Petőfi Népe, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-25 / 225. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ 13 TÖRTÉL Országutat kémlelő vendégvárók gazdaságfejlesztés A kis közösségek összefogásával képzelhető el a kibontakozás Különösen a szüreti mulatságokon mutatja barátságos arcát a község. Napközi otthont létesítenének és megszerveznék a gondnokságot is SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A lakosság átlagos életkora Törteién is magas. Az Idős emberek élet- körülményeinek javítása rég­óta foglalkoztatja az önkor­mányzatot. Azt már elérték, hogy az alacsony jövedelmű, támogatásra szoruló emberek kedvezményesen étkezhetnek az óvodai konyha főztjéből. Többségüknek helybe is szál­líttatja az ételt a faluháza. Ko­moly igény mutatkozik egy napközi otthonra is, ahol a nyugdíjasok, a magányosok baráti társaságban beszélget­hetnek, szórakozhatnak. En­nek a tervnek a megvalósítása az elkövetkező önkormányzat­ra vár. A külterületen is sok idős ember él, ezért a tanya­gondnoki szolgálat létrehozása is a teendők között szerepel. A tanyagondnokság feladata az, hogy bevásárolja a gyógy­szert, élelmiszert, s amiben csak tud, segítséget nyújt az időseknek. Ilyen ellátásra már van példa a környéken és na­gyon népszerű. ■ M. J. Számítógépek a munkához és a szórakozáshoz informatika A községi önkor­mányzat az utóbbi négy évben tizenkétmillió forintot költött az intézmények informatikai rendszerének fejlesztésére. Számítógéppel rendelkezik ma már a polgármesteri hivatal valamennyi irodája, a munka­társakat pedig szaktanfolya­mon képezték ki a gépek keze­lésére. A művelődési otthonban Teleház néven komputerszo­bát alakítottak ki, részben pá­lyázati forrásból. Egyelőre öt gépre telt, de hamarosan bőví­teni kell a gépparkot, mert mind többen használják. Ez érthető is, hiszen a fiatalok­nak immár teljesen természe­tes munkaeszköz a számító­gép. Kezelését, az alapvető fel­használói programok futtatá­sát az iskolában tanulják. Min­den feltétel adott a képzéshez, az intézményben komoly szá­mítógépes tantermet fejlesz­tettek ki. ■ M. J. Naponta több százan in­gáznak otthonuk és mun­kahelyük között. Ők a sze­rencsésebbek. A község aktív korú lakosságából minden tizedik embernek munkája sincs. Az önkor­mányzat próbál rajtuk se­gíteni, de vajon tud-e? Miklay Jenő Vélhetően az új felállású képvi­selő-testület számára is az lesz a legnagyobb feladvány, mi­ként tudja csökkenteni a mun­kanélküliséget. A régen döntő­en mezőgazdasági termelésből élő falu nehezen találja meg a kibontakozást, hisz a meglévő alapokra másféle gazdaságot kell építeni. Olyat, amit még senki nem próbált. És ez na­gyon nehéz feladat még Törteién is, ahol pedig adódnak reális gondolatok a községfej­lesztés távlatairól. Személy szerint czeróczki János polgár- mester is úgy képzeli a munka­helyek gyarapítását, ahogy a globallzmusban a modern szo­ciológia: a lakosság és a helyha­tóság, azaz a civil társadalom, a kis közösségek összefogásával. A községháza hivatalnokai rendszerint megspórolják a méregdrágán dolgozó profi pályázatírók fizetségét. Ma­guk írják a beadványokat az állami támogatásokért. Leg­utóbb a volt malom átépítésé­hez szerkesztették a pályázati dokumentumot, amelyet el is Ám ahhoz, hogy ennek az ötez­res lélekszámú településnek a sokféle akaratú társadalma együttműködjék, határozott cé­lokat kell kitűzni. A települé­sen egyetértés van abban, hogy a turizmus fejlesztése fordít­hatja jobbra a falu sorsát.- Ehhez kapóra jön nekünk a leendő M8-as, amely a tervek szerint, a közelünkben halad majd - mondja Czeróczki Já­nos. Mindent meg kell mozgat­nunk annak érdekében, hogy megépüljön itt egy lehajtósáv, fogadott a főhatóság. Több százezer forintot nyertek így és kaptak a felújításra három­százharmincmilliót. Egy év múlva kulturális központ lesz a molnárok mun­kahelyén - ígéri az építőipari cég, melynek emberei javá­ban renoválják az épületet. hiszen azzal megszűnhet a köz­ség kínos elszigeteltsége. Az au­tópálya közelsége kézenfekvő lehetőségeket kínál azoknak, akik a vendéglátásból szeretné­nek megélni. Ez nem illúzió, hi­szen működnek már nálunk szakmailag minősített szállás­helyek. A vendégváró gazdák egyesülete lelkes, tehetséges szervezői kezében fejlődnek a gasztronómiai, kulturális kö­zönségrendezvények.- Nem kétséges, hogy a ven­dégség hasznot hoz, de csak a Most éppen a talajvizet sül­lyesztik, ugyanis pincét is épí­tenek. Czeróczki János polgár- mester még most is megemle­geti, hogy a régóta üresen ál­ló, leromlott malmot voltakép­pen a figyelmes hivatalnokok mentették meg. Egy ízben majdnem lebontották, de az turizmusból nem él meg egy egész település...- Nyilván nem, de az idegen- forgalomnak valahol mindig hatása van a környezetre is. Serkenthet ipari, mezőgazdasá­gi tevékenységeket. E tekintet­ben a lakossági vállalkozó kedvnek lesz nagy szerepe. Az önkormányzatnak pedig ab­ban, hogy segítse a kezdemé­nyezéseket Nincs kétségem a felől, hogy az újonnan felálló képviselő-testület is olyan fele­lősségtudattal áll az ilyen fel­utolsó pillanatban megtudták, hogy az ilyen épületek felújí­tására pénzt ad az állam. Ezért mindjárt védetté nyilvá­nították és pályáztak. A kivi­telezéshez találtak egy kitűnő építészt, aki többek között egy 50-60 személyes moziterem­mel, kiállító helyiséggel, mú­adatokhoz, mint elődje. Az el­múlt négy évben sose halasz­tott lakosságot érintő döntést és úgy emlékszem, kevésbé fonto­sakat sem. Köszönhető ez a jó szakbizottsági, hivatali döntés­előkészítésnek. Persze, a köz- igazgatás is csak úgy tudja vál­lalkozó kedvűvé tenni a falut, ha jó példákat is látnak az em­berek. Lehet tanulni, hisz ná­lunk is működik több olyan magáncég, amelyeket szakér­telmük és üzletvezetésük tett országos hírűvé. zeum- és könyvtárszobákkal, turisztikai irodával álmodta újjá a vén épületet. A malom átépítésével párhuzamban a Déryné Művelődési Ház bőví­tése is napirendre került. Ott fedett teraszt, parkolót és tea­konyhát alakítanak ki. ■ M. J.' A malmot a figyelmes hivatalnokok mentették meg közösségi ház Újabban napirenden szerepel a Déryné Művelődési Ház felújítása és bővítése is A svédek gusztusa és a törtei! metélt élelmiszeripar A házi tészták jó hírnevét később a fiuk védelmezi majd A jól megírt pályázatokkal felszámolják a lemaradást Nyolctojásos metéltjüket meg­emlegették a németek is, az amerikaiak is. Egy svéd család azt állítja, nem tudnak meglen­ni a törteli tészta nélkül. A Ceglédi úti kis üzem ter­mékeinek titkát generációk óta ismerik a tulajdonosok. Illetve nem volt nekik titkuk sose. Győr Miklósné Ágnes asszony szívesen elsorolja a jó tészta készítésének mikéntjét, de nincs rá garancia, hogy az más­nak sikerül. Mert a jó tészta gyúrásához örökölt hagyomány kéll, de legalábbis sok gyakor­lat. Ágnes asszony édesanyját kitűnő házi tésztái révén min- | denki ismerte hajdanán a pesti I piacokon. Új üzemükben a csomagolástechnikát Is korszerűsítették.- Kezdetben mi is házilag ter­meltünk, három éve nyertünk egy beruházási pályázatot, s az EU-szabványoknak megfelelő üzemet építettünk. Most már napi 200-300 kiló tésztát tu­dunk elkészíteni. Több olyan termékünk van ma is, melyeket kézi munkával lehet igazán jó minőségben előállítani. Jófor­mán csak a környéket tudjuk ellátni, de nem is erőltetjük, mert lehet, hogy az a minőség rovására menne. Szeretnénk megőrizni tésztá­ink jó hírét és van rá remé­nyünk, hogy ez sikerül. Fiunk veszi át tőlünk majd az üzletve­zetést, miután elvégezte az egyetemet. ■ Miklay Jenő közlekedés Talán sehol nem örül a lakosság annyira a jó utaknak, mint Törteién. Ná­luk csapadékos időjárásban a belterületi földutak is szinte mindegyike járhatatlan. Az önkormányzat főleg az utóbbi négy évben költött sokat út­építésekre, körülbelül félmil- liárd forintot. Az évtized elején minden szabad pénz az ivóvíz-, és a csatornahálózatra ment, e mi­att a közutak fejlesztésében a környező településekhez ké­pest nagyon lemaradtak. Idén tizenöt utcát borítanak asz­falttal. Rövidesen elkészül a Liget, a Déryné, Wesselényi, Arad utcák burkolata is. A be­ruházásokat döntően állami támogatásból finanszírozzák. Czeróczki János polgármester azt mondja, hogy eddigi pá­lyázataik kilenctizedével nyertek pénzt. Egyetlen ter­vük sem hiúsult meg saját erőforrás hiánya miatt, pedig az útépítéshez a lakosságtól nem kérnek hozzájárulást. Sok alacsony jövedelmű család nem is tudna beszállni. Ezért most egy ötvenmillió fo­rintos beruházási hitelcsomag segítségével folytatják az épít­kezést. A huszonnyolc kilomé­teres belterületi úthálózatnak még körülbelül a felén várják az építőket a törteliek. ■ M. J. \ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom