Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-30 / 254. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 30., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Utóról vetítettek a szalkszentmártoni ötvenhatos megemlékezésen A nagypolitikamentes oázis dunavecse Molnár Gyula vallja: ami jól működik, azon nem kell változtatni múltidéző A szalkszentmár­toni Petőfi Sándor Általános Is­kola Művelődési Ház és Könyv­tár október 27-én egy vetített képes előadással is adózott az ’56-os forradalom emlékének. Az iskolások műsora mellett Farkas Lajos, a helyi Petőfi Em­lékmúzeum igazgatója és a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat Múzeumainak Szerve­zetének igazgatóhelyettese Tito szerepe az ötvenhatos forrada­lomban címmel tartott előadást. Az összeállításban egy 25 per­ces dokumentumfilmet is lát­hattak az érdeklődők. A közel­gő halottak napja, mindenszen­tek alkalmából az első és a má­sodik világháborús emlékmű­veknél is letették az emlékezés virágait. ■ P. S. A könyvtárak és az egészség gyermekszemmel alkotások Az összefogás a könyvtárakért országos rendez­vénysorozatba a kunadacsi és a kunszentmiklósi könyvtár is bekapcsolódott. A program egyik témája a könyvtárak és az egészség volt Ennek kereté­ben a fenti két település intéz­ménye az óvodásoknak és az is­kolásoknak közös rajzpályáza­tot hirdetett. Az, hogy nekik mit jelent az egészség, erről száz- hatvankét rajzban mondták el véleményüket. Az alkotásokat a városi Tinó­di Lantos Sebestyén Könyvtár­ban kiállították, sőt zsűrizték is. Eszerint az óvodás korcso­port első három helyezettje sor­rendben: Kovács Alexandra, Szőke Szofi (Kunszentmiklós), Kecskeméti Réka (Kunadacs). Az alsósok közül első lett: Mező Imre, második Sebestyén Dávid (Kunszentmiklós), harmadik Zrínyi Lilla (Kunadacs). A legna­gyobbak, a felsősök kategóriájá­ban a következő dobogósok let­tek: Hajdú Zsófi (Kunszentmik­lós), Ripp Zsuzsanna (Kuna­dacs), Nagy Norbert (Kunszent­miklós). Egyébként a sok támogató­nak köszönhetően minden raj­zoló gyerek ajándékcsomagot kapott. ■ P. S. Tizenkét év után új pol­gármestere van Duna- vecsének. Molnár Gyula természetesen független jelöltként indult. Ez azért természetes, mert a vá­rosban egyik pártnak sincs helyi szervezete. Gál Zita Kis képzavarral élve: párttalan sziget a Duna partján Duna­vecse. Párttalan, de nem pártat­lan, hiszen abban minden helyi politikus egyetért, hogy a helyi érdekek mindenek felett állnak. A lokálpatrióták közül a hely- hatósági választásokon Molnár Gyula kapta a legtöbb szavaza­tot A régóta a hivatalban dolgo­zó köztisztviselő kiegyensúlyo­zottan és vidáman válaszolt a kérdéseinkre. S ami még meg­lepőbb, elődeiről is csupa jót nyilatkozott.- Életrajzából kiderül, hogy 1994-ben már indult egyszer a polgármesteri posztért. Mi­ért?- Az előző városvezető, Sza- lay Péter akkor visszavonult és többen megkerestek azzal az ötlettel, hogy induljak a helyé­ért. Meg is tettem jó barátom­mal, Kovács Péterrel együtt. Ér­dekes, hogy az első szavazat- számlálást követően mindket­tőnknek pontosan 532 szavaza­ta volt. Áz újraszámlálás végül Péter javára billentette el a mérleget. Én pedig megfogad­tam, hogy amíg ő vállalja ezt a megbízatást, addig én nem in­A dunavecseiek is remélik, hogy az épülő híd vonzza a befektetőket. Egyelőre sokan meg-megállnak az építkezést szemlélni. dúlok ellene. Mint ismert, Ko­vács Péter most visszavonult, az emberek pedig újra biztat­tak, hogy rajtam a sor.- Szokatlan egy köztisztviselő­től a politikai ambíció, hiszen a kettő kizárja egymást. Ilyen sokáig el tudta nyomni magá­ban?- Az ambíció esetemben nem politikai. Nem nagy pártoknak és azok vezetőinek szeretnék megfelelni, hiszen nem az or­szágos politikai porondon aka­rok érvényesülni, hanem hely­ben. Már köztisztviselőként is a szülővárosom érdekeit tartot­tam a szemem előtt és úgy gon­molnár gyula 1951-ben szüle­tett Dunavecsén. A középisko­lai tanulmányai miatt hagyta el a települést, Budapestre ment a Szent István közgaz­dasági technikumba. 1969- ben visszatért, az OTP-nél kezdett dolgozni. 1974-ben fő­iskolai tanulmányokba kez­dett a fővárosi Pénzügyi és Számviteli Főiskola költségve­tési szakán. Ennek köszönhe­tő, hogy 1977-ben a tanácsnál helyezkedett el gazdasági cso­portvezetőként. Polgármester­ségéig két kitérőt tett: 1980- 83-ig a Fémipari Vállalatgaz­dasági igazgatója volt, 1984- 90-ig a GAMESZ-t vezette (gazdasági és műszaki ellátó szervezet). dolom, ez a megfelelő hozzáál­lás egy polgármestertől is.- Tervez változtatásokat?- Ami jól működik, azon nem kell változtatni. A programom röviden, hogy tartsam az irányt és a lendületet. Szerencsére jó helyzetben vagyok, hiszen az épülő híd vonzza a befektető­ket. Az Apostaggal közös terüle­ten tervezett ipari parkra is vannak érdeklődők. Az én fő feladatom ebben, hogy elősegít­sem a letelepedésüket. Ez talán egyszerűnek tűnik, de rendkí­vül elővigyázatosan kell tár­gyalni, hiszen több száz mun­kahely forog kockán. Egészséges házi konyhai ételek gusztusos terítéke ÉLELMiszERVÉDELEM Országos túrán hívták fel a figyelmet a génmanipuláció veszélyeire Milyen ízűek ételeink eredetiben? Ma már kós­tolókat kell rendezni ah­hoz, hogy megtudjuk. Miklay lenő juhsajttal, kecsketejjel, túróval, gyümölcslevekkel meg hasonló finomságokkal kínálták vendé­geiket az őstermelők a solti mű­velődési ház nagytermében. Nem mindennapi trakta volt ez, hiszen valamennyi ennivaló nagyanyáink receptje szerint készült: adalékanyagok, vegy­szerek felhasználása nélkül. Sajnos, ma még ott tartunk, hogy az ilyen ételeket jóformán csak az egészséges élelmisze­rek termelését népszerűsítő rendezvényeken ízlelheti a kö­zönség. A Magyar Természetvédő Szövetség génmanipuláció elle­ni országos kampányt folytatott tizenkét településen, csaknem egész októberben. A közelmúlt­ban Solt adott otthont a sereg­szemléjüknek, amelyhez a he­lyi környezetvédők tudományos előadásokkal, termékbemutató­val kapcsolódtak. Természete­sen a Soltiak is feltették maguk­nak ott a kérdést: vajon meny­nyire hagynak nyomot az embe­rekben az ilyen bemutatók. Meggyőzi-e őket a kampány ar­ról, hogy müyen hallatlan ve­szélyekkel fenyegeti az embert a vegyszerezés, legfőképpen a génekbe való durva beavatko­zás? Azt válaszolták, hogy fő­ként a fogékony fiatalságnak kell sokszor beszélni a veszé­lyekről, mert akkor talán nem megy kárba az egészség védel­méért küzdők erőfeszítése. Az lenne az igazán célszerű, ha az iskolai tananyagba is minél in­kább beillesztenék e tudnivaló­kat. De legalábbis el kell vinni a fiatalokat a környezet- és egész­ségvédők nyilvános rendezvé­nyeire. Ezt az alkalmat a solti pedagógusok sem hagyták ki most óvodásaikkal, tanítványa­ikkal valamennyien megláto­gatták a bemutatókat. Lajtorjások díszelőadása A szabadszállási József Attila Közösségi Ház színpadán az elmúlt hétfőn Ismét nagy sikert aratott Török László (középen) drámatanár Lajtorja csoportja. Az 56-os megemlékezés keretében az or­szágos megmérettetésen többszörös aranyérmes gyermekszínjátszók elgondolkodtató, sokatmondó előadást mutattak be. Persze ezúttal sem maradt el a vastaps. Tisztelet Jakabszálláson, a főút menti templomkertben a közelmúltban elkészült 1956-os emlékművet - ami sokak adományából valósult meg - az elmúlt héten Szabó Mihály, a község polgármestere leplezte le, majd Fekete János plébános szentelte meg. A szabadságharc hőseinek tiszteletére kialakított emlékhelyen a ko­szorúzás után többen gyertyákat gyújtottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom