Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-02 / 28. szám

SZERKESZTETTE: BARTA ZSOLT TELEFONSZÁM: 06-76/518-286 E-MAIL: zsolt.barta@petofinepe.hu PÉNZ&SIKER&VÁLLALKOZÁS PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 2., PÉNTEK Génjeiben a szakma szeretete vendéglátás Kovács Zoltán: kemény munka, de szerencse is kell a sikerhez A gazdák közül kevesen élnek a biztosítási lehetőséggel Üzlettársam négy énzede a barátom is „gömöri Ferenccel, az Aranyhomok másik tulajdonosával ba­rátok vagyunk 40 éve. Nincs közöttünk szakmai rivalizálás. Mindkettőnk másik vállalkozása más-más adottságokkal rendel­kezik,; az egyik Lajosmizsén, a másik Bugacon van, de célunk közös: az elégedett vendég a legfontosabb. ” A bugaci Pusztaötös nagyszerű programja mindenkiből elismerést vált ki. É I Kovács Zoltán génjeiben hordozza a jó vendéglátós tulajdonságait. Már a nagyszülei is vendéglátó­sok voltak csakúgy, mint a szülők, akik a Fehér Galamb vendéglőt vezet­ték az 1950-es évek köze­pétől. Barta Zsolt- Gyerekkoromban sokat áll­tam a pult mögött. Apám elvár­ta, hogy bemenjek a kocsmába, csapoljam a sört, vagy lefejtsek egy hordó bort. Amikor szabad­ságra mentek, nagymamával vittem 15 évesen a boltot. A csa­ládban tanultam meg a szak­mát - mondja Ko­vács Zoltán, a Bugac Puszta Kft. tulajdo­nosa. Amikor 1963 nya­rán felszolgálóként helyezkedett el az újonnan nyílt Aranyhomok Szállo­dában, még nem gondolta, hogy há­rom évtizeddel ké­sőbb ő lesz az egyik tulajdonosa. A vendéglátás any- nyira megtetszett neki, hogy amikor nem vették fel a szak­mai főiskolára, visszament a közkedvelt kecskeméti szórako­zóhelyre dolgozni. Az évek so­rán kitanulta a szak­ma csínját-bín- ját, a szállodai ranglétra ösz­szes fokát megjárta, és 1973- ban a hotel igazgatóhelyettese lett. Miután 1980-ban nem őt nevezték ki a szálloda igazgató­jának, elhagyta az Aranyhomo­kot A jövő őt igazolta, hogy mun­kahelyet váltott. A Kiskunfél­egyházi Mezőgazdasági Szövet­kezethez került - melynek tu­lajdonában volt Bugacpuszta, a ménes és az őshonos állatok - idegenforgalmi ágazatvezető­nek, ahol megismerte a gyönyö­rű környezet nyújtotta idegen- forgalmi lehetőségeket. 1982- 1990 között a Bács-Kiskun Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal he­lyettes vezetője, majd vezetője lett, ahol fő feladata Bugac­puszta idegenforgalmának nö­velése volt. 1990. év végén, ahogy jogi lehetőség nyűt rá, megala­pította önálló vál­lalkozását Bugac Tours néven.- 1992-ben, a privatizáció so­rán 36 százalé­kos kamattal fel­vett kölcsönből sikerült a szövet­kezettől megvásárolnom a Ka­rikás Csárda elődjét, a hozzá tartozó tanyákat és vendéghá­zat. Senki nem hitte, hogy vissza tudom fizetni, de ész­szerű gazdálkodással sikerült. Minden fillért megfogtunk, de szerencsém is volt - emlékszik vissza Kovács Zoltán. - Ma pe­dig már 200 hektár területen Mitől fél egy szállodatulajdo­nos? A vendéglá­tás megérzi a madárinfluenzát. A pesti tünteté­seket. Ha ta­vasszal újra kez­dik, akkor az nem tesz jót ne­künk. gazdálkodunk, és a ménes is a tulajdonunkban van. A szerencse kevés, kemény munka eredménye, hogy évente több ezer turista láto­gat el Bugacpusztára hogy megkóstolják a csárda spe­cialitásait, megtekintsék a lovas programot.- Melyek Bugac értékei? . - Én elfogult vagyok - mondja Kovács Zoltán. - Szeretem a pusztát, a benne rejlő ter­mészeti szép­Közelkép A PRO TURISMO díjat 1994-ben elnyert szakembernek három fia van. Szereti a jó kocsikat, de kiváltképp a munkáját Ha pihenni akar időnként, akkor a balatoni vízparti há­zába vonul vissza. ötös bemutatója minden vendé­get ámulatba ejt. Akinek több ideje van, ellátogathat az Erdé­szeti Múzeumba, a több napra érkezőknek a kiskun- majsai termálfürdő­be, Szegedre, de Bu­dapestre is tudunk kirándulást szervez­ni. Célunk, hogy minél tovább ná­lunk marasztal­juk a vendéget. Ennek érdeké­ben gazdag programot kínálunk, Kovács Zoltán merészen váltott munkahelyet, merészen privatizált. Az élet őt Igazolta. ségeket, az ősborókást, a gazdag őshonos állatvilágot. Megnyug­tató számomra a csend, csodála­tos látványt nyújtanak a fehér fa­lú tanyák a délutáni napsütés­ben. Ezt az értheti meg igazán, aki egy-két napot eltölt egy bu­gaci tanyán. Bárki gyalog bejár­hatja a nemzeti park gyönyörű tanösvényeit, megtekintheti a közelmúltban felújított Pásztor­múzeumot, tavasszal pedig meg­lepetések várják a látogatókat. Hamarosan megszületnek a gyerekek kedvencei: a kiscsi- kók, a bárányok, a szürke mar­hák borjai. Kiérkezve a pusztára, a ven­dégek eldönthetik, hogy gyalog vagy kocsira ülve néznek szét a vidéken. A látogatás elengedhe­tetlen része a lovas bemutató, ahol a csikósok életével ismer­kedhetnek meg. A híres Puszta­többek között élő lovastanya- látogatást, fogathajtó-oktatást. A továbblépés azonban ösz- szefogás nélkül nem lehetsé­ges - véli Kovács Zoltán. - Az idei Utazás 2007 - 30. Nem­zetközi idegenforgalmi kiállí­táson a Bugac Puszta Kft., a Kiskunsági Erdészeti és Fa­ipari Zrt. bugaci erdészeti részlege, a Kiskunsági Nem­zeti Park és Bugac Nagyközsé­gi Önkormányzata együtt mu­tatkozik be. A jövőre nézve biztató, hogy az olcsó fapados légi járatok utasai előbb-utóbb a főváros mellett ellátogatnak vidékre, így Bugacra is. Bács-Kiskun megye piaci árai (Ft/kg) KECSKEMET BAJA KALOCSA KISKUNFÉLEGYHÁZA 1 Alma 60-150 80-180 60-150 80-200 Bab (száraz) 500-600 600-700 450-550 400-600 Banán 300-500 200-350 340­Citrom 300 300-330 280-300­Dióbél 1400-1500 1000 1000-1200 1100-1400 Gomba 390-690 420-600 420-520 300-500 Gyökér 200-230 200-250 190-280 150-250 Fokhagyma 800 500-800 750 550-1200 Hagyma (vörös) 150 120-140 150-160 120-150 Karalábé/db 40-50 30-100 50-180 50-90 Karfiol 250 130-200 300 150-400 Káposzta (fejes) 150-250 70-80 70 80-100 Mák 800 600-700 800-900 800 Kelkáposzta 120 130-140 170 100-150 Káposzta (savanyú) 250 280 200-240 200-220 Krumpli 80-120 70-130 110-130 50-150 Mandarin 350-380 250-350 350 * Narancs 300-380 190-300 250-300­Paradicsom 250-400 550-600 680-850 300-350 Paprika (tv) 100-200 110-400 80-150 100-250 Saláta/fej 120-140 80-100 100-190 30-100 Sárgarépa 80-150 120-150 60-150 80-150 Tojás/db 20-25 20-25 20-24 22-25 Uborka 300-400 400-550 550-580 200-350 Zeller/db 50-60 60-100 120-180 50-150 FORRÁS: PN-INFÓ Tanácsadás és pályázatok agrár európa kft. Regionális irodát nyitottak Kecskeméten Az ország egyik meghatározó agrár és vidékfejlesztési tanács­adó vállalkozása, az Agrár Eu­rópa Kft. Kecskeméten nyitotta meg legújabb irodáját A több mint tíz éve fejlődő, belföldi magánszemélyek tulaj­donában lévő specializálódott cég azért fektetett be éppen Kecskeméten, mert a város és környéke igen jelentős agrár és élelmiszeripari potenciállal rendelkezik. Az elismerten ve­zető szakemberekre épülő ta­nácsadó vállalkozás az agrárcé­geknek minden tevékenységük­ben hasznos partnere. A piaci elemzésektől, a stratégiaalkotá­sig, a pályázatkészítéstől a köz- beszerzésig, finanszírozás-szer­vezéstől az akvizíciókig komp­lex szolgáltatást nyújt. Az Agrár Európa Kft. életé­ben is jelentős irodanyitási ese­ményt egy szakmai konferenci­ával szeretné a cég még emlé­kezetesebbé tenni februárban, mely a 2007 és 2013 közötti pá­lyázati lehetőségek témakörét járja körül. Bármilyen gondja, ötlete van a fenti tevékenysége során, for­duljon az Agrár Európa Kft. kecskeméti regionális irodájá­hoz az alábbi elérhetőségek bármelyikén! A Elérhetőség: Kecskemét, Wesselényi utca 1. Telef0rV hjMjÍ**« 76/507-198, 76/507-199 Mobil: 20/99-54497 www.agrar-europa. hu FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS STRATÉGIA AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM TÜKRÉBEN 2007-2013. A konferencia időpontja: 2007. február 7., szerda, 9 óra Helyszíne: A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsterme (Kecskemét, Árpád krt 4.) AGRÁR EURÓPA mezőgazdaság Eddig 841 ag­rárvállalkozó 4500 hektáros területre jelezte, hogy belép a Nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerbe Bács-Kiskun me­gyében. A érdekeltek január 29-éig jelezhették a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hi­vataloknak: részt vesznek a közös biztosítási rendszer­ben. A jelentkezők között van kisgazdálkodó, de akad olyan nagy cég, amelyik 2000 hek­táron művel földet - tájékoz­tatta a lapunkat Hajdú Sán­dor, a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal megyei vezetője. Az igények feldolgozása még tart, de úgy 40 millió fo­rint az az összeg, amit a vál­lalkozóknak majd be kell fizet­niük a biztosítási alapba. Ezt ugyanekkora összeggel majd megtoldja a kormány. Ez alkot­ja majd a közös kockázatválla­lás pénzügyi alapját. Meg nem erősített információink szerint Békés és Szolnok megyében je­lentkeztek még sokan ebbe a rendszerbe. Talán azért, mert az Alföldet sújtja leginkább az ár- és a bel­víz, továbbá az aszály- és a fagykár. A rendszer alapelve az önkéntesség és a kölcsönös tehervállalás. A kárenyhítés feltétele továbbá az is, hogy a földterület nagysága szerint fi­zessen a termelő, illetve vegye figyelembe azt is, hogy milyen művelési ágban tevékenyke­dik. A szántóföldi művelés ese­tén hektáronként ezer forintot, míg értékesebb ültetvények esetén - például szőlő-, illetve gyümölcsültetvényeknél- - hektáronként 3 ezer forintos hozzájárulást kell befizetnie. A befizetési határidő ez év szep­tember vége. ■ B. Zs. Kecskeméti cég sikere az agrár­kiállításon Budapest A szerdán megnyílt 25. Nemzetközi mezőgazdasá­gi és mezőgép-kiállításon, az AgroMashexpón nagydíjat nyert a kecskeméti Auditker Kft. egy, az általa forgalmazott venyige- és nyesedékbálázó géppel. Kis Pál ügyvezető igaz­gató elmondta, hogy az olasz gyártmányú gépet ők impor­tálják. Az összegyűjtött hulla­dékból hengerbálát készít a gép, mely értékes tüzelőanyag­ként újra felhasználható. ■ HETI CÉGINFÓ A 2007/04-es közlöny alap­ján megyénkben felszámo­lás alá kerültek cégek: RUDER Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. Kecskemét, Matkó ut­ca 209. NIMFA-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Kiskunfélegyhá­za, Hunyadi utca 49. T+T AGROTRADE Kereskedelmi Bt. Városföld, Felszabadulás ut­ca 6. SIMON ÉS TÁRSA Építőipari és Szolgáltató Bt. Kecskemét Klap­ka utca 9-11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom