Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-11 / 9. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ Barátait grafikáival ajándékozza meg dr. farkas gábor A neves szakember évtizedek óta az építészet több területén is bizonyít Dr. Farkas Gábor vallja: Itt helyben érzem Igazán elememben magam. A közelmúltban felidézhettem a magyar népi építészet szépségeit A pécsi egyetemen habilitált doktori, majd címzetes egyetemi tanári oklevelét a közelmúltban kapta meg dr. Farkas Gábor Ybl-díjas kecskeméti építész. A több mint négy évtizedes szakmai munkássága révén ismert és elismert építész tervei alapján épült és felújított épületek a hírős város és Bács-Kiskun megye mellett az ország számos pontján megtalálhatóak. Sebestyén Hajnalka- A habilitációs disszertációját a vidéki, alföldi építészetről, építészek helyzetéről írta. Mennyiben tér el ez a fővárosi jegyektől? (habilitáció: tudományos fokozat, egyetemi magántanári képesítés - a szerk.)- Régóta foglalkoztat a vidéki építészet helyzete, hiszen ma- 1 gam is ebben dolgozom négy “ évtizede. Mi állítjuk a budapes- | tiek kedvezőbb helyzetben van- J nak, ők viszont fordítva gondolják. Bár az igazság az, hogy mindkettőnknek igaza van, attól függ milyen szemszögből vizsgáljuk a kérdést. A főváros egy sokkal koncentráltabb közeg, ahol például könnyebb hozzájutni a munkákhoz, illetve egy pályakezdő jobb műtermekben kaphat gyakorlati lehetőséget, és esélyesebb arra, hogy jó mesterek mellett tanuljon és felfedezzék. Ugyanakkor sok előnye van a vi- dékiségnék is: mivel kisebb a szakmai koncentráció, s így egy egy építész talán jobban ld tudja futni magát.- Mekkora a versenyhelyzet?- A pestiek azt hiszik nálunk kisebb a versenyhelyzet. Ellenben szerintem ma szinte csak a nagy multi cégeknek van pénzük jelentősebb beruházásra, és mire a feladat ideérne, már a fővárosi cégek elhappolták. Mindezt alátámasztja az a tény is, ma a jelentősebb kecskeméti munkák döntő hányadát budapestiek végzik. S akkor arról még nem is beszéltem, hogy a vidékiek mindezért persze kevesebb tervezési díjat kapnak.- Ez elfogadható felállás Ön szerint?- Nem biztos, hogy bele kell nyugodni. A habilitációs előadásom keretében is próbáltam bebizonyítani, hogy egyik félnek sincs igaza. Az azonban biztos: aki ambiciózus, és tehetséges az meg tudja valósítani terveit. Idő kell hozzá ez természetes, hiszen nem lehet senki egyből felkapott építész.- Sosem kívánkozott el Kecskemétről?- Talán egyszer, de akkor is Pécsre. Többször kacérkodtam ugyan a gondolattal, hogy a fővárosba költözöm, de végül az Alföldhöz és Kecskeméthez való kötődésem győzött.- Ön szerint Kecskeméten sok tehetséges fiatal építész van?- Igen, meglepően sok. Öröm számomra, hogy közülük többen kötődnek hozzám, vagy dolgoztak nálam, esetleg diplomamunkájuk konzulense voltam. A mai fiatalokban van egy összetartó erő, ami úgy gondolom az én időmben hiányzott. Ezt nagyon értékesnek találom. Jó dolognak tartanám azonban ha bátrabban vennék igénybe az idősebb generáció szakmai tudását. Kritizálhatják munkánkat, hiszen ez a „dolguk”, de higygyék el van bennünk segítőkészség.- Saját irodát 1990 óta működtet, korábban állami vállalatnál dolgozott. Mennyiben jelentett mást, újat a váltás?- Egy svájci partnerrel alapítottam meg az építészirodámat. A rendszerváltás idején úgy gondoltuk: jönnek majd a külföldiek, nagyobb lehetőségünk lesz, de nem így lett, hiszen hozták magukkal saját tervezőiket. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy kivásárolom a tulajdonrészét, és így 2000 óta családi vállalkozásként működik a Farkas Építésziroda. A barátság azonban megmaradt. De visszatérve a kérdéshez: az önállósodás sok nehézséggel is járt, ugyanakkor csak így lehetett szakmai szabadságot és sikert elérni, és gazdaságfiag is kedvezőbb helyzetbe kerülni.- Ismert, hogy az ország számos pontján dolgozott már, hol szeret a legjobban?- Mindig is az alföldi építészet állt a legközelebb a szívemhez. Egy építésznek éreznie kell a táj szellemét ahhoz, hogy oda egy olyan épületet tervezzen, amely minden szempontból odaillő. Van egy elméletem. Az építészeten belül a tervezésnek két összetevője van: egy emocionális és egy racionális. Amint túlsúlyba kerül a racionális alkotórész, akkor „szárazabb” lesz a ház. Ha viszont túlzottan emocionális, akkor egy kicsit hatásvadász lehet. Egy építésznek el kell találnia az egyensúlyt: az ott élőknek, az építészeti alkotást befogadóknak, elégedettnek kell lenniük, ugyanakkor az építészeti elveknek is meg kell felelni. Visszakanyarodva az alföldi építészethez, itt helyben érzem igazán elememben magam. Több olyan épületet terveztem, melynek helyén gyerekkoromban játszottam, ifjú koromban sétálgattam... Kihívásnak érzem az ilyen feladatokat, édes szorongás fog el, csodálatos érzés. Példaként emelhetném ki a főtéri rekonstrukciót, amelyen nap mint nap ezrek sétálnak át, mind a két rekonstrukciója egy ilyen feladat volt a számomra. S az élet visszaigazolt: tetszik az embereknek, szeretik, befogadták. Sikernek könyveltem el.- MUyen munkákon dolgozott az elmúlt időben, illetve min dolgozik jelenleg?- Alkotóközösségben, tehetséges kollégáimmal, terveztem meg Kecskeméten a Kisfaludy Házat, az én terveim alapján épület fel kis izsáki templom, s talán az egyik legkedvésebb a Bugaci Nemzeti Park határán egy vendégház és mintafarm tervezése volt. Ennél a munkánál az emocionális alkotóelemek domináltak. Nagyon kedves feladat volt, ismét, immár sokadszor, felidézhettem a magyar népi építészet szépségeit. Jelenleg Nagykőrös és Dabas főtéri rekonstrukcióján, a dabasi Művészetek Házán, a Dunántúli-dombságban egy tóparti lakóházon, illetve néhány ipari beruházáson dolgozom.- Másfél évtizede már, hogy az építészet tervezési és hatósági oldalán is dolgozik. A hatóság oldaláról mint városi főépítészként részt vesz a munkában. Müyen a „vadász” szerepe?- Tizenöt éve töltöm be Dabas és Cegléd város főépítészi posztját. Nagyon fontos pont ez a tisztség az életemben. Tanulságos, rengeteget tanultam belőle, bár hozzá kell tenni rengeteg teherrel is jár. Ha mérleget vonnék, megnézném mit nyertem és veszítettem általa, akkor nullszaldóra jönnék ki. Bár nem is az üzlet miatt csinálom hiszen ez inkább szakmai szolgálat és „misszió”. Ennek kapcsán mondanám még el, hogy több szakmai szervezet tagja vagyok, többek között a Magyar Építőművészek Szövetségének és az Építészkamarának, ahol számos tisztséget viseltem, illetve viselek, segítve ezzel is szeretett szakmánk ügyét. S hogy kerek legyen a „világ”, egy régi vágyálmom vált valóra azáltal, hogy néhány éve grafikák készítésére is tudok időt szakítani.- „Múzsái” az épületek, vagy más téma is ihletet ad?- Örömvonalaknak is nevezhetnénk grafikáimat, mivel valóban fantasztikus érzés egy- egy ilyen alkotás elkészítése. Nem megrendelő részére készítem, hanem saját magam kedvtelésére. A barátaimat szoktam meglepni egy-egy alkotásommal. Az utazási élményeim során látott épületek mellett személyre szabott témák feldolgozásával is próbálkozom. A jövőben szeretném ha több időm lenne erre a hobbimra, mivel ez száz százalékban boldoggá tesz.- Örömmel tervez is?- Míg korábban azt mondanám a munka 80-90 százaléka élvezet volt, ma ez az arány - a pénz hatalmának agresszív, építészeti érveket sokszor semmibe vevő nyomulásának és a bürokráciának köszönhetően - csupán 25 százalék. Ezzel szerintem más építészek is egyet értenek.- A grafikákon kívül mit szeret csinálni a szabadidejében?- Öt évvel ezelőtt a család nagy ötlete volt, hogy éljünk Névjegy dr. FARKAS Gábor, a Farkas Építésziroda tulajdonosa 1944-ben született Kiskunfélegyházán 1967. BME építészdiploma 1972. BME építési-gazdasági mérnök diploma 1997. DLA, Szabad Művészetek doktora 2006. Habitált doktor 2006. Címzetes egyetemi tanár díjak: Alpár Ignác-érem, Ybl- díj, hét alkalommal Az év lakóháza díj, Podmaniczky Frigyes-díj, Pro Űrbe Kecskemét, Pro Architectura-díj Nős, két leánygyermek, három unoka egy helyen. Egy olyan házat építettünk, ahol három generáció él együtt, de úgy, hogy mindenkinek saját önálló élettere van. így bármikor láthatjuk egymást lányainkkal és családjukkal. A generációs együttélés nekünk bevált, persze szükséges hozzá a tolerancia és a szeretet, nálunk azonban, úgy gondolom, ezekből nincs hiány. Visszafogottnak, de talán tetszetősnek minősíthető házunk van, amely kívülről egy, ugyanakkor három különálló racionális nagyságú önálló lakrészt tartalmaz. Kecskeméten nyolcadik hely ez a ház, ahol most élek családommal. Eddig hétszer a templomtoronytól számított 400 méteren belül laktunk. Soha nem hittem volna, hogy szeretni fogok a város szélén élni, pedig így van. Emellett a miklóstelepi tanyámon amatőr szinten kertészkedem, és utazgatunk, bár ez inkább a feleségem hobbija, s ezen időtöltésnél „kísérői” státuszban vagyok. □ Közelkép az építész az oktatás terén is jelentős sikereket könyvelhet el: 15 éve kötődik a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem építészképzéséhez, de évek óta részt vállal a budapesti, a debreceni és a győri egyetem építészkarának munkájában is. oktatási munkájának elismeréseként 1990-ben megkapta a címzetes főiskolai tanári címet. Az államvizsga-bizottságok tagja vagy elnöke, emellett időnként előadást tart, diplomázók külső konzulense, és építészhallgatókat is fogad tervezőirodájában gyakorlatra, valamint részt vesz a DLA képzésben mint témavezető és vizsgabizottsági tag. Kecskeméten, a Kisfaludy-ház négy építész tervei alapján készült el, az építészek: Farkas Gábor DLA, Boros Pál DLA, Csuvár Zsolt, Vas Tibor. ■ Kezdeményezésére Baján Építészeti Alkotótáborokat szerveztek, amelyekben évente 15-20 fiatal építésznek biztosítottak lehetőséget szakmai fejlődésre.
