Petőfi Népe, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-09 / 212. szám
Tisztelt Olvasónk! Európai Uniós csatlakozásunk óta több mint két év telt el. Ez alatt az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a tagsággal megnyíló forrásokból összesen közel 36 milliárd forint jutott pályázati úton az egészségügyi ágazatra, valamint a szociális ellátás egyes területein megvalósuló fejlesztésekre. Ezek eredményei most, 2006 végére kezdenek látható formát ölteni. A közel 200 nyertes pályázatnak köszönhetően folyamatosan kerülnek átadásra a kórházak új, modern orvosi eszközökkel felszerelt részlegei, a nyugat-európai színvonalú bölcsődék, a fogyatékossággal élőket és hajléktalan embereket ellátó intézmények, valamint lassan a végéhez közelednek a szociális szakemberek képzésére irányuló programok is. Reméljük, elnyeri tetszését ez a kiadvány, amely a régióban megvalósuló projektekbe enged bepillantást. Megismerkedhet a környezetét közvetlenül érintő problémákkal és körülményekkel, melyek a pályázatokat életre hívták, valamint mindazon, a projekteken keresztül megvalósuló, integrált megközelítésre épülő megoldási lehetőségekkel, melyek a szolgáltatásokat igénybe vevők, valamint családjaik számára nyújtanak segítséget. Aktuális információkat kaphat továbbá a beruházások és a képzések jelenlegi állásáról és várható eredményeiről. Meggyőződésünk, hogy a megvalósuló fejlesztések nagy szerepet játszanak az egészségügyi és szociális ellátások minőségének javításában és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Várhatóan az Európai Unió 2007-13-as programozási időszakában az egészségügyi és a szociális ágazat részére újabb, az eddigieknél nagyságrendekkel több uniós forrás áll majd rendelkezésre, amely átfogóbb fejlesztéseket tesz lehetővé az ország számára. Üdvözlettel: Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda MODELLÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK Regionális Egészségcentrum Modell-intézmény Debrecenben; térségi diagnosztikai és szűrőközpontok Pécsen, Szolnokon, Miskolcon és Nyíregyházán; rehabilitációs központok Harkányban, Dombóváron, Fehérgyarmaton és Mezőkövesden, valamint három régiót felölelő egészségügyi információ-technológia fejlesztés. így foglalható össze röviden azon - legkésőbb 2007 közepére megvalósuló - egészségügyi beruházások és fejlesztések jelentős köre, melyek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) központi és pályázati programjainak (intézkedéseinek) köszönhetően, közel 25 milliárd Ft-ból (75%-a EU és 25%-a hazai forrás) jöhetnek létre az Eszak- Alföldön, Eszak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon. Ezek az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló programok modellértéküek, vagyis sikeres megvalósításuk esetén országosan is követendő mintaként szolgálnak majd a hazai egészségügyi ellátó rendszer továbbfejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaiban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket a vezető halálokok között tartják nyilván. Ezek Magyarországra is kiemelten jellemző népbetegségek, azonban részletesebb elemzéseket végezve az országon belül is megfigyelhetünk területi különbségeket. Ezen betegségek gyakorisága a fentebb említett három régióban jelentik a legkomolyabb népegészségügyi problémát. Ezekben a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott régiókban különösen rossz a munkaképes korú lakosság egészségi állapota és az ellátó rendszer is lényeges fejlesztésre szorul. A munkavállaló és a társadalom érdeke pedig egyaránt az, hogy a betegségek miatt a munkából való kiesés a minimumra csökkenjen. Ezt el lehet érni az egészségügyi ellátórendszer szervezettségének és a diagnosztikai és gyógyító folyamatok tevékenységeinek optimalizálásával is, valamint a mindezt támogató regionális, az ellátás minden szintjére kiterjedő egészségügyi információrendszerrel. A már említett egészségügyi beruházások, infrastruktúrafejlesztések (felújítás, korszerűsítés, bővítés, korszerű orvosi eszközökkel való ellátottság) lehetőséget teremtenek az egészség- ügyi ellátáshoz való jobb időbeni és térbeli hozzáférésre, a betegségek megelőzésére, korai felismerésére, a betegek gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztésére a munkavégző képesség gyors helyreállítása érdekében. Az ellátás hatékonyságát tovább növeli az a kifejlesztendő regionális, intézmény- közi információ mintarendszer, amely a betegekre vonatkozó egészségügyi információk gyors és pontos elérését teszi lehetővé a rendszerhez csatlakozó egészségügyi ellátó intézmények számára. így az ismételt vizsgálatok és kezelések elkerülhetők lesznek, a diagnosztikai idő lerövidül és csökken a beteg munkavállalók gyógyulási ideje. A betegségben töltött idő csökkenése a régiók munkaerejének jobb kihasználását, tehát a regionális versenyképesség növekedését vonja maga után. Az ehhez kapcsolódó intézményen belüli információ-technológiai fejlesztések pedig hozzájárulnak az egészségügyi intézmények gazdaságos és költséghatékony működéséhez. A HOLNAPÉRT Ezt a nevet kapta egy - a HEFOP keretében több mint 25 millió forint támogatásból - Hódmezővásárhelyen megvalósult szociális szakemberképzési program, amely arra irányult, hogy a résztvevők hatékonyabban segíthessék az általuk ellátottak munkaerőpiacra jutását. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város a Dél-Alföldi Régió szélesen elterülő, kiterjedt tanyavilággal rendelkező települése. A külterületeken sok az egyedül élő, a létminimum alatt tengődő sokgyermekes család, akik a városból a lakásfenntartás magas költségei miatt költöztek ki. Megélhetésüket nagyrészt segélyekből, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkából biztosítják, a munkaerőpiacra való bekerülésük bizonytalan. Mindezekből kitűnik, hogy sok a tennivaló az ellátásszervezés, foglalkoztatás és a munkaerő-piaci reintegráció területén. Az említett családoknak, embereknek segítségre van szükségük. Ahhoz, hogy ez a segítség hiteles és gyakorlatias legyen, a szociális ellátás területén dolgozóknak is szükségük van ismereteik bővítésére, az alapvető foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci tudás elsajátítására. Annak érdekében, hogy teljes figyelmükkel segíthessék a rászoruló embereket, kellő önismeretre kell szert tenniük, hiszen annak hiányában a segítő munka csak teherré válik és nem a várt eredményt hozza, hanem kiégést, sikertelenséget. Ennek érdekében a megvalósult képzési program célja a foglalkoztatás és munkaerőpiac területén dolgozó szakemberek probléma-orientált képzése, az őket veszélyeztető mentális betegségek könnyebb feldolgozása, illetve egy stabil intézményi együttműködés kialakítása volt. A dolgozók részt vettek ECDL számítógépes tanfolyamon és a látássérültek részére kifejlesztett szoftver kezelését is elsajátították. Szerveztek konfliktuskezelő, személyiségfejlesztő, munkaerő-piaci és vállalkozásfejlesztési, valamint a fogyatékosok ellátását és társadalmi integrációját elősegítő tréningeket. A képzések mellett a projekt részeként kialakításra került egy Szociális Oktatási Központ is, ahol multimédiás eszközök segítik az előadók munkáját. Az emberekkel foglalkozó szakmák magukban hordozzák a kiégés veszélyét, azt az állapotot, amikor az egyébként motivált, érzelemgazdag személyiség telítődik azokkal a problémákkal, amelyek nap mint nap jelentkeznek tevékenységében. A program részletesen elemezte és tudatosította a kiégés tüneteit, megismertette azokat a lehetséges módokat, amelyekkel kezelhetőek a személyiség szakmai értelemben vett kiüresedésének problémája. A képzések eredményeként a dolgozók sokkal magabiztosabban állnak a klienseik mellett, ismereteik birtokában segítséget tudnak nyújtani önéletrajzok, pályázatok írásában. Több esetben, az állásinterjút megelőzően egyéni felkészítéseket végeznek a tanult kommunikációs szabályok felhasználásával. A szakmai munkát pedig hatékonyabb csapatmunka és problémafeltáró esetmegbeszélések jellemzik. SZAKEMBEREK KÉPZÉSE Az eddigi képzések jelentős része arra készítette fel a szakembereket, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők elsődleges szükségleteit minél magasabb színvonalon elégítsék ki. A HEFOP keretében megvalósuló képzésekre és hálózatépítésre vonatkozó pályázati program a kliensek foglalkoztatási esélyeinek növeléséhez, illetve a család és munkahely összeegyeztetését támogató szolgáltatások bővítéséhez szükséges tudások gyarapítására, valamint ágazatközi együttműködések kialakítására helyezi a hangsúlyt. Lényege, hogy a szociális szakemberek készítsék fel, tegyék képessé klienseiket a képzési és munkaerő-piaci beilleszkedésre, részvételre. C M ára elengedhetetlenné vált a számítógépes ismeretek elsajátítás;
