Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-11 / 9. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ Barátait grafikáival ajándékozza meg dr. farkas gábor A neves szakember évtizedek óta az építészet több területén is bizonyít Dr. Farkas Gábor vallja: Itt helyben érzem Igazán elememben magam. A közelmúltban felidézhettem a magyar népi építészet szépségeit A pécsi egyetemen habili­tált doktori, majd címze­tes egyetemi tanári okle­velét a közelmúltban kap­ta meg dr. Farkas Gábor Ybl-díjas kecskeméti épí­tész. A több mint négy évtizedes szakmai mun­kássága révén ismert és elismert építész tervei alapján épült és felújított épületek a hírős város és Bács-Kiskun megye mel­lett az ország számos pontján megtalálhatóak. Sebestyén Hajnalka- A habilitációs disszertáció­ját a vidéki, alföldi építészet­ről, építészek helyzetéről írta. Mennyiben tér el ez a fővárosi jegyektől? (habilitáció: tudo­mányos fokozat, egyetemi ma­gántanári képesítés - a szerk.)- Régóta foglalkoztat a vidéki építészet helyzete, hiszen ma- 1 gam is ebben dolgozom négy “ évtizede. Mi állítjuk a budapes- | tiek kedvezőbb helyzetben van- J nak, ők viszont fordítva gondol­ják. Bár az igazság az, hogy mindkettőnknek igaza van, at­tól függ milyen szemszögből vizsgáljuk a kérdést. A főváros egy sokkal koncentráltabb kö­zeg, ahol például könnyebb hoz­zájutni a munkákhoz, illetve egy pályakezdő jobb műter­mekben kaphat gyakorlati lehe­tőséget, és esélye­sebb arra, hogy jó mesterek mellett ta­nuljon és felfedez­zék. Ugyanakkor sok előnye van a vi- dékiségnék is: mi­vel kisebb a szak­mai koncentráció, s így egy egy építész talán jobban ld tud­ja futni magát.- Mekkora a versenyhelyzet?- A pestiek azt hiszik nálunk kisebb a versenyhelyzet. Ellen­ben szerintem ma szinte csak a nagy multi cégeknek van pén­zük jelentősebb beruházásra, és mire a feladat ideérne, már a fővárosi cégek elhappolták. Mindezt alátámasztja az a tény is, ma a jelentősebb kecskeméti munkák döntő hányadát buda­pestiek végzik. S akkor arról még nem is beszéltem, hogy a vidékiek mindezért persze ke­vesebb tervezési díjat kapnak.- Ez elfogadható felállás Ön szerint?- Nem biztos, hogy bele kell nyugodni. A habilitációs elő­adásom keretében is próbáltam bebizonyítani, hogy egyik fél­nek sincs igaza. Az azonban biztos: aki ambiciózus, és tehet­séges az meg tudja valósítani terveit. Idő kell hozzá ez termé­szetes, hiszen nem lehet senki egyből felkapott építész.- Sosem kívánkozott el Kecs­kemétről?- Talán egyszer, de akkor is Pécsre. Többször kacérkodtam ugyan a gondolattal, hogy a fő­városba költözöm, de végül az Alföldhöz és Kecskeméthez va­ló kötődésem győzött.- Ön szerint Kecskeméten sok tehetséges fiatal építész van?- Igen, meglepően sok. Öröm számomra, hogy közülük töb­ben kötődnek hozzám, vagy dolgoztak nálam, esetleg diplo­mamunkájuk konzulense vol­tam. A mai fiatalokban van egy összetartó erő, ami úgy gondo­lom az én időmben hiányzott. Ezt na­gyon értékesnek találom. Jó dolog­nak tartanám azonban ha bátrab­ban vennék igény­be az idősebb ge­neráció szakmai tudását. Kritizál­hatják munkán­kat, hiszen ez a „dolguk”, de higy­gyék el van bennünk segítő­készség.- Saját irodát 1990 óta mű­ködtet, korábban állami válla­latnál dolgozott. Mennyiben jelentett mást, újat a váltás?- Egy svájci partnerrel alapí­tottam meg az építészirodámat. A rendszerváltás idején úgy gondoltuk: jönnek majd a kül­földiek, nagyobb lehetőségünk lesz, de nem így lett, hiszen hozták magukkal saját tervező­iket. Végül arra az elhatározás­ra jutottunk, hogy kivásárolom a tulajdonrészét, és így 2000 óta családi vállalkozásként mű­ködik a Farkas Építésziroda. A barátság azonban megmaradt. De visszatérve a kérdéshez: az önállósodás sok nehézséggel is járt, ugyanakkor csak így lehe­tett szakmai szabadságot és si­kert elérni, és gazdaságfiag is kedvezőbb helyzetbe kerülni.- Ismert, hogy az ország szá­mos pontján dolgozott már, hol szeret a legjobban?- Mindig is az alföldi építé­szet állt a legközelebb a szívem­hez. Egy építésznek éreznie kell a táj szellemét ahhoz, hogy oda egy olyan épületet tervez­zen, amely minden szempont­ból odaillő. Van egy elméletem. Az építészeten belül a tervezés­nek két összetevője van: egy emocionális és egy racionális. Amint túlsúlyba kerül a racio­nális alkotórész, akkor „szára­zabb” lesz a ház. Ha viszont túl­zottan emocionális, akkor egy kicsit hatásvadász lehet. Egy építésznek el kell találnia az egyensúlyt: az ott élőknek, az építészeti alkotást befogadók­nak, elégedettnek kell lenniük, ugyanakkor az építészeti elvek­nek is meg kell felelni. Vissza­kanyarodva az alföldi építészet­hez, itt helyben érzem igazán elememben magam. Több olyan épületet terveztem, mely­nek helyén gyerekkoromban játszottam, ifjú koromban sétál­gattam... Kihívásnak érzem az ilyen feladatokat, édes szoron­gás fog el, csodálatos érzés. Pél­daként emelhetném ki a főtéri rekonstrukciót, amelyen nap mint nap ezrek sétálnak át, mind a két rekonstrukciója egy ilyen feladat volt a számomra. S az élet visszaigazolt: tetszik az embereknek, szeretik, befogad­ták. Sikernek könyveltem el.- MUyen munkákon dolgozott az elmúlt időben, illetve min dolgozik jelenleg?- Alkotóközösségben, tehet­séges kollégáimmal, terveztem meg Kecskeméten a Kisfaludy Házat, az én terveim alapján épület fel kis izsáki templom, s talán az egyik legkedvésebb a Bugaci Nemzeti Park határán egy vendégház és mintafarm tervezése volt. Ennél a munká­nál az emocionális alkotóele­mek domináltak. Nagyon ked­ves feladat volt, ismét, immár sokadszor, felidézhettem a ma­gyar népi építészet szépségeit. Jelenleg Nagykőrös és Dabas fő­téri rekonstrukcióján, a dabasi Művészetek Házán, a Dunántú­li-dombságban egy tóparti lakó­házon, illetve néhány ipari be­ruházáson dolgozom.- Másfél évtizede már, hogy az építészet tervezési és hatósági oldalán is dolgozik. A hatóság oldaláról mint városi főépítész­ként részt vesz a munkában. Müyen a „vadász” szerepe?- Tizenöt éve töltöm be Dabas és Cegléd város főépítészi posztját. Nagyon fontos pont ez a tisztség az életemben. Tanul­ságos, rengeteget tanultam be­lőle, bár hozzá kell tenni renge­teg teherrel is jár. Ha mérleget vonnék, megnézném mit nyer­tem és veszítettem általa, akkor nullszaldóra jönnék ki. Bár nem is az üzlet miatt csinálom hiszen ez inkább szakmai szol­gálat és „misszió”. Ennek kap­csán mondanám még el, hogy több szakmai szervezet tagja vagyok, többek között a Magyar Építőművészek Szövetségének és az Építészkamarának, ahol számos tisztséget viseltem, il­letve viselek, segítve ezzel is szeretett szakmánk ügyét. S hogy kerek legyen a „világ”, egy régi vágyálmom vált valóra azáltal, hogy néhány éve grafi­kák készítésére is tudok időt szakítani.- „Múzsái” az épületek, vagy más téma is ihletet ad?- Örömvonalaknak is nevez­hetnénk grafikáimat, mivel va­lóban fantasztikus érzés egy- egy ilyen alkotás elkészítése. Nem megrendelő részére készí­tem, hanem saját magam kedv­telésére. A barátaimat szoktam meglepni egy-egy alkotásom­mal. Az utazási élményeim so­rán látott épületek mellett sze­mélyre szabott témák feldolgo­zásával is próbálkozom. A jövő­ben szeretném ha több időm lenne erre a hobbimra, mivel ez száz százalékban boldoggá tesz.- Örömmel tervez is?- Míg korábban azt monda­nám a munka 80-90 százaléka élvezet volt, ma ez az arány - a pénz hatalmának agresszív, építészeti érveket sokszor sem­mibe vevő nyomulásának és a bürokráciának köszönhetően - csupán 25 százalék. Ezzel sze­rintem más építészek is egyet értenek.- A grafikákon kívül mit sze­ret csinálni a szabadidejében?- Öt évvel ezelőtt a család nagy ötlete volt, hogy éljünk Névjegy dr. FARKAS Gábor, a Farkas Építésziroda tulajdonosa 1944-ben született Kiskunfél­egyházán 1967. BME építészdiploma 1972. BME építési-gazdasági mérnök diploma 1997. DLA, Szabad Művésze­tek doktora 2006. Habitált doktor 2006. Címzetes egyetemi tanár díjak: Alpár Ignác-érem, Ybl- díj, hét alkalommal Az év la­kóháza díj, Podmaniczky Fri­gyes-díj, Pro Űrbe Kecskemét, Pro Architectura-díj Nős, két leánygyermek, há­rom unoka egy helyen. Egy olyan házat épí­tettünk, ahol három generáció él együtt, de úgy, hogy minden­kinek saját önálló élettere van. így bármikor láthatjuk egymást lányainkkal és családjukkal. A generációs együttélés nekünk bevált, persze szükséges hozzá a tolerancia és a szeretet, ná­lunk azonban, úgy gondolom, ezekből nincs hiány. Visszafo­gottnak, de talán tetszetősnek minősíthető házunk van, amely kívülről egy, ugyanakkor há­rom különálló racionális nagy­ságú önálló lakrészt tartalmaz. Kecskeméten nyolcadik hely ez a ház, ahol most élek családom­mal. Eddig hétszer a templomto­ronytól számított 400 méteren belül laktunk. Soha nem hittem volna, hogy szeretni fogok a vá­ros szélén élni, pedig így van. Emellett a miklóstelepi tanyá­mon amatőr szinten kertészke­dem, és utazgatunk, bár ez in­kább a feleségem hobbija, s ezen időtöltésnél „kísérői” stá­tuszban vagyok. □ Közelkép az építész az oktatás terén is jelentős sikereket könyvelhet el: 15 éve kötődik a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem építészképzéséhez, de évek óta részt vállal a bu­dapesti, a debreceni és a győ­ri egyetem építészkarának munkájában is. oktatási munkájának elisme­réseként 1990-ben megkapta a címzetes főiskolai tanári cí­met. Az államvizsga-bizottsá­gok tagja vagy elnöke, emel­lett időnként előadást tart, diplomázók külső konzulen­se, és építészhallgatókat is fo­gad tervezőirodájában gya­korlatra, valamint részt vesz a DLA képzésben mint témave­zető és vizsgabizottsági tag. Kecskeméten, a Kisfaludy-ház négy építész tervei alapján készült el, az építészek: Farkas Gábor DLA, Boros Pál DLA, Csuvár Zsolt, Vas Tibor. ■ Kezdeményezé­sére Baján Épí­tészeti Alkotó­táborokat szer­veztek, ame­lyekben évente 15-20 fiatal épí­tésznek biztosí­tottak lehetősé­get szakmai fej­lődésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom