány, vagy a Porta Egyesület. MUNKAERŐ-PIACI PROGRAMOK. A kecskeméti kirendeltség munkaerő-piaci programokkal segíti a hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezését, képzését, munkára való felkészítését. Ezt a feladatot civil szervezetek bevonásával végzi. A 2000 óta működő mentort programban tíz szervezettel működnek együtt, amelyek vállalják, hogy felkutatják a látókörükben élő állástalanokat, és segítik őket a munkavállalásra való felkészülésben, a munka- helykeresésben, majd annak megtartásában. Cserébe támogatásként megkapják a mentorok bérét és járulékait, valamint hozzájárulást dologi költségeikhez. Jelenleg 24 mentor foglalkoztatását biztosítják Uy módon. E program sikere annyira meggyőző, hogy további feladatok eüátásába is be kívánja vonni a civü szervezeteket a hivatal. Bizonyos célcsoportok elérésében és tájékoztatásában A| például sokkal nagyobb ha- tékonyságot képesek elér- ni, mint a hagyományos hivatali struktúra. Az új prog- • ’ ^ ramban nyolc szervezettel kötött együttműkö- m dési megállapodást a mm munkaügyi központ, K amelyek vállalták, hogy saját irodájukban, meg- v határozott ügyfélfo- * gadási időben elér- w hetővé teszik az érdeklődők számára a foglalkoztatással, elhelyezkedéssel, átképzéssel kapcsolatos információkat. A Kunbaracson, Fü- löpházán, Helvécián, Ágas- Bálint István S pl ködő egyházán, Izsákon, He- tényegyházán, valamint a két kecskeméti helyszínen (Helpi, Álláskeresők Egyesülete) műirodák tapasztalata pozitív. A működtető l egyesületek vagy önkor‘ pr mányzat az ott ” dolgozó kolléga bérét és járulékait kapja meg támogatásként, s természetesen friss kiadványokkal, információkkal is eüát- ják őket.
