Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-22 / 18. szám

14 2007. JANUÁR 22., HÉTFŐ PETŐFI NÉPE Buda: a rossz dolgok ellensége vagyok ékesszólás Tenyérnyi kokárda nélkül is ízig-vérig magyar lehet az ember - vallja a költő A magyar kultúra napja apropóján ültünk le be­szélgetni Buda Ferenc­cel. A Kossuth-díjas köl­tőtől egyebek mellett megtudtuk, hogy a ver­sek mellett az élettörté­netét írja, írógépét lecse­rélte laptopra és azt is, hogy a birka szeme kivá­ló csemege. Gál Zita- Mikor kezdett verseket ír­ni?- Az írás előtt meg kellett ta­nulnom olvasni. Ezt ötévesen, önállóan tettem meg a kereszt­anyámtól kapott olvasókönyv­ből. Addig nézegettem a betűk melletti képeket és addig pró­bálgattam összeolvasni a látot­takat, míg egyszer sikerült. Óriási boldogság volt az első megértett, elolvasott szó: máj. Elkezdtem ordibálni, hogy máj, máj, édesanyám meg azt hitte megbolondultam. Ezután szerettem bele a szavakba, a nyelvbe és vágytam rá, hogy alkossak belőlük. A magyar nyelv egyébként Is kincsesbá­nya. A költő, aki ezen a nyel­ven alkothat a sors kegyeltje. Az első verskezdeményeim 9- 10 éves koromban születtek. Ezeket utólag, amikor már volt szemem a versolvasásra, eldobtam. A húszéves kg rom körüli munkáimra moiujujn azt, hogy azok már olvasható versek. Kendzse, a legkisebb eb kedvenc író: mindig mások, Arany János, Tóth IAszló és Jó­zsef Attila a legstabilabb. kedvenc étel: sok van, de pél­dául a töltött paprika friss pa­radicsomléből kellemes emléke­ket ébreszt. kedvenc ital: a jó vörösborok. háziállat: Kendzse, a nagytes­tű keverék kutya (neve kirgiz nyelven a „legkisebb”-et jelenti, az alomból ő volt ugyanis a leg­satnyább). LEGROSSZABB TULAJDONSÁG: hirtelen indulat és a halogatás­ra való hajlam. legjobb tulajdonság: a jó­akarat. Az emberek szeretetét érzem és köszönöm is nekik. De csodálatra méltó nem vagyok.- Több rangos díjjal elismert költőként nem nyomasztja a példamutatás kényszere?- Néha nyomaszt. Főleg mert tudom, hogy mennyire esendő vagyok, mennyi rossz tulajdon­ságom van. Elég indulatos tu­dok lenni például. Az emberek szeretetét érzem és köszönöm is nekik. De csodálatra méltó nem vagyok.- Mi tudja a legjobban feldü­híteni?- Amin mindig fel tudom bosszantani magam, ha fontos kérdésekben jó szakemberek helyett rossz politikusok hoz­nak döntéseket. Olyanok, akik csak önös hasznot akarnak húzni a látszólagos érdekképvi­seletből. Erre annyira mérges vagyok, hogy tán ütni is tud­nék. Azt sem szeretem, amikor a kitűzött kokárdák mérete alapján határozzák meg, meny­nyire magyar a viselője.- A magyar kultúra napja ak­tuálissá teszi a kérdést: Ön szerint van még Magyaror­szágon kultúra?- Hogyne lenne! Persze nem úgy mint régen, de sem­mi sem úgy van már, mint ré­gen. Sajnos az oktatás és a kultúra egyre kevesebb támo­gatást kap manapság. Pedig nem pénzszórás lenne a ráfor­dítás, hanem befektetés. A gyerekeket nem szoktatjuk az Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben, azon az éjszakán, amelyiken Kosztolányi Dezső meghalt Egyetemi tanulmányait 1956 utáni letartóztatása miatt hagy­ta félbe. 1957-ben három verse miatt (Rend, Tizenöt-húszéves halottak, Pesten esik a hó) per­be fogták, s egy év börtönre ítél­ték Ezután segédmunkás volt, majd 1963-tól képesítés nélküli nevelő. 1965-ben költözött csa­ládjával Kecskemétre, ahol 28 éveiéit, hat gyermeke közül öt olvasásra. Pedig olyan termé­szetes kéne, hogy legyen ne­kik időben megtanulni és megszeretni az olvasást, mint a járás. De nemcsak ezen a té­ren hibázunk. Víz helyett kó­lát isznak, kenyér helyett chipset esznek. Könyv helyett a villogó, gyors és erőszakos rajzfilmeket és videóklippeket nézik. Nem lesz elég türel­itt született Jelenleg Tisza- kécskén lakik. Aktív szereplője a megye és székhelye irodalmi, művészeti életének A Forrás fo­lyóiratszerkesztője. Fordított többek között baskír, finn, ma­ri, kirgiz, lapp, török és udmurt nyelvről. buda Ferencet 1973-ban Rad­nóti Miklós- és József Attila-díj- jal, 2000-ben Kölcsey-díjjal, 2005-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Három flú és há­rom lány édesapja, és négy unoka nagypapája. műk és képzelőerejük az olva­sáshoz. És azzal sokat veszíte­nek.- Általában is a modernizá­ció ellensége?- Egyáltalán nem. Én a rossz dolgok ellensége vagyok. A jó vívmányokat szeretem és ma­gam is hasznosítom őket. So­káig például biciklivel jártam, de két éve vettem egy tizen­négy éves Polski Fiatot. Jó hasznát veszem. Aztán tavaly novemberben a hetvenedik születésnapomra kaptam egy laptopot. Azóta azt használom. Könnyű leütni a billentyűit, könnyű javítani az íráson és bárhol dolgozhatok, ahol van egy konnektor. A verseket azért még legtöbbször kézzel írom.- Milyen célok lebegnek a szeme előtt?- Jó lenne minden gyerme­kemet a közelben tudni. Hár­man már a környéken laknak, de a többieket is szeretnénk a Akkor született, amikor Kosztolányi meghalt Buda Ferenc: Vonatok A vonatok. A vonatok. Az érkezők. Az indulók. Az újságot, vígságot hozók. Égő szemmel az éjben vágta­tok, zakatolok. Világos ablaksorok. Fénylő sínek. Mormogó, piros, meleg, nagy mozdonyok. Pőrekocsik. Vagonok. Vashidak. A szemafor épp pirosat mutat. Fék nyikorog, zökken, meg­áll a vonat. Vár, vesztegel. Vár, vesztegel. Órák, napok, századok vesznek el. Rándulva, lódulva indul, füttyent, tolat, sínt vált a vonat. Visz-hoz valakit Vala­kiket Indul, megáll. Indul, meg­áll. Fölszáll, leszáll a tömeg, tolongva a csarnokon áthömpölyög. Hol járhatunk? Vajon hol járhatunk? Szemünk ki a sötétbe mered. Ellankadunk. Dülöngve bóbisko­lunk. Utunk - örök. Váltókon, végtelen vágányokon kattog a kerék, hidakon átdörög. Meddig? Hová? Melyik állomásra szól a jegy? Van-e jegyünk? Lehet-e igazunk? talán nem is mi utazunk? Hisz messzire, jaj, messzire mindig csak mást visz a vonat, s míg végképp nyoma vész túl a kanya­ron, árvultan intünk utána a kiürült peronon. családjukkal együtt idecsábí­tani. Áztán az unokák számát is keveslem még. Továbbá el akarok jutni Közép-Ázsiába. Többször voltam már ott, sze­retem az ottani népeket, közel állnak a természethez, s így hozzám is. Mindig feltöltődés meglátogatni muszlim barátai­mat. A' szokásaikat is megis­mertem már, nem jövök kínos helyzetbe.- Melyik a legfurcsább szo­kás?- Vendég érkezésekor gyak­ran vágnak például birkát. A megpörkölt birkafejet a terí­tett asztalon a vendég elé te­szik. Először hozzáláttam az elfogyasztásához, aztán meg­mutatták, mi ilyenkor a szo­kás. A szemét, ami nagyon fi­nom csemege, a számodra leg­kedvesebb embernek kell ad­ni, a fülét a legfiatalabbnak - hogy szófogadó legyen -, a nyelvét a jobb kezemmel an­nak adom, aki énekes vagy költő, hogy ékesszólóbb le­gyen. Az agyvelőből pedig a legidősebbnek - hogy bölcses­sége növekedjék. MIT ÓVNA MEG A MAGYAR KULTÚRÁBÓL? „Mindaz megóvandó érték, ami kiállta az idő próbáját, és ránk maradt..." B. MIKLI FERENC festőművész tfínia): - Na- i sok ran­gos kultu­rális esemény van vá­rosunkban. Számtalan képző művészeti tárlat. Hogy csak a legközelebbit említsem, pénte­ken nyűik Rudnay Gyula em­lékkiállítása, melyen 64 mű­vész, jómagam mint a mester egykori tanársegéde, az alko­tótábor vezetője szerepelek. De hasonlóan színvonalas a ze­nei élet, mint például dr. Hu­szár Pál főorvos orgonálása vagy a nemzetközi hírű Ad Libitum Kórus. Nagyon fontos­nak tartom a környezeti kultú­ra megőrzését. Nem nyugod­hatunk bele, hogy lebontsa­nak városképet meghatározó épületeket, és a város hangu­latához nem illőket építsenek helyettük. (G.Z.) gulyás László, vándormuzsi- kus (Kiskunfélegyháza): - Ne­héz erre a kérdésre válaszolni, ma, amikor a nyilvánosságot a botcsinálta sztárok uralják, akiket az egyszerűbb emberek többsége hajlamos a kultúra képviselőinek tekinteni. Na­gyon fontosnak tartom, követ­kezésképp büszke­séggel művelem, egyben óvom, fél­tem népi kultú­ránkat, azon belül is a népze­nét, néptáncot. De ugyanennyi­re jelentősnek ítélem szőkébb pátriám, Kiskunfélegyháza vá­ros kultúráját is, melynek iro­dalmi szegmense Petőfi vagy Móra nélkül aligha lenne el­képzelhető. A népzene, nép­tánc mellett én ezt a fajta kul­túrát tartom igazán féltésre, ápolásra érdemesnek. (Sz. A.) f DR. KERTÉSZ GÁBOR, a j kecskeméti megyei kór­matológiai és kézsebé­szeti osztá­lyának részlegvezető főorvo­sa: - Nem lehet rangsorolni, a magyar kultúrának min­den elemét védenünk kell. Sokkal inkább a megőrzés módja az, ami életben tart­hatja az értékeket. Értem ez alatt, hogy minden városnak, közösségnek jó lokálpatrióta módjára kell óvnia azokat a költőket, írókat, művészeket, a kultúra összes olyan képvi­selőjét, aki ahhoz az adott közösséghez kötődik, ott dol­gozik. Ha megbecsüljük helyi szinten azt, ami a miénk, ak­kor tudjuk megvédeni és to­vábbadni a teljes magyar kultúrát, és csak így tudjuk értékelni az egyetemes kultú­rát is. (T. V.) ANDÁNÉ VASTAG ANDREA, a kis- kunhalasi Lorántffy Zsuzsan­na kamarakórus karvezetője, a Szilády-gimnázium pedagő gusa: - Számomra mindaz megóvandó érték, ami kiállta az idő próbáját, és ránk ma­radt, de a kortársak között is van sok nagy­szerű mű­vész. A szí­vemhez mégis talán Bartók Béla áll legköze­lebb. Fon­tosnak tartom, hogy a fiata­loknak segítsünk megértetni az ő nem éppen könnyen emészthető alkotásait. Kül­földön gyakran nagyobb fi­gyelmet fordítanak a magyar kulturális értékekre, mint mi magunk, pedig helyi és orszá­gos szinten is sok lehetősé­günk van az igényes művelő désre. (S. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom