Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-31 / 255. szám
9 PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 31., KEDD A PETŐFI NEPE OTVEN EVE Rendszerváltó elit a parlamentben Az első szabad parlamenti választás, 1990 tavasza Tanácskozik a megyei MDF-es parlamenti lobbi. Felvételünkön (balról) DR. JÓZSA FÁBIÁN, KARSAI PÉTER és a hátsó sorban DR. PÁNCZÉL GYULA. Felvételünk 1990-ben készült. A rendszerváltás 1989 nyarán- őszén kezdődött. Ekkor még a hatalom az MSZMP kezében volt, ám a demokratikus ellenzék képviselői több pártot is alakítottak. Az új politikusok a békés tárgyalások során megállapodtak a- régi rend képviselőivel arról, hogy tavasszal megtartják a többpárti választásokat. Az események gyorsan pörögtek. 1989. október 23-án Budapesten kikiáltották a III. Köztársaságot. Majd a következő év tavaszán 1990. március 25-én megtartották a választások első fordulóját. Ekkor a szavazásra jogosultak 65,11 százaléka járult az urnákhoz, Bács- Kiskun megyében ez az arány 60,64 százalékot tett ki. Majd K két hét múlva a második fordu- s lóban - április 8-án - a magyar | polgárok 45,54 százaléka vök- ' sóit. A megyében 41,02 százalék volt a részvétel. A Parlamentben dr. Antall József kormányfő vezetésével, az MDF (164 mandátum) az FKgP (44 mandátum) és a KDNP (21 mandátum) alakíthatott kormányt. Az ellenzéki padsorokban ülő SZDSZ 92, az MSZP 34, a Fidesz 21 parlamenti helyet kapott. Rajtuk kívül 5 független jelölt és 5 közös pártszínekben induló politikus is kapott képviselői mandátumot. Bács-Kiskun megyében a kormánypártok fölényesen győztek. Kecskemétről dr. Józsa Fábián (MDF), és dr. Debreczeni József (MDF) jutott a T. Házba. A tisza- kécskei választókörzetből Kánya Gábor (MDF), a kunszentmik- lósiból Faddi József (FKgP), a kiskunfélegyháziból dr. Fekete Pál (MDF), a kiskőrösiből dr. Pohankovics István (FKgP), a kalocsaiból dr. Andriska Géza (SZDSZ), a kiskunhalasiból dr. Horváth László (FKgP), a bajaiból Nagy András (SZDSZ), a bácsalmásiból Karsai Péter (MDF) jutott a parlamentbe. Területi listákon két személy, dr. Kozma Huba és dr. Pánczél Gyula kapott mandátumot MDF színekben. A megyei szabaddemokrata listáról dr. Szent-Iványi István és dr. Szabó Erika, a kisgazdalistáról Kocsenda Antal, Kosa András, az MSZP-listáról Pozsgay Imre és dr. Tabajdi Csaba került a T. Házba. Az SZDSZ országos listáján Zombori Mátyás, míg az MSZP-listáról Nagy Attila lett honatya, barta zsolt Jugoszláv rakéta zuhant a déli határra Ez figyelmeztető jel - mondják a helybéliek Önálló terjesztési hálózat alakult Az újságkészítés nagyon hasonlít a színház világához abban, hogy a közönség csak magát az előadást látja, a kulisszák mögött folyó szorgos munkát nem. (...) Mi a kiadó feladata? Erről kérdeztem Gazsó Lászlót, a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. igazgatóját.- A kiadói tevékenység a háttérben zajlik ugyan, de nagyon szerteágazó. A lap kiadója gondoskodik az újság kinyomtatásáról, hirdetéseket gyűjt, kezeli a kiadásokat és bevételeket, vagyis szervez és gazdálkodik. Most van egy új feladatunk is: januártól (1994. a szerk.) a Petőfi Népe értékesítésével is foglalkozunk. Az elmúlt negyedévben kiépítettük saját terjesztési hálózatunkat, mely átveszi a postától a kézbesítést. Nincsenek új találmányaink, a piacgazdasági körülmények között bevált terjesztési modellt fordítottuk le magyarra.- Miért veszi saját kézbe a kiadó a Petőfi Népe terjesztését?- Ennek több oka van. Mindenekelőtt az, hogy saját árunkat magunk szeretnénk értékesíteni a piacon. A posta terjesztői hálózatában több száz lap közül csak egy volt a Petőfi Népe. Saját terjesztőink számára viszont a mi lapunk az első és a legfontosabb. Emellett szeretnénk minőségi szolgáltatást nyújtani. Milyen változásokra számíthatnak az előfizetők? Szeretnénk januártól korábban eljuttatni előfizetőinkhez a lapot, a reggeli órákban. (...)- Ezekben a napokban már a kiadó munkatársai gyűjtik a jövő évi előfizetési díjakat. Hányán dolgoznak majd a Petőfi Népe kézbesítésén?- Hirtelen megnőtt a családunk. Az eddigi, közel százfős újságírói, kiadói hirdetői létszám kiegészült 11 ügynökségvezetővel és 230 kézbesítővel. (...) A városok és falvak belterületén teljes mértékben meg tudjuk oldani a lapkihordást. Nagyobb gondot okoz a külterületek ellátása, ami Bács-Kiskun megye egyik sajátossága. Itt több megoldás kínálkozik. Úgy tűnik, hogy 75-80 százalékban sikerült megtalálni a hagyományos előfizetéses formában. A nagyon nehezen megközelíthető tanyákon élő előfizetőinkkel pedig keressük a kapcsolatot, hogy közösen megbeszéljük, hogyan tudjuk eljuttatni hozzájuk a Petőfi Népét? 1993. DECEMBER 21., KEDD Bács-Kiskun megyében - Gara és Bácsborsód község között - mezőgazdasági területen a magyar-jugoszláv államhatártól 4,5 kilométerre pénteken délután, egy helyi lakos bejelentése alapján a bajai rendőrkapitányság járőre egy az idáig nem azonosított, fel nem robbant rakétát talált a földbe csapódva. A honvédség tűzszerész szakemberei a rakétát a földből kiemelték. A rakéta típusának azonosítása folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a ma- gyar-jugoszláv helyi vegyes bizottság jugoszláv tagozatának képviselője is.- Két fiam ott maradt a háborúban, és most újra folytatódik ez a szörnyűség. Jó, hogy nem a templomtoronyra esett az a bomba, vagy ide, a falu közepébe - sopánkodik egy néni a garai faluszélen.- Nem bomba volt az, hanem egy föld-levegő rakéta - hallom a szakszerű magyarázatot egy kerékpárjáról leszálló férfitól. A rádió is bemondta, hogy 3 méter hosszú, tehát komoly méretű robbanószerkezetről van szó. Ezeket kilövőállomásról indítják, viszonylag pontosan lehet velük célozni. Érthetetlen, hogy miként került ide.- Hova esett? - kérdezem.- Ide, a gazdasághoz, az egyik tanya közelébe. Ott találták meg a kombájnosok, munka közben, a földön. Szerencsére nem nyúltak hozzá, azonnal jelentették a dolgot Garáról két irányban lehet Baja felől érkezve tovább menni. Bácsszentgyörgyre és Bácsborsódra. Nos, ha Borsód felé megy, a két falutól körülbelül egyenlő távolságra találja a tanyát, a kövesútról letérve.- Aligha lát ott már valamit - csatlakozik az útbaigazításhoz egy fiatal fiú. Szombaton délelőtt felrobbantották a tűzszerészek a rakétát, nem maradt utána semmi, legfeljebb egy gödör. A lakosság hangulatáról érdeklődöm. Megoszlanak a vélemények. Egy diákforma legény azt mondja: - Én nem félek. Kicsi a valószínűsége, hogy éppen a közelemben essen le egy bomba. Az idősebbek azonban másként vélekednek:- Amikor kiosztották a gázálarcokat, csak nyugtalanok lettünk. De most, hogy ez a rakéta ide pottyant, azt mondhatom, hogy félünk. Felelőtlenség így bánni a harci technikával. Nem törődve vele, hogy felfegyverzett katonákat vagy védtelen öregeket és gyerekeket pusztítanak el. Úgy látszik, az sem számít, hogy más ország állampolgárait veszélyeztetik. Bennünket, garaiakat kétszeresen is érint a dolog. Nemzetiségi község lévén saját rokonaink, ismerőseink az áldozatok. És ha így folytatják az esztelen öldöklést, mi is sorra kerülünk. Ez a rakéta a figyelmeztető jel. GÁL ZOLTÁN 1991. DECEMBER 2., HÉTFŐ OSAK KÉRDEZEM.««- Amikor hazajöttem a második háborúban a román hadifogságból és elkezdtünk itthon dolgozni, az igazi újrakezdés volt. Nem értem, hogy most miért van széthúzás az egész országban. Miért akar mindenki a mások rovására meggazdagodni? Egy tisztességben megőszült orgo- ványi parasztember kérdezte a napokban ezeket egy beszélgetés során. Azt mondta, hogy ő már nem ért semmit. A nap is ugyanúgy süt, mint régen, eső se esik kevesebb, a föld is ugyanaz, mégis úgy érzi, hogy alig ér valamit a munkája. Szüret előtt vett egy fekete fóliát, amivel le tudja takarni a lovas kocsit, hogy azon vihesse be a szőlőt - a fólia annyiba került, mint az egész termés fele.- Nyugdíjas vagyok, higgye el, akkor járnék jobban, ha nem csinálnék semmit. Megspórolnám a ráfizetést. De ezt nem tudom megtenni, mert a földet meg kell művelni. Dolgozni kell, mert különben az egész élet nem ér semmit. Három gyereke közül egy se választotta a földművelést, mind elment otthonról.- Igazuk van, jól tették, de én már nem tehetek mást: ez az életem, ezt csinálom. De kinek jó ez, ha parasztembernek nem éri meg bevetni a földjét? Csak kérdezte... HÁMORI ZOLTÁN 1991. OKTÓBER 28. Számmisztika Tegnapi számunk első oldalán különféle cikkeket ajánlottuk olvasóinknak, melyek lapunk különféle oldalain jelentek meg. Nos,-tegnap is jobban tettük volna, ha a cikkcímek melletti oldalszámok helyett inkább írjuk, hogy különböző oldalak, ugyanis három cikk nem a jelzett oldalra került. E hibának sokféle magyarázatát találhatjuk. Például azt, hogy lapunk megállíthatatlan terjedelmi bővülése következtében felborult a megszokott oldalbeosztás, és a változaüan- sághoz szokott szerkesztő nem tudta követni a fejlődést. Magyarázhatjuk azzal is, hogy különösen rafinált módon próbáltuk az olvasót rávenni arra, hogy az egész újságot átlapozza. Lehet magyarázat az is, hogy nem tudunk elszámolni tizenkettőig. Ennek viszont ellentmond az, hogy épp az imént számoltam meg, hogy melyik oldalon van ez az írás. A végeredmény: 12. H. Z. 1990., NOVEMBER 24. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT: MIT GONDOL A MAI PETŐFI NÉPÉRŐL? sípos László, a kecskeméti ön- kormányzat társadalmi megbízatású alpolgármestere, a Classic Kft. tulajdonosa: - A lappal, mint vállalkozó folyamatos kapcsolatban vagyok. A céges és önkormányzati munkám során személyesen is sok vezetőt és újságírót ismertem meg. Minden napomat a lap átolvasásával kezdem, régóta előfizetője is vagyok. A helyi és megyei hírek mellett elsősorban a gazdasági cikkek kötnek le. PREISZINGER ANDRÁS, a Petőfi Népe igazgatója (1971-1993): - Minden nap izgalmas és mozgalmas volt, ami a napisajtó készítésének világából adódott. Egyik legemlékezetesebb pillanat volt, amikor áttértünk a modern ofszeteljárásra, a lap B/2-es nagyméretű nyomtatására. Sajnos, megcsúsztunk, így reggel helyett délután jelent meg a lap. Másik élmény, amikor leégett az akkori kiadó, pontosan a felújítást követően. bán János, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Új Néplap fő- szerkesztője: - Először is, elfogult vagyok a Petőfi Népével kapcsolatban. Több, mint tizenhárom évet töltöttem ebben a szerkesztőségben, s ez alatt az idő alatt gyakornoki feladatoktól egészen a főszerkeszt&he- lyettesi teendőkig szinte minden munkafolyamatban részt vettem. A Petőfi Népe családtag. És ennél többet talán nem érhet el egy lap. béres Béla, a Bajai Népünnepély Fesztivál főszervezője, József Attila Művelődési Központ igazgatója: - A napilapok átolvasása egy kávé mellett, ez jelenti minden napom kezdetét. Elsőként a Petőfi Népe kerül a kezembe. Külön öröm számomra, hogy a Petőfi Népe a kezdetektől kiemelt médiatámogatója a Bajai Népünnepélynek és az évente megjelenő külön- szám igényessége tartalma messze viszi közös jóhírünket. hovány Márton, a kecskeméti Hovány Kft. tulajdonosa: - Tizenhat éve dolgozunk együtt a Petőfi Népével. Kiváló partnernek tartom. A hirdetés szempontjából ha egy hasonlattal élhetek■ a Petőfi Népe olyan mint egy kemencés libamáj. Finom a tökfőzelék is és olcsó, de igazán jó akkor is a libamáj. Ráadásul az utóbbi időben a lap nagyon sokat fejlődött előnyére, sokkal olvasmányosabb lett. A cikkek rövidebbek, de tartalmasabbak. borbély lajos Bács-Kiskun megye főépítésze, a Bács-Kiskun Megyei Építészkamara elnöke:- A Petőfi Népe napilapot 35 éve olvasom, reggeljeim nem telhetnek el nélküle. Szeretem az újságot, mert kiegyensúlyozott, a megye kisebb-nagyobb eseményeit színesen közvetíti. Röviden talán úgy foglalhatnám össze a lapról kialakult véleményem: partnerem a tájékozódásban, néha az összekacsintásban, na meg egy kicsit „hámoris”.
