Petőfi Népe, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-10 / 263. szám

PETŐFI NÉPE -2006. NOVEMBER 10., PÉNTEK INTERJÚ 5 Előnynek érzi, hogy kezdőnek számít bács-kiskun A regionális források felé fordulunk - mondja Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke Bányai Gábor 1969 Budapesten született 1987 érettségi Kiskőrösön 1991 Kecskemét, Kertészeti Főiskola 1997 titkár a felső-bácskai önkormányzati szövetségben 2000 A Földművelésügyi Minisztérium kistérségi me­nedzsere 2002 Városgazda Kft János­halma, ügyvezető igazgató 2003 szakmérnöki diploma 2004 Fidesz-tagság 2006 országgyűlési képvise­lő, megyei közgyűlési elnök család Négy gyermeke van, a felesége kertészmérnök, fő­állású anya hobbi Orgonamuzsika, Forma-l retné érezni a fejlődést. Megyei jelentőségű akcióterveket kell készíteni, s hat-nyolc nagyobb projekttel pályázni, a Nemzeti Fejlesztési Tervben is támoga­tott elképzelésekkel. Figyelni fogunk a terv központi opera­tív programjaira is, mert ott már jelentősebb források van­nak elrejtve. Reményeink sze­rint lesz keresnivalója Bács- Kiskun vállalkozóinak, önkor­mányzatainak, civil szerveze­teinek, egyházainak. Csodát azonban senki se várjon az NFT-től, ezt már tapasztalatból mondom. Én boldog leszek, ha az EU huszonkétmilliárd eurós támogatási keretének a felét el tudjuk nyerni, mi, magyarok. A nagyobb eredményen csodál­koznék, és persze, örülnék. Örököltünk egy komoly és fon­tos elképzelést a Duna-Tisza közének fejlesztésére, amiről egy másik alkalommal jó lenne beszélgetnünk.- Ha egy jó tündér lehetősé­get adna, milyen három kí­vánsággal állna elő Bács-Kis- kun megyének?- A mesékben már nem na­gyon hiszek, ezért nehéz erre frappáns választ adnom. Sze­retnék munkahelyeket, sikeres vállalkozásokat és békét. A leg­jobban azt szeretném, hogy áll­jon meg az elvándorlás a me­gye déli részéből, és persze a többi térségünkből is, amit a megfelelő foglalkoztatás segít­het csak elő. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az alakuló ülé­sén a 37 éves jánoshalmi Bányai Gábort választotta elnökévé. Erre számítani lehetett. Sokaknak mégis meglepetést okozott az eredmény, mert szemé­lyében eddig jószerével ismeretlen politikus ke­rült Bács-Kiskun megye élére. Bálái F. István- Elnök úr! Kérjük, mutatkoz­zon be olvasóinknak, beszél­jen először önmagáról!- Kertészmérnök vagyok - kezdte Bányai Gábor -, magam is gazdálkodó, és négy gyer­mek apja. Édesanyám révén vallásgyakorló katolikus csa­ládban nőttem fel Jánoshal­mán, ahol egyik alapítója le­hettem a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetségének.- Hol tett szert arra a közéleti ismeretre és tapasztalatra, aminek alapján el merte vál­lalni ezt a felelős tisztséget?- A titkára, tehát az egyik vezetője voltam 1997-től a Fel­ső-bácskai Önkormányzatok Szövetségének. Ebben a mun­kakörben, majd az FVM kis­térségi menedzsereként volt módom több olyan területfej­lesztési és vidékfejlesztési programban részt venni, melyek konkrét ismerete­ket és tapasztala­tokat adnak az ön- kormányzati veze­tői munkához is. Talán nem sze­rénytelenség utal­ni rá, hogy a mi munkánk minősé­gét is jelzi az a Pro Régió díj, amit a harminchat települést tömörítő kistérségi társulás kapott 2001 tavaszán az Orbán-kormánytól, noha Széli Péter bajai polgármester személyében MSZP-s politi­kus volt a társulás elnöke. Az utóbbi négy évben a jánoshal­mi önkormányzat Városgazda Kft. nevű cégének ügyvezető igazgatója voltam, amit száz­milliós hiány után huszonki­lenc- milliós eredménnyel ad­tam át. Településpolitikai ta­pasztalatokat is volt így mó­dom szerezni.- Választott politikusként te­hát mégiscsak kezdőnek szá­mít. Hogyan lett a Fideszen belül országgyűlési képvise­lőjelölt, és ilyen magas poszt várományosa?- Előnynek tekintem, hogy viszonylag kezdő vagyok, mert azt is jelenti, hogy nem vagyok megfertőzve a hibás beidegző­désekkel. Személyemet és a munkámat ismerve a Fidesz egyik prominense ajánlott je­löltnek 2003 őszén. Szerettem volna pártonkívüliként vállal­ni a feladatot, de erre nem volt mód, s 2004-ben beléptem a Fi­deszbe, ami persze nem esett nehezemre. A pártban az euró­pai választások idején végzett kampánymunka erősítette meg a pozíciómat.- Sokat megtudhattunk így Önről, bár szerintünk jobb lett volna, ha a megválasztása előtt hangzik el a megyegyű­lésben egy ismertetés a múlt­járól. A jövő felé fordulva elő­ször azt kérdezem: milyen­nek látja Bács-Kiskun me­gyét?- Erősen kettészakadt tér­ségnek, melyben Kecskemét és környéke viszonylag jól áll, a déli rész viszont szegény, és folyamatos a leszakadása. Az olló, sajnos, tovább nyílik, ugyanis a forráso­kért folytatott küz­delem során is azok >< vannak előnyben, akik már eleve erőseb­bek. Külön kell vá­lasztani a terület- politikát és a me­gyei önkormány­zat szorosabban vett feladatkörét, az intézmények fenntartását. Utóbbit tekintve nagyon nehéz év előtt állunk, szigorú és fe­szes gazdálkodásra lesz szük­ség. A Pénzügyminisztérium­tól úgy értesültünk, hogy or­szágosan tízmilliárddal jut ke­vesebb a megyei önkormány­zatoknak, mint tavaly, amiből 500 millió esik ránk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ingat­lanok eladásából 300 millióval kevesebb bevétel folyik be, mint amennyivel az idei terv Megyei jelentő­ségű akcióterve­ket kell készíte­ni, s hat-nyolc nagyobb pro­jekttel pályázni a Nemzeti Fej­lesztési Tervben is támogatott elképzelésekkel. tényleg át akarják adni. A mai napig senki sem kereset meg a honvédelmi tárcától. Dr. Svébis Mihály főigazgató úrral próbá­lunk kapcsolatot létesíteni ve­lük. A megyei kórház szakem­berei nagyszerű tervekkel ren­delkeznek a további elő­relépéshez, egy olyan egészség- ügyi centrum ki- alakításához, melyet a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain ke­resztül uniós for­rásokból lehetne támogattatni. Ezzel az elképzeléssel agyarország egyik legkorsze­rűbb gyógyászati központját fogjuk létrehozni. Lesz ér­telme az orvosok­nak Kecskeméten maradniuk. Az egész program magántőke be­vonásával mint­egy 14-15 mil- liárdba kerül­ne, amihez a megyei önkor­mányzatnak nincs elegendő saját ere­je, ezért 3-4 milli­árd forint hitel fel­vételének a lehető­ségét kell majd meg­vitatnunk. Az új elnöknek sok iratcsomót kell áttanulmányoznia. számolt, máris láthatjuk, hogy mekkora gondot jelent ez egy összesen 13-14 milliárdos éves költségvetés mellett.- Az önkormányzat legna­gyobb intézménye a megyei kórház. Itt mi várható?- Jobb lett volna, ha a me­gyei kórház hamarabb átvehet­te volna a kecskeméti honvéd­kórházat, mert akkor ez ma ápolási szakintézmény lenne. Ám a miniszter nem lépett idő­ben, s így nem kevés gond ke­rül át hozzánk, ha egyáltalán- A megyei terü­letfejlesztési ta­nács elnökeként mire készül?- Ennek a testü­letnek a lehetősé­geit, sajnos, kiüresítette a kor­mányzat. Ezért először a regioná­lis források felé kell orientálód­nunk. Ám ezen a té­ren jó esetben hét év alat mindössze százmilli- árd forintot nyerhetünk meg a megyének. Ez nem több, mint az utóbbi hét-nyolc évben ide érkezett fejlesztési források összege. Ezért mindenkivel le kell ülni és meggyőzni arról, hogy nem érdemes szétapróz­ni a kevés rendelkezésre álló pénzt, bár nyilvánvaló, minden település a saját területén sze­A gazdasági alelnök takarékosságra szólít A legnagyobb várost képviseli a közgyűlésben A társadalmi alelnök a külügyek felelőse- A megyei önkormányzat gaz­dasági ügyeit felügyelem. Hét­főn, kedden többnyire a fővá­rosban dolgozom, a hét többi napját a megyei ügyek intézésé­re szánom - mondta font Sán­dor, a megyei közgyűlés gazda­sági alelnöke. - Munkatársaim­mal már most látjuk, hogy a Gyurcsány-kormány intézkedé­sei miatt nincs elég pénz a me­gyei költségvetés finanszírozá­sára. Ráadásul az illetékhivata­lokat is kiveszik a megyék fel­ügyelete alól, s az onnan szár­mazó bevételek bennünket ille­tő részét valószínűleg nem kap­juk meg maradéktalanul. Ezért szigorú és takarékos gazdálko­dást kell folytatnunk. Font Sándor (46) mérnök, Soltvadkerten lakik. Tavasszal harmadik alkalommal választot­ták meg a kiskőrösi körzetben országgyűlési képviselőnek. Je­lenleg az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának elnöke. Három gyermeke van, felesége tanárnő. ■ B. Zs.- Mivel a megyei közgyűlés je­löltjeire a kecskemétiek nem voksolhattak, ezért lényegében Baja az önkormányzathoz tarto­zó legnagyobb település. Szemé­lyemtől függtlenül fontosnak tartom, hogy bajai alelnöke lett az önkormányzatnak - nyilat­kozta rausch Sándor. - Feladat­ként az intézmények gondozá­sát kaptam, heti két napot töltök a megyeházán. Legnagyobb ki­hívásnak azt tartom, hogy a me­gye déli részén lévő intézmé­nyek, önkormányzatok közelebb kerüljenek a döntéshozókhoz. Rausch Sándor 1957-ben Bácsalmáson született, általá­nosba Madarason, középiskolá­ba Szegeden járt, 1975 óta él Ba­ján. Műszaki középvezetőként helyi vállalatoknál dolgozott 1991-ig, azóta feleségével családi vállalkozásaikat irányítja. A me­gyei közgyűlés tagja 2002-től. A Jobb Bajáért Polgári Egye­sület elnöke, a bajai képviselő- testületben a Fidesz-frakció ve­zetője. ■ K. T. A kalocsai dr. bagó Zoltán a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés társadalmi megbízatású, általános alelnöke. Á 32 éves jogász a belső feladatmegosz­tás szerint a jogi, az önkor­mányzati, az ügyrendi és a külügyek felelőse. 1999-ben Németországban a Fritz Erler Akadémia önkormányzati-po­litika szakképzésén vett részt. 2000-ben az Európai Régiók Gyűlése EU-ösztöndíjával Brüsszelben és öt nyugat-euró­pai országban volt gyakornok. 1998-ban lett először a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés tag­ja, az ügyrendi és önkormány­zati bizottság társelnökévé vá­lasztották. 2002-ben lett országgyűlési képviselő, ahol a külügyi bi­zottság tagja volt. 2003 máju­sától az Európai Parlamentbe delegált megfigyelőként, majd képviselőként dolgozott Brüsszelben. 2006-tól másodszor egyéni képviselő Kalocsán. ■ P. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom