Petőfi Népe, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-29 / 303. szám

4 INTERJÚ PETŐFI NÉPE - 2006. DECEMBER 29., PÉNTEK Egy szigorú főügyész barátságos arca nánási lászlő Szerencsés a megyei fővádló, mert jogtörténeti jelentőségű ügyeken dolgozhatott- Szerencsés vagyok, mert jogtörténeti jelentőségű ügye­ken dolgozhattam. Az első ma­gyar emberrablási ügy Stadler József vállalkozó esete volt. Ha néhány hónappal korábban tör­ténik, nem is lehetett volna em­berrablás a vád, legfeljebb a sze­mélyes szabadság megsértése, ugyanis az emberrablás bünte­tőjogi tényállása addig Magyar- országon ismeretlen volt. Stadlert hét csecsen és egy ma­gyar rabolta el, s százmilliós váltságdíjért engedte szaba­don. Sikerült az ügyet felde­ríteni: három csecsent és egy magyart vád alá he­lyezni, s a teljes tagadá­sukkal szemben bizonyí­tani is az emberrablást.- Nem vagyok társasági ember - mondja magáról dr. Nánási László megyei főügyész. A figyelmes szemlélő azonban meglát­hatja a barátságos arcot is a szigorúnak látszó tá­volságtartás mögött. Bálái F. István- Miért választotta az ügyészi hivatást?- Kizárásos alapon. Az első kérdés viszont az volt, hogy régész lehetek-e, de ennek nem láttam reális esélyét középiskolás ko­romban, így a jogi kart vá­lasztottam. Nagyon érde­kelt a történelem; gyerek­ként szívesen hallgattam az idős emberek elbeszélé­seit, amihez aztán hozzáol­vastam. Mivel történelem­ből jó voltam, a jogra köny- nyen bejutottam, műszaki vagy természettudományos pá­lyák nem érdekeltek. A régi ko­rok csodálata erős kötődést ala­kít ki az emberben a romanti­kus eszmények, a tiszta ideák, így az igazságosság iránt, tehát a jog is nagyon közel állt hoz­zám.- Lehetett volna ügyvéd is...- Taszított, hogy ügyfelek el­képzeléseit szolgáljam ki, és nem vonzott sem a jogtanácso­si, sem a közigazgatási pálya. A kiskunhalasi bíróság ösztöndí­jasa voltam, de egy nyári gya­korlat alkalmával nem igazán tetszett meg a város. így kerül­tem az ügyészségre, a hivatást Kiskunfélegyházán kezdhet­tem el.- Szépen haladt előre a pá­lyán.- Sokat és szívesen dolgoz­tam. A családból a kötelesség­teljesítés és a pontosság példá­ját is magammal hoztam, amit igyekeztem gyakorolni. így az­tán kecskeméti áthelyezésem és a szakvizsga után viszonylag gyorsan helyettese lettem a ve­zető ügyésznek, később a me­gyei ügyészségen pedig a nyo­mozásfelügyeleti osztály veze­tését bízták rám. A főügyész- MUyen emlékezetes ügyek- ismerteti a vádat, ben dolgozott?- Főügyészi munkámban a kecskeméti maffiaügy néven elhíresült eset a legnagyobb siker. Ez volt az első alkalom, amikor Magyarorszá­gon bűnszervezetben mondott ki bűnössé­get a bíróság, s ez jog­erős is lett. Az ügy­ben sok tapasztalatot hozott a titkosszolgá­lati eszközök gya­korlati alkalmazása és az együttműködő gyanúsítottak fel- használása. Napi kapcsolat volt a Nemzeti Nyomo­zó Iroda és a Bács-Kiskun megyei fő­ügyészség között, s mindkét fél meg­osztotta a másikkal a szükséges infor­mációkat. Hangsúlyozom azonban, hogy minden ügy egyformán fontos. Az állampolgárok biztonságér­zetét a nagy ügyek sikeres meg­oldásánál is jobban befolyásol­hatja egy-egy tanyabetörés tette­seinek elítélése, vagy kisebb ügyek gyors befejezése.- Tüdőm, hogy nem véletlenül hangsúlyozta a jogtörténeti megközelítést.- Munkám során azt láttam, hogy nincs feldolgozva a ma­gyar igazságszolgáltatás törté­nete. Évtizedek teltek el úgy, hogy az 1945 előtti időkről nem esett szó. Ráadásul Kecs­kemét jelentős jogtörténeti sze­mélyiségeknek a szülővárosa, az egykori református jogaka­démia könyvtára pedig bősé­ges forrása az ismereteknek. A kecskeméti Fayer László a ma­gyar büntetőjog elméletének kiemelkedő tudósa volt száz évvel ezelőtt, Szlemenics Pál pedig a magyar nyelvű modern jogi szókincs alapjait rakta le. Örömmel tölt el, hogy többek között az ő munkásságuk helyi vonatkozásait feldolgozva hoz­zájárulhattam a kecskeméti honismereti irodalomhoz is. Az Ókollégium folyosóin több je­lentős személyiségnek is már­ványtáblát állítottunk, így való­ságos kecskeméti jogászpan- theon alakulhatott ki.- A múlt tehát továbbra is szenvedélye...- Ettől nem lehet, és nem is akarok megszabadulni. Egy időben numizmatikával is fog­lalkoztam, s egy-egy régi dé­nárt a kezemben tartva arra gondoltam, hogy talán Mátyás király is megfoghatta, amikor meglátogatta a körmöcbányai pénzverdét. Rómában járva an­nak tudatában tapogattam meg az antik oszlopokat, hogy ezek­nek Cicero vagy Ceasar is neki­vethette a hátát. Szeretem a középkori várakat, rendsze­res látogatója vagyok a vár­játékoknak, a lovagi tornáknak.- Melyik kor a kedvence?- Azt a kér­dést tettem fel magamnak, hogy mikor szerettem vol­na élni. Az egyik Mátyás király uralko­dása, a másik a kiegyezést kö­vető korszak. Utóbbi boldog békeidőként ma­radt meg az emlékezetben, mert kiegyensúlyozottan fejlő­dött az ország, ekkor születtek meg a modern magyar állam alapintézményei.- A várak felkeresése túrára is alkalmat ad.- Mivel a klasszikus sportok sohasem vonzottak, s a mi, író­asztalhoz kötött munkánk mel­lett feltétlenül szükséges vala­milyen fizikai elfoglaltság, túrá­zom és kertészkedem. Túrave­zetői bizonyítványom van, az utóbbi időben pedig a Hírős Há­tizsák Egyesület szervezésében rákaptam a teljesítménytúrákra is. Legutóbb a Gerecsében jár­tuk be a Tatabánya 20-as túrát, ami 20 kilométer. A Kiskőrös és Izsák érintésével végrehajtható 70 kilométeres Petőfi-túrára is hívtak már, de erre nem vállal­koznék, túl nehéznek érzem.- A kertészkedésre mi indítot­ta? Állítólag nagy kaktusz­gyűjteménye van.- Eredetileg csak kötelesség volt, ha a kerti munkában kel­lett részt vennem, inkább olvas­ni szerettem. Kecskeméten azonban vettem egy hobbiker­tet, mert szinte napi igé­nyem a fizikai munka, s legalább biztosan tu­dom, hogy Közelkép DR. NÁNÁSI LÁSZLÓ BÓCS-KÍS- kun megyei főügyész 1960- ban született Kiskunfélegyhá­zán. 1983-ban szerzett jogi diplomát Szegeden, első mun­kahelye a kiskunfélegyházi városi ügyészség volt 1986- ban szakvizsgázott, 1988-tól a kecskeméti vezető ügyész he­lyettese. 1993-tól a megyei fő­ügyészség csoportvezetője, 1999-től a nyomozásfelügye­leti osztály vezetője. 2001 feb­ruárjában lett megyei fő­ügyész. Több tudományos jogi és jogtörténeti publikáció szer­zője, jelenleg PhD-disszertá- cióján dolgozik. Fia elsőéves joghallgató Budapesten, lá­nya gazdasági középiskolába jár Kecskeméten. Noha a nagy társasági életet kerüli, a gasztronómiai örömöket nem veti meg. Szereti a hagyomá­nyos magyar konyhát, de a különlegességeket is. Legutób­bi nagy élménye a békacomb Kézdivásárhelyen és a fehér- kadar Szekszárdon. a gyümölcs, amit elfogyasz­tunk, egészséges. A virágzó kaktuszok pedig gyönyörűek, és tényleg nevelek több tucat kaktuszt. Nánási László rendszeresen kertészkedik, és kaktuszait nagy hozzáértéssel gondozza. Kommandósok védték a házat és a családot DR. SZABÓ FERENC a BÓCS-KiS- kun megyei főügyész helyettese büntetőjogi ügyekben. Az elhí­resült kecskeméti maffiaper­ben ő képviselte a vádat, szemtől szembe olvasta a félelmetes bűnözők fe­jére tetteiket. Ka­pott is fenyege­tést, amit komo­lyan kellett venni. A per idején ő és családja rendőri védelmet kapott.- Kellemetlen volt Lehetne azt a közhelyet említeni, hogy aki fél, ne menjen ügyésznek, de ez nem tükrözné pontosan a valóságot Kellemetlen maga a fenyegetettség érzése, különös tekintettel a családra, s terhet jelent a rendőrökkel való együttműködés is. Ráadásul a szomszédok is furcsán nézeget­ték a kommandósokat az ut­cánkban - mondta. Munkájában fontosnak tart­ja a gyorsaságot, mert a jog- biztonságot az szolgálja leg inkább, ha a bűnelkövetést minél rövidebb időn belül követi valami­lyen szankció, még ha kevésbé szigorú is. A 46 esztendős Szabó Ferenc kikapcsolódás­ként sok időt tölt a természetben. Síelni is jár, de leginkább a hegyekben sétál­gat kedvenc kutyájával, egy magyar vizslával. Szereti a mu­zsikát, maga is játszik zongo­rán; kedvenc szerzője Mozart. A küzdősportokban és a fociban is otthon van dr. kopasz zsolt a kecskeméti városi ügyészség vezetője. A már említett maffiaper­ben a kecskeméti ügyész­ség ügyészei végezték a nyomozásfel­ügyeleti munkát Szabó Ferenc mel­lett Kopasz Zsolt meg említette Német Zsolt és Zubornyák Ágnes nevét is, hiszen a me­gyei főügyész ezt a négy­tagú csoportot jelölte ki a feladatra. A városi ügyészség mun­kájában nemcsak a látvá­nyos ügyek jelentik a si­kert, hanem - mint Ko­pasz Zsolt hangsúlyozta - az ligynevezett gyorsí­tócsomag hatékony ki­használása, amikor a „bíróság elé állítás” vagy a „tárgyalásról lemondás” eljárásjogi eszkö­zét alkalmazva rövid idő alatt intézik el az ügyek je lentős részét. A 39 esztendős Kopasz Zsolt, aki 2002-től ve­zeti a kecskeméti ügyészséget, egyik zászlóvivője a jogeset- megoldó versenyek gya­korlatának, melyek se rán a fogalmazók felké­szültségét mérik fel. A vezető ügyész szenve­délyes sportoló és sport- rajongó, maga is ért el sikereket a taekwon-do küzdősportban. A nagy európai futball- klubok mérkőzéseit is szívesen nézi, kedvenc csapata a Real Madrid. A környezet védelmével is sokat törődnek dr. szemők szilárd a megyei fő­ügyész magánjogi és közigazga­tási jogi helyettese. Munkájuk kevesebb nyilvánosságot kap, mint a büntetőügyészeké, de a civil társadalom és az állam tör­vényes mű­ködése szempont­jából ugyancsak nagy jelen­tőséggel bír. Rend­szeresen előfordul, hogy egy alapítvány vagy egye­sület bejegyzésével szemben fel­lebbeznek az ítélőtáblánál, s többnyire igazat is kapnak. Te­vékenységük érdekes része a szabálysértési ügyek kapcsán el­rendelt elővezetések törvényessé gének vizsgálata. Ha tudomást szereznek valamilyen környezet­károsító bűnügyről, az ő felada­tuk, hogy az állam nevében kár­térítési pert is indítsanak a szennyező ellen. Egy- előre csak kiala­kulóban van ennek a gya­korlata, de Szemők Szi­lárd szerint egyre fonto­sabb leszajö vőben ez a munka is. A főügyészhelyettes a szabad idejében szívesen forgolódik a konyhában: hal- és vadételek te­kintetében specialistának szá­mít Ám csak vásárolja a húst, nem hódol sem a horgászat, sem a vadászat szenvedéfyének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom