Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-31 / 255. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 31, KEDD Történelem, nem csak megsárgult lapokon ötven Év nagy idő. Vagy csu­pán egy röpke pillanat? Ki tudja ezt megmondani? a Petőfi népe című napilap­nak azért ünnepeljük ma az ötvenéves születésnapját, mert - rendhagyó módon - a névadást tekinti szerkesztő­ségünk a születés napjának. hiszen különös jelentősége van a dátumnak, a névadás­nak, a névnek és annak is, hogy ötven év múltán ugyanaz olvasható a lap cím­oldalának tetején, mint azon az októberi hajnalon. A for­radalom óráiban a szerkesz­tőség munkástanácsa változ­tatta meg a megyei lap Nép­újság nevét Petőfi Népére - mintegy hitet téve ezzel a forradalom mellett. Az igazi csoda, hogy ez a név máig megmaradt. ebben a nagyon vázlatos és szűkre szabott ünnepi mel­lékletben arra vállalkoztunk, hogy a Petőfi Népe ötven­éves történetéből tallózzunk fotókat, cikkeket, tulajdon­képpen mindent, ami egy új­ságra jellemző. S ezáltal a korra, az emberekre is jel­lemző, akik írták, sőt azokra is, akik olvasták ezeket az immár többé-kevésbé meg­sárgult lapokat. SZÁNDÉKUNK SZERINT még szórakoztatóak is akartunk lenni. Tehát az elmúlt évtize­dekről nemcsak a lap leg­jobb újságíróinak tollából vett sorokat, a híres fotóri­porterek képeit vettük be a válogatásba, hanem a hét­köznapi életre jellemző kis anyagokat is. Sok mindent elárulnak ezek a részletek, apróságok. A kor íze-zamata derül ki mindebből. Mint ahogy a diktatúra természete is kirajzolódni látszik - a té­mákból, a hangvételből, a stí­lusból. Természetesen arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy például Kodály Zoltán­nal Latinovits Zoltánnal, a színészfejedelemmel a mi munkatársunk beszélgetett annak idején, s ennek nyo­mán írtak máig hivatkozásra érdemes cikket. A melléklet címoldala a Pe­tőfi Népe első száma. Már amelyik Petőfi Népe néven jött ki a nyomdából. Az utol­só oldala ugyancsak egy címlap de már napjainkból. A vezető anyag az 1956-os tiszakécskei sortűz áldozata­iról szóló megemlékezés. Ez fogja keretbe ezt a lapot. Lát­ható, hogy milyen tartalmi, és a két címoldalból az is, hogy milyen formai változá­sokon ment át az újság. E változás ma is tart, sőt nem áll meg. A teljességet, a tudományos igényességet ne kérjék raj­tunk számon, azok a szer­zők se sértődjenek meg, akik kimaradtak! Nem ér­tékmérő ez a válogatás. Csu­pán egy tallózó. ötven év múlva újra megcsi­náljuk, mint egy bővített ki­adást. A PETŐFI NÉPE ÖTVEN ÉVE Mikus István csátaljai traktoros nyerte a megyei szántóversenyt Szántás után jólesik falatozni. Felvételünk a '60-as évek elején készült. Augusztus 20-án Kiskun­halason, az ottani állami gazdaság Dózsa üzemegy­ségében került sor a me­gyei szántóverseny meg­rendezésére. A döntőn a járási szántóverse- nyek huszonnégy győztese - közülük tizenöt gépállomási, négy-négy állami gazdasági és termelőszövetkezeti, s egy szak­iskolai traktoros - mérte össze képességét. Hibás ekebeállítás miatt egy versenyző, visszalé­pett, s így a versenybíróság hu­szonhárom résztvevő eredmé­nye alapján döntött. A megyei szántóverseny győztese Mikus István, a Csát­aljai Gépállomás traktorosa. UE-28-as géppel, kéttestű eké­vel dolgozott és 81,9 pontot szerzett. Második lett Konkoly András, a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozója 76,9 pon­tos eredménnyel. Szuper-Ze- tor típusú géppel, ugyancsak két ekefejjel állt rajthoz. A ver­seny harmadik helyezettje ifjú traktoros: Kurucz Mihály, a Kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet trakto­rosa. MTZ-5-ös gépével, há­romtestű ekével 75,3 pontot szerzett a versenyben. Negye­dik lett Stalter János, a Dusno- ki Gépállomás dolgozója 71,9 pontos eredménnyel. UE-28-as traktorral, kéttestű ekével szántott. A verseny győzteseit Matos László elvtárs, a.megyei pártbi­A foglalkozási betegségek közül a legelterjedtebb és legsúlyo­sabb betegség a szilikózis. A porártalomnak kitett munká­sok tüdejébe a levegő állandó szennyezettsége folytán apró, kvarctartalmú porszemek ke­rülnek. Ezek a porszemcsék idővel ellepik a tüdőhólyagocs- kák körüli szöveteket, évről év­re csökkentik a tüdő légzőfelü­letét, és súlyos megbetegedé­zottság mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa köszöntöt­te. A megyei, illetve a járási szántóversenyek első három helyezettjét arany-, ezüst- és bronzéremmel, valamint okle­véllel tüntették ki. Mikus Ist­ván rádiót, Konkoly András seknek válnak okozóivá. Leg­gyakoribb ezek közül a tüdőbaj. Pártunk és kormányunk ezért nagy gondot fordít a szili­kózis megelőzésére, a porárta­lomnak kitett munkások egész­ségvédelmére. Alig egy évvel a munkásosztály helyzetéről szó­ló párthatározat megjelenése után a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében is a Minisztertanács határozata mosógépet, Kurucz Mihály fényképezőgépet, Stalter János pedig karórát is kapott. A győz­tes első megkapta a MEDOSZ megyei bizottságának vándor­zászlaját, a Hazafias Népfront megyei bizottságának vándor­serlegét, Kurucz Mihály pedig értelmében péntektől kezdve hatórás munkaidőt vezettek be a vállalat porártalomnak legin­kább kitett üzemében, az önt­vénytisztító műhelyben. Ugyancsak a dolgozók egész­ségvédelme érdekében még az idén sor kerül az öntödében a rámolóbrigádnál, valamint a zo- máncozóban és a zománckészí­tő műhelyben a hétórás munka­idő bevezetésére. a KISZ megyei bizottságának díszoklevelét is. A győztesek közül az első ket­tő - mint már hírül adtuk - részt vesz az augusztus 27-én Marton- vásáron megrendezésre kerülő országos szántási versenyen. 1961. AUGUSZTUS 22., KEDD Kézzel fogható jele ez a mun­kásokról való következetes gon­doskodásnak. A munkaidő­csökkentés ugyanakkor jelen­tős életszínvonal-emelkedést is jelent, mivel az említett üzem­részek dolgozói hatórai munká­juk után ugyanazt a fizetést fog­ják kapni, amit eddig nyolc óra alatt kerestek. SÁNDOR GÉZA 1959. OKTÓBER 20., KEDD A tompaiak befizették a harmadik negyedévi adót tompa község lakossága a har­madik negyedévi adótervet idő­ben 107,9 százalékra teljesítet­te, így a község pénzügyi terve­inek végrehajtását biztosítot­ták, és vele együtt a községfej­lesztési terv megvalósulásának is megvetették az alapját. Köz­ségünk lakossága most már bi­zakodással várhatja a 600 ezer forint beruházással tervbe vett törpevízmű felépítését. 1959. OKTÓBER 4., VASÁRNAP (KÖZSÉGI TUDÓSÍTÓNKTÓL.) Kulturális esemény Csávolyon csávolv községben a mezőgaz­dasági könyvhónap keretében könyvismertetést tart február hó 4-én a bajai járási pártbizott­ság osztályvezetője. A találko­zón részt vesz Ognyenovics Mi­lán, a Magyarországi Délszlá­vok Szövetségének főtitkára is. 1962. FEBRUÁR 3., SZOMBAT Árpád-kori temető Petőfiszálláson PETÓFiszÁLLÁs határában útfél- töltés alkalmával értékes, XI. századból való temető került napvilágra. Csizmadia József tanácselnök és a rendőrségi ki- rendeltség értesítette a félegy­házi Kiskun Múzeumot az első előkerült ezüst hajkorona lelet­ről. A bejelentés alapján a le­letmentés a kecskeméti múze­um régész igazgatójának és a félegyházi múzeum dolgozói­nak együttes munkájával meg­indult. Dr. Mezősi Károly, a Kiskun Múzeum igazgatója ar­ról tájékoztat, hogy eddig 14 sírt tártak fel, előkerült I. And­rás ezüstpénze (1047-1060), s ez a lelet korának meghatáro­zása szempontjából igen fon­tos. Bronz karperecek, ruhadí­szek, ezüstgyűrű, kés, gyön­gyök stb. kerültek eddig fel­színre. (... Elismerés illeti Petőfiszállás község helyi veze­tőit a régészeti lelet feltárásá­nak támogatásáért. T. M. I960. MÁRCIUS 11., PÉNTEK A dolgozók egészségének védelmében hatórás munkaidő a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT: MIT GONDOL A MAI PETŐFI NÉPÉRŐL? loránd klára, Bozsó Gyűjte­mény igazgató kurátora: - A reggeli kávé mellett még mindig nyomtatott formában lapozom, olvasom át a Petőfi Népét, az új­ságot. Sokféle módon igyek­szünk eljuttatni kiállításaink, kiadványaink megjelenésének hírét. Egy meghívó néhány száz, legfeljebb 1500 példányban ké­szül. Több tíz ezer szórólapot, hírt, tudósítást a Petőfi Népével tudunk leendő vendégeinknek a legcélzottabban eljuttatni. gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke, a Szimikron Kft. ügyvezető igazgatója: - A lap rendszeres olvasójaként azt gondolom, hogy a Petőfi Népe szerkesztői a piaci kényszer mellett is nagyon ügyelnek a korrekt, tárgyszerű tájékozta­tásra, a szakmaiságra. Partner­ként rugalmasan alkalmazkod­va próbálják egyeztetni saját érdeküket és a „megbízó” érde­keit az együttműködés során. farkas p. József, a Kecskeméti Lapok főszerkesztője, tulajdo­nosa, a Porta Egyesület vezet& je: - Az 50 éves Petőfi Népe ma már az egyetlen olyan szer­vezet, amely ízig-vérig Bács-Kis- kun megyeinek mondható. E nemes, de minden bizonnyal költséges szolgálatával a régió kohéziós erejévé vált. Tisztelem hűségét, következetességét. Büszke vagyok, hogy egykoron főmunkatársként én is e mű­helyben tevékenykedhettem. PROF. DR. SZTACHO PEKÁRY ISTVÁN, a Kecskeméti Főiskola rektora, önkormányzati képviselő: - A Petőfi Népe régi és megbízható partnere a Kecskeméti Főisko­lának. Szerkesztői mindig kész­ségesek, ha a főiskola életéről, az ott folyó munkáról, esemé­nyekről készül beszámoló. Kor­rektségük megkérdőjelezhetet­len. A lap maga informatív, jól és kritikusan tájékoztat az or­szág, a régió, a megye és a vá­ros eseményeiről, történéseiről. dr. NAGY ZOLTÁN, a Phoenix Mecano ügyvezető igazgatója. A Petőfi Népe nagyon fontos partnere cégünknek. Sok éve működünk együtt, az állásaján­latainkat itt hirdetjük meg ered­ményesen. Az újság Bács-Kis- kun megye legjelentősebb lapja; fontos gazdasági és sport­információkat tesz közzé. Jók az újsággal kapcsolatos tapaszta­lataink. Bízom benne, hogy a jó kapcsolataink továbbra is meg­maradnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom