Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-08 / 6. szám
9 2007. JANUÁR 8., HÉTFŐ INTERJÚ , I t lí-ffitfd i ^ .-.-émsfe '♦' V ' __- 'Av.- *- : i|ÉHgg SfiSSSSKBSUK' i - SJfEífeá^frtB&J* v íH Tudós orvosprofesszor, hitközségi elnök dr. grósz andor Sokkal jobban tisztel a többség, ha nem a melled verdesve, de vállalod önmagad Közelkép DR. HABIL GRÓSZ ANDOR orvos ezredes 1951-ben született Győrben, s ott végezte gimnáziumi tanulmányait is. 1977-ben Lenin- grádban az általános katonaorvosi kar repülőorvosi szakán szerzett diplomát. 1983-ig orvos csapattiszt volt Szentkirályszabadján és Börgöndön, 1983- tól dolgozik Kecskeméten. Előbb szemész orvos majd főorvos, utóbb repülő főszakorvos, kutatási osztályvezető, jelenleg a Kecskeméti Repülőkórház főigazgatója. 1985-ben szemészetből, 1989-ben repülőorvostanból- Ez nagyon izgalmas. Az ateista, ugyanakkor antifasiszta Szovjetunióban, a Varsói Szerződés egyik hadseregében szolgáló vallásos magyar zsidó antiszemitizmust tapasztal? Ellentmondásos helyzet.- Igen, ellentmondásos, mint ahogyan nagyon sok minden az életben. Azonban tudnunk kell, hogy az ateista ideológiai tételeket valló szovjet államhatalmi szervezet megtűrte a különböző vallások gyakorlásának tényét, és ha behatároltan is, de lehetőséget biztosított a hitéletre. Ez természetesen nem vonatkozott a saját hadseregében szolgálókra. Ami pedig engem illet, vallásos családban születtem Győrben. Apai nagyapám a hagyományokhoz ragaszkodó emberként a városközpontban olyan házat épített, amelynek a felső szintjén két imaterem is volt. Egy a férfiaknak, egy a nőknek. A nagyanyám ugyanis a betegsége miatt nem tudott eljárni a zsinagógába, ezért többnyire otthon imádkoztak. Az 1944-es vészterhes idők a mi családunkat sem kímélték. Édesapám családjából ötvenen nem tértek vissza ,a haláltáborokból. Ő úrkúti munkaszolgálatosként élte túl a nehezen túl- élhetőt. Édesanyámat és nagyanyámat az egyik városkörnyéki faluban bújtatták. A szüleim számára természetes volt a vallásos zsidó élet, ezt láttam nap mint nap, de engem nem köteA zsidó vallás életszerető, idegen tőle az asz- kézis. leztek rá. A tanulás mellett leginkább focizni szerettem, játszottam is a MÁV-DAC ifiben. Nem tanítottak igazán a zsidósággal kapcsolatos mélyebb ismeretekre, de azért sok mindent láttam magam körül, amivel szívesen azonosultam.- Milyen élményeket szerzett Leningrádban?- Az ott eltöltött hét év az életem egyik meghatározó, legszebb része. A sors nagy ajándéka, hogy fiatalemberként egy ilyen, kiemelkedő történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező városban lehettem egyetemista. A magas szintű szakmai képzés mellett - a kornak és a helynek megfelelően - nagy adagban kaptuk az ideológiai képzést is. Megdöbbentett a hivatalos politika elvakult Izrael ellenessége, ami belőlem a szülői házban hallott és megélt dolgokhoz való még erőteljesebb kötődést váltotta ki. A zsidóság ugyanis nemcsak egy vallást és az Örökkévalóhoz való viszonyt jelenti, hanem az Izrael népéhez, szokásaihoz való hűséget is. Emellett jelenti a másik tiszteletét, megértését, a toleranciát is. Az általam akkor ott megtapasztaltak viszont nem mindig csengtek egybe az utóbbiakkal.- A tudományokban jártas, tudós orvosként vallásos. Nincs ebben ellentmondás?- Bennem e két dolog megléte nem okoz semmiféle ellentétet. Sőt, a kétirányú ismeretek, elvek, felfogások esetenként jól A hanuka idején többek között arról beszélgettünk dr. Grósz Andor ezredessel, a kecskeméti repülőkórház igazgató-főorvosával, a városi zsidó hitközség elnökével, hogy a mai magyar társadalomban milyen a vallásos zsidó élet. Bálái F. István- Kézenfekvő kérdésként először az vetődik fel, hogy miként lehetett valaki a szocialista magyar néphadsereg katonaorvosi növendéke Leningrádban, ugyanakkor vallásos zsidó?- Úgy, hogy a két dolog sem abban a korban, sem napjainkban nem zárja ki egymást. Természetesen az akkori szovjet politikában tapasztalható erős antiszemita, Izrael ellenes felhangok és igazságtalan diszkriminációk - amelyek engem, mint magyar állampolgárt különösebben nem érintettek - nem váltottak ki bennem jó érzéseket. Viszont arra ösztökéltek, hogy minél jobban megismerjem azt a kultúrkört, amelynek egyik meghatározó eleme a vallás.- A kecskeméti zsidóságnak hol a helye a különböző' irányzatok, reformelképzelések között?- Ismert tény, hogy az 1860- as években Magyarországon az addig egységes zsidó- * ság kettő, majd há- rom irányszakvizsgázott. 1991-től kandidátus, 1992-től Ph-doktor, 1998- ban habilitált, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem magántanára, 2000-től a Szegedi Tudományegyetem repülőorvosi és űrorvosi tanszékének vezetője. Számos kitüntetés birtokosa. Két leánygyermeke van. Kedveli a művészeteket, különösen szereti a romantikus zenét, kedvence Csajkovszkij és Chopin. Sporttörténeti érdeklődése és tájékozottsága is legendás, százszámra tartja fejben régi futballcsapatok összeállítását kiegészítik egymást, gazdagítják a személyiségemet.- A vallásos zsidó élet a külső szemlélő számára sok feleslegesnek tűnő, formális szabályt ír elő. Ezekhez hogyan viszonyul?- Valóban, a mindennapokban több mint hatszáz előírást kellene egy zsidó embernek betartania. Minden hittestvéremnek arra kell törekednie, hogy ezek közül minél többet tartson be. Hitünk azonban életszerető és életigenlő vallás, amitől idegen az aszkézis. Ezért többek között a kritikus helyzetekre felmentést ad a szigorúan vett szabályok alól. Egyébként rendkívül fontos a hagyomány követése, tisztelete. Régi igazság, hogy ha a zsidóság megtartja a szombatot, a szombat is megtartja a zsidóságot. Erre a létezésünk a bizonyíték, több mint kétezer év szétszóratása ellenére is.- Járjuk körül az utolsó ellentmondást is. Lehet valaki egyszerre zsidó és magyar?- Hiszem és tudom, hogy igen. A kettő nem zárja ki egymást. A magyarságomat szeretem, és vallom mindazt, ami a zsidóságoz köt. Ebben az országban nevelődtem, kötődöm a kultúrájához, itt kaptam munkát és megbecsülést, itt szerezhettem egzisztenciát, a magyar állam szolgálatában élek, amit szívesen teszek. Bárhol vagyok a világban - legyen az Izrael is- gyorsan hazavágyom. Sok olyan barátom van, aki nem hittestvérem. Nemcsak én, az egész magyarországi zsidóság szereti ezt a hazát. A magyar nemzet része vagyunk, amit - úgy gondolom -, nem kell nap mint nap sem bizonygatnunk, sem tőlünk számon kérni. ■ Az emberek többségétől megbecsülést kapok.- Milyen a kecskeméti vallásos zsidóság helyzete?- Kecskemétről az ötvenes évek végén Szegedre távozott a nagy tudású Schindler főrabbi. Ezt követően a hatvanas években teljesen megszűnt a szervezett zsidó vallásos élet. Pedig 1945 előtt és után is virágzó hitközség működött itt. A különböző felekezetekhez tartozók pedig megbecsülték egymást. Schweizer főrabbi úr őriz egy erre jellemző kecskeméti történetet, miszerint 1942-ben egyszerre indult egy temetési menet a reformátusoktól és a zsinagógától. A két gyásznép, amikor találkozott, megállt, hogy kölcsönös tisztelettel köszöntse egymást. A vallásos zsidó hagyomány újjáélesztését a rendszerváltás után Köves Gyula kezdte el, először a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Mazsike kötelékében. Ma már több mint negyven év után újra van rabbink, Róna Tamás személyében, aki hivatalosan a nagykőrösi rabbiszéket tölti be és a kecskeméti imatermünkben is szolgál. Nagyobb ünnepeken a nagykőrösi zsinagógába járunk áfc Napjainkban már nem gond Kecskeméten sem, hogy összejöjjön a közös imához szükséges tíz férfi.- Előfordulhat-e, hogy a hitközség visszavásárolja régi nagy zsinagógáját, a Tudomány és Technika Házát?- Nem tervezzük. A hetvenes években a hitközség és az állam szabályos szerződés keretében egyezett meg ezen épületrész átadásáról. Ehhez tartjuk magunkat. Érdekes viszont, hogy ma is sokan - főleg az idősebbek - a templomot látják az épületben. Édesapám, amikor Kecskeméten járt, s meg akartam neki mutatni belülről a volt zsinagógát, kijelentette, hogy nem jön be, mert nincs nála fejfedő. Hiába mondtam neki, hogy felesleges, de kijelentette, hogy ahol egyszer a zsidók az Örökkévalóhoz imádkoztak, oda nem megy be fejfedő nélkül. zatra vált szét. Az egyik ezek közül a neológia, amely az akkor polgárosodó országunkban a modernizálódó életformához jobban kívánt alkalmazkodni, mint más irányzatok. A kecskeméti közösség a Mazsihisz tagjaként ezt próbálja képviselni.- Mit tapasztal? A környezete miként viszonyul az ön zsidóságához?- Az emberek többségétől megbecsülést kapok. Azt tapasztalom, hogy sokkal jobban tisztel a többség, ha nem a melled verdesve, de vállalod önmagad. Ha az Örökkévaló engem zsidónak teremtett, ezt kell vállalnom. Végigkísért az életemen édesapám intelme is, miszerint ha azt akarom, hogy száz százalékig elismerjenek, százhúsz százalékot kell teljesítenem.- Akik ismerik, tudják, hogy sokat teljesít. A honvédség repülő főszakorvosaként kutatásokat is irányít. Kérem, erről is mondjon valamit.- A Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával egy repülőtechnikai adatrögzítő rendszeren delgozunk. Témánk: a szwfrek- vencia-változás spektrális értékelésének felhasználási lehetősége a repülőszemélyzet pszichofizikai állapotának felmérésében. Tulajdonképpen a pilóták és az űrhajósjelöltek stressztűrését igyekszünk objektív módszerekkel mérni. így a repülőalkalmasság megítélése szempontjából pontosabbá és életszerűbbé tehető a jelöltek és aktív pilóták vizsgálata.- Hogyan alakul a kecskeméti repülőkórház jövője?- Ismert, hogy az egészségügy átszervezése során a honvédség is vizsgálja a maga intézményrendszerének átalakítását. A Petőfi Népe olvasói arról is tudnak, hogy felvetődött a repülőkórház fekvőbeteg ellátó funkciójának átadása a megyei kórház részére. Ezzel kapcsolatban azonban idáig konkrét intézkedés nem történt, vagyis minden kérdés nyitott még, a tárca döntése a közeljövőben várható. Az egykori zsinagóga szomszédságában új közösségi épületet alakított ki a hitközség. Dr. Grósz Andor, a Kecskeméti Repülőkórház főigazgatója munka közben.
