Petőfi Népe, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-14 / 292. szám

SZERKESZTETTE: SEBESTYÉN HAJNALKA TELEFONSZÁM: 06-76/518-249 E-MAIL: hajnalka.sebestyen@axelspringer.hu ! SETA - SAJTÓ ES TANULÁS A programban részt vevő iskolák KECSKEMÉT Kodály Iskola (ÉZI) ÁFEOSZ Bolyai János Gimnázium (BJG) KALOCSA Dózsa György Gazdasági, Mű­szaki Szakközépiskola és Szakiskola (D.Kalocsa) KISKŐRÖS Wattay Középiskola és Szak­iskola (WK) BAJA Magyarországi Németek ÁMK (MNÁMK) KISKUNMAJSA Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (D.Majsa) TISZAKÉCSKE Móricz Zsigmond Gimnázium (MZsG) Mtő U nm%M Segítünk a mások morzsájának cipelésében MINAP ÜLTEM EGY RADON, vártam a buszt. Arra lettem fi­gyelmes, hogy lábam mellett apró hangyák sokasága vonul. Néztem, ahogy menetelnek a morzsák felé. Amint így. elnéze­gettem „kis barátaimat”, arra ju­tottam, hogy a XXI. századi em­ber hasonh't egy kicsit ezekre az állatokra. Milyen érdekes!? A mai rohanó világban nem tűnik fel a körülöttünk lévő élet. Fel­kelünk, megisszuk kávénkat és elindulunk a dolgunkra. Mindig csak arra jut időnk, hogy legfon­tosabb teendőinket elvégezzük. Bátran kijelenthetem, olyanok vagyunk mint a hangyák. So­kan élünk egymás mellett és van, akit mégse ismerünk. Van, hogy segítünk a másiknak elci­pelni a „morzsáját” van, hogy végignézzük, hogyan fullad bele a rovarirtó szerbe. Egy közös bolyban élünk. Egyek az érde­keink... és mégis különbözőek vagyunk. Érdekes személyisé­gek a hangyák, de még érdeke­sebbek vagyunk mi, emberek. Ne lustálkodj, sportolj! vívás Az edzések néha kemények, de megéri a mozgás Általános iskola után a diákok többsége felhagy minden mozgással. Én is ide tartoztam, mondván, nincs időnk és a nekünk való sportot még amúgy sem találták ki. Hát igen. Senki nem tart pislogós, láblógatás edzéseket. Plattner Noémi, 11/B, Bolyai Féléves szülői unszolás után, „Kislányom ez így mégsem lesz jó!”, vagy „Teljesen ellustulsz!”, vagy, „Most már aztán valamit tényleg csinálnod kellene!” - el­kezdtem lőni. Először sakkozni akartam. A szülőknek persze semmi se jó! Szóval, hallgathat­tam tovább a lustaságomról és a választott sportról szóló bölcse­leteket. „Ez nem sport” - tudtam meg. „Ettől még mozognod kell!” „Ugye, nem hiszed azt, hogy ezzel letudtad a mozgás­kérdést!” És még sorolhatnám. Úgyhogy az év vége felé elkezd­tem vívni. Gondoltam, ha nem tetszik, jövőre nem jövök. De tetszett! Olyannyira, hogy ott ragadtam és eszembe sincs ab­bahagyni. Kapásom sincs, mi­ért. Az edzések néha kemé­nyek, főleg az első 2-3 héten tűnnek annak, de szuperek. Ja és a társaság! Az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy menne edzésre (nem feltéüenül a vívás örömeiért). És ami a legjobb, hogy nem kötött. Ha van kedved, és időd, jössz, ha nem, hát nem, senki nem csesztet miatta. Ide senki nem muszájból jár. Az sem hát­rány, hogy kb. egy hónap múlva a tesi órák a suliban meg se kottyannak. Mivel a legszebb öröm a kár­öröm, az egész órát végigvi- gyorgom. Öröm nézni, hogy a többség bele akar halni pár kör rohangászásba. Ha kedvet kaptatok a vívásra, nézzetek fel a www.ktevivo.hu honlapra, egy csomó képet ta­láltok és az edzések helyét, ide­jét is. Nem bánjátok meg! Mindig is a szigorú tanárokat szerette interjú Az igazgatónő hatással van diákjai pályaválasztására „Egyetlen nap sem vész kárba, melyen tanultál valamit!” - vallja a kecskeméti Bolyai-gim- názium tanára, dr. Főzőné Tímár Éva igazgatónő.- Mit jelent az önnek a tanév­nyitón elhangzott idézete?- Számomra többet jelent mint a tankönyvekből történő konkrét tanulás. Én ide sorolok minden tapasztalatszerzést, az aktív munkát is. Amolyan pör- gős típus vagyok, aki mindig képes volt céljaiért kitartóan dolgozni, aki szereti ha állandó­an történik körülötte valami. Ilyen voltam diákkoromban is. Szorgalmamnak is köszönhe­tem jó és jeles eredményeimet.- Volt-e kedvenc tantárgya, ta­nára?- Hetedik osztályos korom óta kémiatanárnak készültem. A tantárgy logikáját akkori ké­miatanárnőm szerettette meg velem. Egyébként leginkább a szigorú, következetes és mun­kájukra igényes tanáraimat szerettem legjobban.- Most milyen a viszonya a di­ákokkal?- Nem vagyok az a „bratyi- zós” típus, de legtöbbjükkel jó a kapcsolatom. Büszke vagyok arra, hogy a volt tanítványaim közül sokan választották to­vábbtanuláskor a szakjaimat. A város több kémia és biológia szakos tanára valamikor az én tanítványom volt. Utólag többen vallották be, pályaválasztásuk­ra én is hatással voltam.- Több változást, fejlesztést ta­pasztaltunk az utóbbi három évben a Bolyaiban...- Az elmúlt 19 évben kiala­kult jó hagyományokat meg­őriztük. Megmaradtak a jól be­vált rendezvényeink, melyek formáját persze folyamatosan formáljuk, alakítjuk. A magyar kultúra napja, a gólyaköszöntő, a diákfórumok, a szülők-neve- lők bálja, a jövendő bolyaisok- nak szervezett tanulmányi ver­senyek, előkészítő szakkörök például újak. Fontosnak tartom a szülőkkel való együttműkö­dést. Támogatásuk nélkül nem készülhetett volna el a Zugoly klub sem. Szorosabbá vált a kapcsolatunk a többi Bolyai-is- kolával, a német és olasz kultúrintézettel. A spanyol nagykövetséggel kialakított jó kapcsolatunk eredményekép­pen beindult a spanyol-magyar két tannyelvű tagozatunk Égy év óta a sport tagozatos osztály külön csoportban működik, is­kolánkat pedig sportiskolák PETŐFI NÉPE - 2006. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Ismét a lé a tét, avagy utcai fosztogatások városszerte az elmúlt hó­napokban fo- lyamatos gyermek- fosztogatá­sok nehezí­tik a rendőrség dolgát. Ezek a fosztogatások fényes nappal történtek a város egyes pontjain. Például: a Balaton ut­cán, a Jókai utcán... A legtöbb­ször mp3-lejátszót, mobiltele­font, órát zsákmányoltak a 14- 18 év közötti garázdálkodók. A rablások alkalmával áldozatu­kat egyes esetekben meg is ver­ték. Általában bekerítő-hadmű- velettel körülvették a gyereke­ket, és pénzt, valamint más ér­tékeket követeltek, majd verés­sel fenyegetőztek, persze nem mindig ebben a sorrendben. Az 5-10 tagú társaság a rendőrség számára nem ismeretlenek. Sajnos én is áldozatul estem en­nek a csoportnak. Az eset után természetesen azonnal feljelen­tést tettünk. A rendőrségen pre­cíz kihallgatáson vettem részt, majd fényképeken kellett azo­nosítanom a gyanúsítottakat, később, pedig helyszíni szemlé­re vittek minket. Az órám más­napra előkerült. Szerintem megoldást jelentene, ha a város kevésbé forgalmas részein a rendőrség és a polgárőrség ösz- szefogása révén hatósági sze­mélyek ügyelnének a polgárok biztonságára. Vajon meddig ga­módszerta- ni köz-u pontjának választot­ták ki.- Elégedett? Tervei?- Azt hiszem, hogy az ember soha nem lehet teljesen elége­dett azzal, amit csinál. Én is töb­bet szeretnék tenni, de a lehető­ségek korlátozottak. Igazgató­ként az én feladatom, hogy az itt folyó munka feltételeit meg­teremtsem. Tervszerűen, lépés­ről lépésre próbálom a 19 éves épület felújítását valamint be­rendezéseinek megújítását, korszerűsítését irányítani. Fon­tosnak tartom, hogy diákjaink egyrészt színvonalas oktatás­ban részesüljenek, másrészt jól is érezzék magukat itt nálunk. Ennek érdekében kérem is a di­ákbizottság ötleteit, javaslatait. rázdálkodhatnak „Gruppen"-fivérek? meg Este a bűvészek csodás világot varázsolnak a varázspálca bűvész klub jó­tékonysági gálaműsort ad ma Kecskeméten 18 órakor a Pia­rista Gimnázium dísztermében. A műsor bevételét a dévai gyer­mekek megsegítésére fordítják. Az érdeklődőket a bűvészek el­viszik a csodák világába. Ezen a rendezvényen a Grapevine táncegyüttes is fellép. ■ R. J. A SÉTA oldalakon megjelent diák­cikkek a WWW.baon.hu internetes oldalon olvashatók. Szelik az utak végtelen hosszát cross-pálya A motorozás sport vagy a szabadság élménye? Nap mint nap > láthatunk az (Utakon fiatal , motoroso­kat, akik­nek létele­mük a benzintemető, a sebesség és a sza­badság élménye. Ez a fogalom összetettebb, mint gondol­nánk. A táj szépsége, a felfede­zés, a motor, a felszerelés, a te­rep, á sebesség és az árokugró felejthetetlen hangja nem hiá­nyozhat egy hosszú kirucca­násról sem. Egy túra alkalmá­val szerzett tapasztalatok szin­te leírhatatlanok. Ez- az életér­zés pótolhatatlan, hozzátarto­zik a kiskőrösi fiatalság min­dennapjaihoz is, akik szerint ez már szinte szenvedély. Ké­pesek naponta többször is ki­menni a környékbeli puszták­ra, hogy döngessék a vaslovat. Viszont élvezetük több aka­dályba is ütközik. Elsősorban a városi lakók utálata, valamint a közúton történő közlekedés tiltása is. Ez nem véletlen, hi­szen az utóbbi időben rengeteg motorosbaleset történt a kör­nyéken is. Ennek a megoldásá­ra a keceli cross-pálya kiváló lehetőség, mert önfeledten, mégis egymásra figyelve fej­leszthetik ügyességüket, ahol a fiúk szinte már kisebb szövet­séget alkotnak. Ők a Top Riders. A Csúcs Lovasság. Én el sem tudom képzelni, hogy van olyan nap az életükben, amikor nem ülnek fel „féltett paripáikra” és nem szelik az utak végtelen hosszát. Mikor meghaladják a sebességek se­bességét, az álomhatárt, akkor érzik úgy, hogy képesek bár­mit elérni az életben, mert so­kaknak önbizalmat ad ez a drága és veszélyes járgány, mely megkívánja, hogy tud­junk vele bánni. Saját bevallá­suk szerint sokszor ok nélkül hibáztatják őket, felelőtlen tár­saik miatt. Ebből következik, hogy nem lehet és nem is sza­bad minden motorost elsőre el­ítélni. Péntek 13, egy kicsit másként film Együtt forgattak a kecskemétiek a külföldi diákokkal Az október 13-i péntek kicsit más volt. No, nem horrorisz- tikus, de izgalmas. A „Video Art-Project on Co­lours” című pályázat prezentá­ciója előtt hatalmas volt a sür­gés-forgás az Áfeoszban. Német, osztrák és török vendéggyere­kek azért töltöttek nálunk egy hetet, hogy magyar diáktársaik­kal közösen dolgozzanak a rég­óta működő projekten. Felada­tuk az volt, hogy különböző mű­vészeti-, ül. tudományágakban megtalálják a színeket, és egy filmecskét forgassanak róluk. A legérdekesebb talán az volt, milyen színeket fedeznek fel a Leskowsky-hangszergyűj- teményben. Megoldották a problémát, gondoljunk csak a „hangszínre” vagy akár a „hangszerek színére”. Belepil­lanthattunk a kecskeméti rajz­filmstúdió művészeinek mun­kálataiba is, hogy hány kép keü pár másodpercnyi mozgókép­hez, és eszünkbe juttattak né­hány régi mesét is. Aki eddig nem ismerte a nemezelést, most egy kis ízelítőt nyerhetett belőle. A filmből kiderült, ho­gyan keü, és mennyi ideig tart gyapjúból nemezlabdát gyúrni. Dobos Adrienn, iskolánk ta­nulója elmesélte, hogyan készí­tették el a filmet. A kamerára vett anyagot összevágták, majd zenei aláfestést kerestek hozzá. Rávilágított arra is, milyen hasznos az effajta nem­zetközi kap­csolat a nyelvet gyakorló és a mások kultúráját felfedezni vágyó diá­kok számára. Cindy Roxanne, német diáklány elmondta, mi­lyen jó érzéssel tölti el, hogy al­kothatott egy filmet, amely ha nem is hollywoodi minőségű ugyan, de egész, kerek történet. Valóban jó érzés volt végig­nézni a különböző csoportokon. Nagy barátságok kötődtek, és ha nem is életre szóló, de soká­ig megmaradó emlékekkel gaz­dagodtak a résztvevők. i i i 1 A kecskeméti diákok körében népszerű a vívás, évente többször versenyeken bizonygatják ügyességüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom