Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 2., KEDD 3 INTERJÚ Nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket bányai Gábor A hiányt nem tudjuk csökkenteni, de megpróbáljuk fenntartani az intézményrendszert Nehéz év előtt áll a Bács- Kiskun megyei önkor­mányzat, s kérdőjeles az egész megyerendszer jö­vője is. A közgyűlés elnö­kével, Bányai Gáborral az új esztendő lehetőségeit vizsgálva arról is beszél­gettünk, hogy ilyen körül­mények között mire szá­míthat, aki eddig bizton támaszkodhatott a me­gyei intézmények és a megyegyűlés segítségére. Bálái F. István Közelkép bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Köz­gyűlés elnöke Budapesten született 1969-ben. Kiskőrö­sön érettségizett 1987-ben, 1991-ben Kecs­keméten a kertészeti főiskolán szerzett kertészmémöki oklevelet. Növényvédelmi szakmérnök, maga is gazdálkodik. A fel- söbácskai önkormányzati szövetség titká­ra 1997-től, 2000-től a földművelésügyi minisztérium kistérségi menedzsere, 2002-től a jánoshalmi Városgazda Kft ügyvezető igazgatója. A Fideszbe 2004-ben lépett be, 2006-ban a tavaszi parlamenti választáson a párt színeiben országgyűlé­si képviselői mandátu­mot szerzett egyéni választókerületében. Az őszi helyhatósági választásokon a Fi­desz Bács-Kiskun megyei listáját vezette, a megyei közgyűlés őt választotta elnökéül. 1992-ben kötött házasságot. Fele­sége Móricz Krisztina szintén kertész- mérnök, jelenleg főállású anya. Négy gyermekük van (Eszter 1993; Áron 1995; Krisztina 1996; Gát- bor 1999). Bányai Gábor szívesen hallgatja gyer­mekei hangszer játékát, munkája mellett legin­kább a Forma 1-es autö versenyzés köti le.- Kezdjük a mögöttünk ha­gyott évvel. Mi az, amit siker­nek értékel a politikában?- A legnagyobb sikernek azt a Bács-Kiskun megyei ered­ményt tartom, amit a Fidesz ta­vasszal elért az országgyűlési választásokon, beleértve termé­'szetesen a magam egyéni vá­lasztókerületi győzelmét is. Nem volt kisebb siker az őszi helyhatósági választásokon el­ért eredményünk sem: hogy többségünk van a megyegyű­lésben, én pedig elnök lehetek. Fontos magánéleti siker szá­momra az is, hogy a családom kibírta az elmúlt nyolc hónap megpróbáltatásait, hiszen alig láthattak.- Megválasztása óta változott- e valami a megye helyzetének megítélésében?- A helyzet rosszabb, mint amilyenre az első napokban szá­mítottunk. Abban nincs válto­zás, hogy Bács-Kiskun megye erősen kettészakadt térség, melyben Kecskemét és környé­ke viszonylag erősebb, a déli rész viszont szegény, és folyama­tos a leszakadása. Ráadásul a forrásokért folytatott küzdelem­ben is azok vannak előnyben, akik már eleve erősebbek, hi­szen a nagyobb reménnyel ke­csegtető pályázatok mellé in­kább oda tudják tenni a saját erőt is. A megye északi és déli része között, tehát, sajnos tovább nyílik az olló. A megyei önkor­mányzatnak a területpolitikához képest szorosabban vett feladat­körében, az intézményfenntar­tásban viszont a vártnál is nehe­zebb év előtt állunk.- Több a forráshiány a várt­nál?- Kezdetben a Pénzügymi­nisztériumtól úgy értesültünk, hogy országosan mintegy tíz- milliárddal jut kevesebb a me­gyei önkormányzatoknak, mint tavaly, amiből 500 millió esik ránk. Ezzel szemben az éves or­szágos költségvetés számadata­inak ismeretében kiderült, hogy a csökkenés csak Bács- Kiskun megyében legalább másfél milliárd. A helyzetet to­vább rontja, hogy a növekvő inf­láció mellett eleve több pénz kellene a kiadásokra, s akkor még nem is számoltam azokkal a megnövekedett feladatokkal, amelyek a települési intézmé­nyek átadásából adódnak. Több település, köztük eddig elsősor­ban Kiskunfélegyháza jelezte, hogy olyan iskolákat adna át működtetésre a megyének, amelyek fenntartása nem köte­lező városi feladat. Nem kis gond szakad így a nyakunkba, s hangsúlyozom, hogy nem az in­A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az Országgyűlésben is képviselő. Valamelyik telefonja szinte mindig csörög... tézményt kell fenntartanunk, hanem a feladatot ellátnunk. Tehát arról kell gondoskod­nunk, hogy a tanulók a megye területén továbbra is járhassa­nak olyan szakiskolába, mint eddig a városukban, de az in­tézmény további fenntartása nem kötelességünk.- Nehéz tárgyalások elé néz­nek tehát az intézményeiket felajánló településekkel.- Igen, és sajnos alighanem kénytelenek leszünk intézmé­nyeket összevonni. Azt már a megyei költségvetés koncepció­jának tárgyalásakor kimondtuk, hogy az ellátás színvonala való­színűleg csökkenni fog, de nem öntjük ki a vízzel a gyerekek A hiányt ugyan nem tudjuk csök­kenteni, de nem fogjuk felvállal­ni, amit a kormány szeretne.- Mire gondol?- A kormány ke­mény pénzügyi esz­közökkel akarja fel­számolni a megye- rendszert. Az idei elvonás másfél milliárdos, de nem lesz könnyebb a jövő esz­tendő sem. Úgy látom, hogy a kormány a létszámcsökkentés, az elbocsátások irányába szorít bennünket, hiszen kiadásaink hetvenöt százaléka bérjellegű, vagyis leginkább úgy tudnánk spórolni, ha megszabadulnánk a dolgozóktól.- S ez az, amit nem vállalnak? Igen. A megyei intézmé­nyeknél a dolgozói létszám nyolcvan százaléka olyan konk- . rét munkát végez, hogy vitat­kozni sem lehet arról, szükség van-e rájuk. Ha elbocsátások lesznek, ki fogja az idős embere­ket felemelni Bácsborsódon? Ki fog tanítani? Ki fog műteni? Mi lesz a betegekkel, a fogyatéko­sokkal, a szociálisan rászoru­lókkal, a speciális nevelést ■ Ha a kormány nem akaija a megyéket fenn­tartani, akkor az egész rend­szer előbb-utóbb összeomlik. igénylő gyerekekkel? A mara­dék húsz százalék az adminiszt­rációs vagy hivatali munkakör, de ezeket a feladatokat is el kell látni. Nem látom tehát a lehető­ségét, hogy a létszámon jelentős mértékben spórolni tudjunk, rá­adásul a kiskeresetű dolgozók elbocsátása nem is jelentene nagy megtakarítást. Nem vállal­hatjuk azt sem, hogy kulturális intézményeket zárjunk be. Nemcsak a múzeum és a levél­tár vagy a könyvtár, de a kerá­miastúdió és a zománcművésze­ti alkotóműhely is olyan értékei a megyének, amelyek nélkül sokkal szegényebbek lennénk.- Hogyan lehet így majd még­is gazdálkodni?- Keressük, kutatjuk, hogy tudnánk fenntartani a rend­szert. Balatonlellén a szokásos éves megyei önkor­mányzati szakmai összejövetel alkal­mával bejelentet­tük, hogy tíz száza­lékkal csökkenteni kell a kiadásokat az intézményeknél. Mivel a me­gyei önkormányzat éves költ­ségvetési főösszege tizenötmil- liárd forint körül van, a tízszá­zalékos csökkentés éppen azt a másfél milliárdot adja ki, amennyivel kevesebbre számít­hatunk. Ez, persze, így első hal­lásra is eléggé életidegen, se­matikus megoldás, mégis en­nek kell a fő iránynak lennie. Az intézményvezetőknek szigo­rúan takarékoskodniuk kell, hi­szen örülhetünk, ha a munka­helyek megmaradnak.- Lehetséges-e további hitelek felvétele?- Ezzel számolnunk kell. Az idei költségvetés is csak további hitelfelvétel és vagyonfelélés mellett lehet egyensúlyban, de a bankoktól is függ: egyáltalán ka­punk-e hitelt. A megyei önkor­mányzat vagyona nem olyan jel­legű, amire egyáltalán el lehet adósodni, hiszen nemigen van olyan, azonnal mobilizálható va­gyontárgyunk, ami megfelelő biztosíték a bankok számára. Ér­zékelhető tehát, hogy erőlködhe­tünk ugyan, amit meg is te­szünk, de a megye fenntartása végső soron politikai akarat kér­dése. Ha a kormány nem akarja a megyéket fenntartani, akkor az egész rendszer előbb-utóbb összeomlik.- A közgyűlés elnöke vezeti a megyei területfejlesztési taná­csot is. Ezen a téren mire szá­míthatunk?- A kormányzat szinte telje­sen kiüresítette ennek a testü­letnek a lehetőségeit, ami szin­tén jól mutatja a megyerend­szer felszámolásának szándé­kát. Ezen a téren tehát először a regionális források felé kell ori­entálódnunk, de innen hét év alatt valójában nem számítha­tunk több pénzre, mint ameny- nyi az utóbbi hét-nyolc évben fejlesztésre ideérkezett. Mégis azt szeretnénk, ha minden tele­pülés érezhetné valamilyen mó­don a fejlesztés lehetőségét és annak eredményeit- A sok borúlátó gondolat után mondjon valami remény­keltőt is azoknak, akik még bíznak a megyében!- Mondtam már, hogy nem öntjük ki a vízzel a gyereket. A megyei önkormányzat a múlt­ban jelentős mértékben járult hozzá anyagi támogatással, pél­dául, falunapok vagy egyéb te­lepülési rendezvények megtar­tásához, s mivel ezek nélkül az élet szintén szegényebb lenne, nem akarunk lemondani erről a jövőben sem. Múzeumunk közreműködésével a közeljövő­ben Magyarországon, Bács-Kis- kunban láthatjuk majd a szerb koronázási ékszereket, és a ren­dezvény megnyitására Sólyom László köztársasági elnököt sze­retnénk felkérni. Erre várható­an március vagy április folya­mán kerül sor. Megyei hagyo­mány a lovassport támogatása is. Az előző közgyűlési elnök­nek a sportághoz való kötődése közismert volt, de magam is nagy barátja vagyok a bácskai lovasoknak. Mint eddig is min­dig, amikor megrendezték, tá­mogattuk a kecskeméti repülő­napot, s úgy tervezzük, hogy ez az idén is így lesz. A megyei múzeumi szervezet azt is terve­zi, hogy az önkormányzat támo­gatásával a jövő esztendő elején egy Munkácsy-kiállítás kerül­jön Bács-Kiskunba, amit szin­tén szeretnénk megvalósítani.- A fontos megyei közügyek áttekintése után folytassuk az ön további bemu­tatásával, hogy ol­vasóink is jobban megismerhessék! Tudjuk, hogy Já­noshalmán kezdte közéleti munkás­ságát. Kérem, hogy beszéljen er­ről részletesebben.- A városban az egyik alapí­tója voltam a Keresztény Értel­miségiek Szövetsége helyi cso­portjának. Abban a közegben mindig jól érzem magam. A kö­zösség jeles előadókat is meg­hív egy-egy településre. Ilyen volt például, amikor Csanád Bé­lát láthattuk vendégül. Tagja és egyik alapítója vagyok a helyi gazdakörnek is, de itt kevésbé vagyok aktív, sajnálom, hogy a kilencvenes évek elején nem kapott támogatást a szövetke­zést kezdeményező javaslatom. Azt valósíthattuk volna meg Já­noshalmán is, ami Mórahal- mon bevált és híressé tette a te­lepülés gazdáit. Talán még most sem késő.- Jánoshalma olyan jeles egy­házi személyiségekről is hí: res, mint például Belon Gel- lért, a kinevezett, de sokáig fel nem szentelt püspök. Ők mennyire formálták a szemé­lyiségét?- Őt inkább csak gyermek­ként ismertem. Tudom, hogy le­gendás pap volt, ötvenhat után nevezték ki püspökké, de az ál­lam csak a nyolcvanas években engedte felszentelni. Üzenetér­téke volt, hogy ő temette Illyés Gyulát. Jóságos embernek is­mertem meg - a bűnt ítélte el, nem a bűnöst. Formál­ta személyiségemet a Csikérián szolgáló Föl­di Tibor, a Bajára he­lyezett Tajdina József, és mostani plébáno­sunk, Rónaszéki Gábor is. Fiatalként Nagyma­roson és Egerszalókon vettem részt katolikus ifjúsági táborokban, amelyek szintén hagytak nyomot raj­tam. Hosszabb lelki- gyakorlatokra mos­tanában nincs időm, a rendszeres vasárnapi misék tartanak karban.- Az életnek része a szórakozás is. Ezt mivel tölti?- Kedvelem a ze­nét, gyermekként énekkaros voltam,, rajongok az orgonamuzsikáért, de megérintett a Beatles és az Omega is. Fiatalabb koromban sportoltam, főiskolásként kézi­labdáztam, de karatéztam is. A Forma 1-et nagyon szeretem nézni, az interneten gyakran böngészem különböző gépjár­műtípusok műszaki adatait és képeit. Gépkocsiposztert azon­ban sohasem tettem a falra, de másmilyet sem. Azért említem ezt, mert gyermekeimmel mos­tanában gyakran van vitám ar­ról, hogy mi kerülhet a falra. Ők tesznek ki posztereket, de - gondolom - előbb-utóbb leve­szik majd. Sokat nyaralunk a Börzsönyben, szeretjük az Ipoly partját. Rendszeresen járunk Erdélybe a gyerekekkel is, a Gyimes a kedvenc helyünk. Múzeumunk közreműködésé­vel a közeljövő­ben megyénkben láthatjuk majd a szerb koronázá­si ékszereket.- Valamüyen ká­ros szenvedély...?- Nincs. Kará­csony táján ugyan szoktunk ultizni a sógorommal és az apósommal, de ne­kem nem megy elég jól, nem is kár­tyázom rendszeresen.- Új év alkalmából mit üzen a Petőfi Népe olvasóinak?- Vigyázzanak egymásra! Szeretettel és barátsággal visel­tessünk egymás iránt minden szembenállás ellenére is, kü­lönben elrontjuk a jövőt! Ellen­felünk lehet a másik ember, de ellenségünk nem. Sajnos, a par­lamentben nagyon rossz a lég­kör, de szerencsére a megye­gyűlésről nem mondhatom ugyanezt, jobban tiszteljük egy­mást. Remélem, hogy a sok el­lenségeskedés ellenére sem le­het Magyarországot annyira tönkretenni, hogy ne lehessen helyreállítani. Ezekkel a gondo­latokkal kívánok a Petőfi Népe miden olvasójának sok erőt és egészséget, áldott, békés és bol­dog új esztendőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom