Petőfi Népe, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-22 / 299. szám
2006. DECEMBER 22., PÉNTEK PANORÁMA 7 Jézus Krisztust lengyel királlyá nyilvánítanák a honatyák A lengyel parlamenti képviselők egy csoportja kezdeményezte, hogy nyilvánítsák Jézus Krisztust Lengyelország tiszteletbeli királyává. Az elképzelést tavasszal, XVI. Benedek látogatása előtt a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt egyik tagja vetette fel. Eddig a 460 tagú szejm 46 képviselője biztosította támogatásáról az ötletet, de a törvénytervezetet mostanáig titokban tartották. A politikusok ezt azzal magyarázták nyilatkozataikban, hogy az egyik honatya neonáci megnyilvánulása, valamint az Önvédelem párt vezető képviselőit érintő szexbotrányok közepette nem volt alkalmas a politikai klíma arra, hogy Istenről beszéljenek a parlamentben. A Megváltó tiszteletbeli lengyel királysága nem lenne teljesen példátlan az ország történetében. Valami hasonló történt már a 17. században, amikor Szűz Máriát (illetve egy, az Istenanyát ábrázoló szentképet) tették meg Lengyelország tiszteletbeli királynőjévé. ■ Cs. E. Oroszokat vádol a gyilkossággal a volt kém özvegye A Londonban meggyilkolt egykori orosz titkos ügynök özvegye azt állítja: Alekszandr Litvinyen- ko haláláért két üzlettársa felelős. Marina Litvinyenko szerint az orosz hatóságok sugárfertőzés ürügyével kórházba bújtatták őket, hogy a Scotland Yard emberei ne tudják a két férfit kihallgatni. Közben kiderült: egy svéd szállodavendég szervezetébe is jutott abból a sugárzó anyagból, amely az exkém halálát okozta. A tesztek a londoni Millennium hotel két alkalmazottjánál és a Sheraton egyik dolgozójánál mutatták ki a polonium 210-es radioaktív izotóp nyomait - közölte a brit egészségvédelmi hatóság. A Moszkvából hazatért brit nyomozók úgy vélik: az a két orosz üzletember, akiken sugár- fertőzés nyomait találták, csak októberben találkozhatott Litvi- nyenkóval. Az orosz ügynököt ezért feltehetően jóval azelőtt mérgezték meg, hogy november első napján rosszul lett. ■ Cs. E. Énekléssel, zenéléssel múlatták az időt egy budapesti iskola tanárnői a múlt pénteki kétórás részleges munkabeszüntetés idején Mit ér a sztrájk, ha magyar? tiltakozás Nem vezettek eredményre a munkabeszüntetések A kormány lényegében változtatás nélkül viszi keresztül megszorításait, hiába voltak eddig az érdek-képviseleti fellépések. Tibay Gábor , Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) legutóbbi, szerdai ülésén sem született egyezség az országos béremelési ajánlásról: a partnerek folytatják a tárgyalásokat. A megszorítások okozta bizonytalanságra jellemző, hogy míg a munkavállalói szakszervezetek szerint mintegy 15 százalékos bruttó béremelés garantálná a csekély mértékű reálbér-emelkedést 2007-ben, addig a munkaadói oldal 3,5-6 százalékos sávban tartaná ésszerűnek a bér- fejlesztést. Ez utóbbi 2007-re a reálkeresetek jelentős romlását okozná; a feszültségek tehát borítékolhatok a várhatóan folytatódó alkudozás során. Az ÓÉT elvileg asztalhoz ülteti a kormányzat és a gazdasági élet szereplőit - elsősorban azért, hogy e fórumon állapodjanak meg az országos béremelések mértékéről -, a gyakorlatban azonban ennek csak az állami szektorban lehet jelentősége. A tanács a versenyszférában csak ajánlásokat tehet, amelyeket a piaci szereplők vagy megfogadnak vagy nem. A kormányt pedig jogi értelemben nem kötelezi semmi a szervezetek követeléseinek figyelembe vételére. További probléma, hogy a hazai érdekvédelmi ágazat egy része korábban is szervesen kötődött a pártokhoz, így kérdés, mennyire képesek az érdekvédők politikai irányvonaltól függetlenül képviselni tagjaik érdekeit. Csak néhány példa a szak- szervezetek és a politika közötti átjárhatóságról: mind Nagy Sándor korábbi MSZP-s államtitkár, mind pedig Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jelenlegi vezetője az egyik legnagyobb baloldali szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) vezetői székéből lépett tovább. Pokorni Zoltán viszont a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivői posztjáról érkezett bő évtizede a Fideszbe, annak a szervezetnek a kötelékéből, mely az egy héttel ezelőtti pedagógus- sztrájk fő szervezője volt. Ugyanígy minimum kérdéses az, hogy mennyire lehet független az a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, amely egyenesen a budapesti MSZP-pártközpontban rendezte be irodáit. Az egyes ágazatokon belüli széthúzás ékes példája, hogy a Pedagógusok Szakszervezete nem csatlakozott a PDSZ munkabeszüntetéséhez. Az ősz folyamán mindenesetre hiába sztrájkoltak vagy tüntettek többek között a gyógyszerészek, a tanárok, a belügyi dolgozók és a felsőoktatási hallgatók, a kabinet nem reagált követeléseikre. Az okok: a kormány amellett, hogy a szakszervezetek és érdekképviseletek szerint egzisztenciális válságot okoz majd megszorító intézkedéssorozatával, magát az érdekérvényesítő erőt is csökkenteni próbálja. így a koalíciós többség eltörölte az orvosok és gyógyszerészek számára a kötelező kamarai tagságot. E csoportok gyengítése nyilvánvalóan azért elsődleges érdek, mert a fenti szervezetek az egészségügy átalakításának állhatnak - és állnak - útjába. A kabinetnek várhatóan jövőre is jelentős tiltakozásokkal kell számolnia: az érintettek külön- külön is jelezték, nem állnak le a tiltakozásokkal. A vasúti szak- szervezetek szintén jelezték: ha a bértárgyalásokon nem sikerül dűlőre jutniuk, 2007 elején ők is sztrájkba lépnek. Tüntetésrekordot hozott a 2006. esztendő A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA nem volt Magyarországon annyi tüntetés, mint 2006-ban: ugyancsak első ízben került sor arra, hogy utcai zavargásokat kelljen a rendőrségnek erőszakkal feloszlatnia. Kezdődött mindez azzal, hogy a Gyur- csány-kabinet a győztes parlamenti választások és a kormányalakítás után választási ígéreteivel ellentétes programot, megszorító csomagokat jelentett be. A többfelé zajló demonstrációk, utcai tüntetések Gyurcsány Ferenc balaton- őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését-követően szeptember 19-én, a Magyar Televízió ostromával torkolltak erőszakba. A tévéostromot további zavargások követték, amelyek csúcspontját az október 23-i zavargások jelentették. Gyorsított átlépés a román határon KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁST írt alá tegnap Vasile Blaga román belügyminiszter Bulgária képviselőjével és Te- rényi János magyar nagykövettel. Ennek megfelelően ezentúl csak egyszer kell majd megállniuk az utazóknak ellenőrzésre. Az ellenzék győzött az iráni választáson az államfővel szemben álló, mérsékelt konzervatívok szerezték meg a képviselői helyek többségét a perzsa országban, őket a reformisták követik a választási győztesek közül. Kitoloncolják Ausztriából David Irvinget A holokauszt tagadásának vádjával elítélt brit történészt határozatlan időre kitiltották az alpesi ország területéről. Pokolgépet robbantottak az anarchisták Athénban A kisméretű gázpalackokból házilagosan készített szerkezetek robbanása három autóban és a görög kormányzó Új Demokrácia párt egyik irodájában okozott károkat. A merényleteket a Felszabadítás Forradalmi Akciója elnevezésű csoport követte el. Az unió nem várhat a moszkvai reformokra az európai unió nem várhat az Oroszországgal tervezett új partnerségi megállapodás aláírásával addig, amíg Moszkva végrehajtja a szükséges belpolitikai reformokat - jelentette ki a német külügyminiszter, Frank-Wal- ter Steinmeier Moszkvában, nem sokkal Putyin elnökkel tervezett találkozója előtt. Németország az EU soros elnöke @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Az égiekhez távozott a türkmének földi istensége saparmurat nijazov Naptári hónapokat nevezett el magáról és családtagjairól, számtalan szobra áll az országban Népviseletbe öltözött lányok Ashabat főterén az elnök képe alatt A türkmén elnök 21 évig állt a közép-ázsiai köztársaság élén. Nijazov több intézkedéssel tudatosította alattvalóival, hogy ő minden türkmének atyja: magáról nevezett el egy kikötőt, egy meteoritot, több katonai alakulatot, naptári hónapokat, és számtalan szoborban örökíttet- te meg saját személyét az ország különböző helyein. Az ő nevéhez fűződik a nemzet kulturális és etikai kódexe; ennek szellemében tiltotta meg a fiatalembereknek, hogy szakállt viseljenek és autórádiót hallgassanak. A helyzet csütörtökön nyugodt volt a fővárosban. A munkások elkezdték leszedni a már kirakott újévi díszeket a közterületeken, és fekete szalagokat aggattak ki. A kormány rendkívüli ülést tartott reggel, és az egyik kormányfőhelyettest nevezték ki a temetést szervező bizottság élére. Nijazovnak nem volt kijelölt utódja. A legtöbben úgy vélik, ■ Az elnök bankszámláján helyezték el az ország: költségvetését. hogy az államfői poszt 39 esztendős fiára száll át, ő azonban nem felel meg az alkotmány előírásának, mert nem a köztársaság területén, hanem Leningrádban született. Orosz politikai elemzők szerint a családi klánok vezette országban hatalmi harc kezdődhet. Vjacseszlav Nyikonov, a Politika kutatóintézet igazgatója viszont úgy véli: Nijazov személyi kultusza egy ideig még fennmarad, mert az elnök valóban népszerű volt. Mindenesetre sok probléma vár megoldásra.-Például az, hogy a köztársaság egész költségvetése az elhunyt elnök személyi számláján van. A türkméniai helyzet stabilitásában érdekeltek a szomszéd államok is, mindenekelőtt azok, amelyek vásárlói és felhasználói a gazdag türkmén szén-hidro- gén-vagyonnak. A jövő alakulásában kulcsszerepet játszhat Oroszország, amelynek komoly érdeke a Türkméniával ápolt partneri, jószomszédi kapcsolat. Türkmenbasi MINDEN TÜRKMÉNEK ATYJA 1940- ben született. Energetikai mérnöki diplomát szerzett, majd rövid gyári tevékenység után pártmunkás lett Türkméniában. 1962-ben lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába. 1985- ben a minisztertanács elnöke lett, s ugyabban az évben a türkmén párt első titkári posztját is elfoglalta. 1990-től a Türkmén Legfelsőbb Tanács (parlament) elnöke. A szovjethatalom megszűnése után, még az új alkotmány elfogadása előtt a köztársaság elnöke lett; ezt a megbízatást többször meghosszabbították, legutóbb 2010-ig. 1 \ i »
