Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 2., KEDD 3 INTERJÚ Nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket bányai Gábor A hiányt nem tudjuk csökkenteni, de megpróbáljuk fenntartani az intézményrendszert Nehéz év előtt áll a Bács- Kiskun megyei önkormányzat, s kérdőjeles az egész megyerendszer jövője is. A közgyűlés elnökével, Bányai Gáborral az új esztendő lehetőségeit vizsgálva arról is beszélgettünk, hogy ilyen körülmények között mire számíthat, aki eddig bizton támaszkodhatott a megyei intézmények és a megyegyűlés segítségére. Bálái F. István Közelkép bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Budapesten született 1969-ben. Kiskőrösön érettségizett 1987-ben, 1991-ben Kecskeméten a kertészeti főiskolán szerzett kertészmémöki oklevelet. Növényvédelmi szakmérnök, maga is gazdálkodik. A fel- söbácskai önkormányzati szövetség titkára 1997-től, 2000-től a földművelésügyi minisztérium kistérségi menedzsere, 2002-től a jánoshalmi Városgazda Kft ügyvezető igazgatója. A Fideszbe 2004-ben lépett be, 2006-ban a tavaszi parlamenti választáson a párt színeiben országgyűlési képviselői mandátumot szerzett egyéni választókerületében. Az őszi helyhatósági választásokon a Fidesz Bács-Kiskun megyei listáját vezette, a megyei közgyűlés őt választotta elnökéül. 1992-ben kötött házasságot. Felesége Móricz Krisztina szintén kertész- mérnök, jelenleg főállású anya. Négy gyermekük van (Eszter 1993; Áron 1995; Krisztina 1996; Gát- bor 1999). Bányai Gábor szívesen hallgatja gyermekei hangszer játékát, munkája mellett leginkább a Forma 1-es autö versenyzés köti le.- Kezdjük a mögöttünk hagyott évvel. Mi az, amit sikernek értékel a politikában?- A legnagyobb sikernek azt a Bács-Kiskun megyei eredményt tartom, amit a Fidesz tavasszal elért az országgyűlési választásokon, beleértve termé'szetesen a magam egyéni választókerületi győzelmét is. Nem volt kisebb siker az őszi helyhatósági választásokon elért eredményünk sem: hogy többségünk van a megyegyűlésben, én pedig elnök lehetek. Fontos magánéleti siker számomra az is, hogy a családom kibírta az elmúlt nyolc hónap megpróbáltatásait, hiszen alig láthattak.- Megválasztása óta változott- e valami a megye helyzetének megítélésében?- A helyzet rosszabb, mint amilyenre az első napokban számítottunk. Abban nincs változás, hogy Bács-Kiskun megye erősen kettészakadt térség, melyben Kecskemét és környéke viszonylag erősebb, a déli rész viszont szegény, és folyamatos a leszakadása. Ráadásul a forrásokért folytatott küzdelemben is azok vannak előnyben, akik már eleve erősebbek, hiszen a nagyobb reménnyel kecsegtető pályázatok mellé inkább oda tudják tenni a saját erőt is. A megye északi és déli része között, tehát, sajnos tovább nyílik az olló. A megyei önkormányzatnak a területpolitikához képest szorosabban vett feladatkörében, az intézményfenntartásban viszont a vártnál is nehezebb év előtt állunk.- Több a forráshiány a vártnál?- Kezdetben a Pénzügyminisztériumtól úgy értesültünk, hogy országosan mintegy tíz- milliárddal jut kevesebb a megyei önkormányzatoknak, mint tavaly, amiből 500 millió esik ránk. Ezzel szemben az éves országos költségvetés számadatainak ismeretében kiderült, hogy a csökkenés csak Bács- Kiskun megyében legalább másfél milliárd. A helyzetet tovább rontja, hogy a növekvő infláció mellett eleve több pénz kellene a kiadásokra, s akkor még nem is számoltam azokkal a megnövekedett feladatokkal, amelyek a települési intézmények átadásából adódnak. Több település, köztük eddig elsősorban Kiskunfélegyháza jelezte, hogy olyan iskolákat adna át működtetésre a megyének, amelyek fenntartása nem kötelező városi feladat. Nem kis gond szakad így a nyakunkba, s hangsúlyozom, hogy nem az inA Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az Országgyűlésben is képviselő. Valamelyik telefonja szinte mindig csörög... tézményt kell fenntartanunk, hanem a feladatot ellátnunk. Tehát arról kell gondoskodnunk, hogy a tanulók a megye területén továbbra is járhassanak olyan szakiskolába, mint eddig a városukban, de az intézmény további fenntartása nem kötelességünk.- Nehéz tárgyalások elé néznek tehát az intézményeiket felajánló településekkel.- Igen, és sajnos alighanem kénytelenek leszünk intézményeket összevonni. Azt már a megyei költségvetés koncepciójának tárgyalásakor kimondtuk, hogy az ellátás színvonala valószínűleg csökkenni fog, de nem öntjük ki a vízzel a gyerekek A hiányt ugyan nem tudjuk csökkenteni, de nem fogjuk felvállalni, amit a kormány szeretne.- Mire gondol?- A kormány kemény pénzügyi eszközökkel akarja felszámolni a megye- rendszert. Az idei elvonás másfél milliárdos, de nem lesz könnyebb a jövő esztendő sem. Úgy látom, hogy a kormány a létszámcsökkentés, az elbocsátások irányába szorít bennünket, hiszen kiadásaink hetvenöt százaléka bérjellegű, vagyis leginkább úgy tudnánk spórolni, ha megszabadulnánk a dolgozóktól.- S ez az, amit nem vállalnak? Igen. A megyei intézményeknél a dolgozói létszám nyolcvan százaléka olyan konk- . rét munkát végez, hogy vitatkozni sem lehet arról, szükség van-e rájuk. Ha elbocsátások lesznek, ki fogja az idős embereket felemelni Bácsborsódon? Ki fog tanítani? Ki fog műteni? Mi lesz a betegekkel, a fogyatékosokkal, a szociálisan rászorulókkal, a speciális nevelést ■ Ha a kormány nem akaija a megyéket fenntartani, akkor az egész rendszer előbb-utóbb összeomlik. igénylő gyerekekkel? A maradék húsz százalék az adminisztrációs vagy hivatali munkakör, de ezeket a feladatokat is el kell látni. Nem látom tehát a lehetőségét, hogy a létszámon jelentős mértékben spórolni tudjunk, ráadásul a kiskeresetű dolgozók elbocsátása nem is jelentene nagy megtakarítást. Nem vállalhatjuk azt sem, hogy kulturális intézményeket zárjunk be. Nemcsak a múzeum és a levéltár vagy a könyvtár, de a kerámiastúdió és a zománcművészeti alkotóműhely is olyan értékei a megyének, amelyek nélkül sokkal szegényebbek lennénk.- Hogyan lehet így majd mégis gazdálkodni?- Keressük, kutatjuk, hogy tudnánk fenntartani a rendszert. Balatonlellén a szokásos éves megyei önkormányzati szakmai összejövetel alkalmával bejelentettük, hogy tíz százalékkal csökkenteni kell a kiadásokat az intézményeknél. Mivel a megyei önkormányzat éves költségvetési főösszege tizenötmil- liárd forint körül van, a tízszázalékos csökkentés éppen azt a másfél milliárdot adja ki, amennyivel kevesebbre számíthatunk. Ez, persze, így első hallásra is eléggé életidegen, sematikus megoldás, mégis ennek kell a fő iránynak lennie. Az intézményvezetőknek szigorúan takarékoskodniuk kell, hiszen örülhetünk, ha a munkahelyek megmaradnak.- Lehetséges-e további hitelek felvétele?- Ezzel számolnunk kell. Az idei költségvetés is csak további hitelfelvétel és vagyonfelélés mellett lehet egyensúlyban, de a bankoktól is függ: egyáltalán kapunk-e hitelt. A megyei önkormányzat vagyona nem olyan jellegű, amire egyáltalán el lehet adósodni, hiszen nemigen van olyan, azonnal mobilizálható vagyontárgyunk, ami megfelelő biztosíték a bankok számára. Érzékelhető tehát, hogy erőlködhetünk ugyan, amit meg is teszünk, de a megye fenntartása végső soron politikai akarat kérdése. Ha a kormány nem akarja a megyéket fenntartani, akkor az egész rendszer előbb-utóbb összeomlik.- A közgyűlés elnöke vezeti a megyei területfejlesztési tanácsot is. Ezen a téren mire számíthatunk?- A kormányzat szinte teljesen kiüresítette ennek a testületnek a lehetőségeit, ami szintén jól mutatja a megyerendszer felszámolásának szándékát. Ezen a téren tehát először a regionális források felé kell orientálódnunk, de innen hét év alatt valójában nem számíthatunk több pénzre, mint ameny- nyi az utóbbi hét-nyolc évben fejlesztésre ideérkezett. Mégis azt szeretnénk, ha minden település érezhetné valamilyen módon a fejlesztés lehetőségét és annak eredményeit- A sok borúlátó gondolat után mondjon valami reménykeltőt is azoknak, akik még bíznak a megyében!- Mondtam már, hogy nem öntjük ki a vízzel a gyereket. A megyei önkormányzat a múltban jelentős mértékben járult hozzá anyagi támogatással, például, falunapok vagy egyéb települési rendezvények megtartásához, s mivel ezek nélkül az élet szintén szegényebb lenne, nem akarunk lemondani erről a jövőben sem. Múzeumunk közreműködésével a közeljövőben Magyarországon, Bács-Kis- kunban láthatjuk majd a szerb koronázási ékszereket, és a rendezvény megnyitására Sólyom László köztársasági elnököt szeretnénk felkérni. Erre várhatóan március vagy április folyamán kerül sor. Megyei hagyomány a lovassport támogatása is. Az előző közgyűlési elnöknek a sportághoz való kötődése közismert volt, de magam is nagy barátja vagyok a bácskai lovasoknak. Mint eddig is mindig, amikor megrendezték, támogattuk a kecskeméti repülőnapot, s úgy tervezzük, hogy ez az idén is így lesz. A megyei múzeumi szervezet azt is tervezi, hogy az önkormányzat támogatásával a jövő esztendő elején egy Munkácsy-kiállítás kerüljön Bács-Kiskunba, amit szintén szeretnénk megvalósítani.- A fontos megyei közügyek áttekintése után folytassuk az ön további bemutatásával, hogy olvasóink is jobban megismerhessék! Tudjuk, hogy Jánoshalmán kezdte közéleti munkásságát. Kérem, hogy beszéljen erről részletesebben.- A városban az egyik alapítója voltam a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportjának. Abban a közegben mindig jól érzem magam. A közösség jeles előadókat is meghív egy-egy településre. Ilyen volt például, amikor Csanád Bélát láthattuk vendégül. Tagja és egyik alapítója vagyok a helyi gazdakörnek is, de itt kevésbé vagyok aktív, sajnálom, hogy a kilencvenes évek elején nem kapott támogatást a szövetkezést kezdeményező javaslatom. Azt valósíthattuk volna meg Jánoshalmán is, ami Mórahal- mon bevált és híressé tette a település gazdáit. Talán még most sem késő.- Jánoshalma olyan jeles egyházi személyiségekről is hí: res, mint például Belon Gel- lért, a kinevezett, de sokáig fel nem szentelt püspök. Ők mennyire formálták a személyiségét?- Őt inkább csak gyermekként ismertem. Tudom, hogy legendás pap volt, ötvenhat után nevezték ki püspökké, de az állam csak a nyolcvanas években engedte felszentelni. Üzenetértéke volt, hogy ő temette Illyés Gyulát. Jóságos embernek ismertem meg - a bűnt ítélte el, nem a bűnöst. Formálta személyiségemet a Csikérián szolgáló Földi Tibor, a Bajára helyezett Tajdina József, és mostani plébánosunk, Rónaszéki Gábor is. Fiatalként Nagymaroson és Egerszalókon vettem részt katolikus ifjúsági táborokban, amelyek szintén hagytak nyomot rajtam. Hosszabb lelki- gyakorlatokra mostanában nincs időm, a rendszeres vasárnapi misék tartanak karban.- Az életnek része a szórakozás is. Ezt mivel tölti?- Kedvelem a zenét, gyermekként énekkaros voltam,, rajongok az orgonamuzsikáért, de megérintett a Beatles és az Omega is. Fiatalabb koromban sportoltam, főiskolásként kézilabdáztam, de karatéztam is. A Forma 1-et nagyon szeretem nézni, az interneten gyakran böngészem különböző gépjárműtípusok műszaki adatait és képeit. Gépkocsiposztert azonban sohasem tettem a falra, de másmilyet sem. Azért említem ezt, mert gyermekeimmel mostanában gyakran van vitám arról, hogy mi kerülhet a falra. Ők tesznek ki posztereket, de - gondolom - előbb-utóbb leveszik majd. Sokat nyaralunk a Börzsönyben, szeretjük az Ipoly partját. Rendszeresen járunk Erdélybe a gyerekekkel is, a Gyimes a kedvenc helyünk. Múzeumunk közreműködésével a közeljövőben megyénkben láthatjuk majd a szerb koronázási ékszereket.- Valamüyen káros szenvedély...?- Nincs. Karácsony táján ugyan szoktunk ultizni a sógorommal és az apósommal, de nekem nem megy elég jól, nem is kártyázom rendszeresen.- Új év alkalmából mit üzen a Petőfi Népe olvasóinak?- Vigyázzanak egymásra! Szeretettel és barátsággal viseltessünk egymás iránt minden szembenállás ellenére is, különben elrontjuk a jövőt! Ellenfelünk lehet a másik ember, de ellenségünk nem. Sajnos, a parlamentben nagyon rossz a légkör, de szerencsére a megyegyűlésről nem mondhatom ugyanezt, jobban tiszteljük egymást. Remélem, hogy a sok ellenségeskedés ellenére sem lehet Magyarországot annyira tönkretenni, hogy ne lehessen helyreállítani. Ezekkel a gondolatokkal kívánok a Petőfi Népe miden olvasójának sok erőt és egészséget, áldott, békés és boldog új esztendőt.
