Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-05 / 182. szám
6 PANORÁMA 2006. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT oioMiooog mmm évforduló Sólyom László belátja, nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a kommunikációra, különben a nagyközönség nehezen fogadja be érveit és céljait. A köztársasági elnök éppen egy éve lépett hivatalba, és úgy véli, az első évben inkább a külpolitikában ért el eredményeket. „A CÉL NEM SZENTESÍTHETI AZ ESZKÖZT’ „Céljaimhoz szükséges, hogy a nagyközönség befogadó legyen, és ne utasítsa el azt, aki ezt véghez akarja vinni" A pártokkal megint nem, de a szakmai szervezetekkel ezúttal konzultálni fog az államfő a legfőbb ügyész személyéről. Sólyom László lapunknak úgy nyilatkozott, a demokráciát ássa alá, ha a pártok azt hiszik, a választási kampányban azt mondanak és azt ígérnek, amit akarnak. Szakács Árpád - Újvári Miklós- Éppen egy éve nevezték ki a Magyar Köztársaság elnökének. Öt évből egy eltelt, hogyan néz ki a mérleg?- Civil jelöltként olyan programmal indultam, amelynek elsődleges szempontja az volt, hogy új hang jelenjen meg a magyar politikában. Az első év hangsúlya és jelentősége inkább az elnöki külpolitikában érzékelhető. Ösz- szesen 32 államfővel találkoztam, sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni, négyszemközti találkozókon sikerült magyar álláspontot kifejteni. Olyan kérdéseket vitattunk | meg, amelyeknek eddig talán f nem volt meg a megfelelő nyelve- 9 zetük. Nem a sérelempolitizálás * nyelvét használtam, hanem a té- 1 nyekre összpontosítottam. Kiemelném a határon túli magyarok ügyét, ezt szerintem ki kell venni ebből a megkövesedett hatalmi klientúrarendszerből, amelyben működött. Elkezdtem egy konferenciasorozatot, amely nagyon jó visszhangot váltott ki. Ezenkívül kötelességem őrködni az államszervezet demokratikus rendje fölött, egész életemnek ez volt a legfőbb elkötelezettsége. Függetlenségemet jól jelzi, hogy nem a pártpolitikai szempontok szerint írtam ki a választásokat, és a pártokkal nem konzultáltam a legfőbb ügyész jelöléséről. A politika jelenleg teljesen eluralja a közéletet, gyakorlatilag osztály- vezetői szintig lemegy.- Az is a függetlenség jele, hogy a kampány idején nem szólalt meg?- Valóban sokan kértek arra, hogy hívjam fel a figyelmet: túlságosan kemény, személyeskedő a hangnem a politikában. De ez a választás jobb volt mint a korábbi, most kevésbé sértették meg egymás személyi méltóságát a politikusok. Esetleg azt kellett volna megismételnem, amit újévi beszédemben kifejtettem: a felelős ember ad magára, úgy választ, hogy kellően informált, és arról kellene szólnia a választási kampánynak, hogy az ország nagyon súlyos gazdasági helyzetén miként lehet segíteni. A kampány nem erről szólt. Ha megszólalok, azt kockáztatom, hogy beszállok a politikai küzdelembe.- Valóban nem erről szólt, a súlyos helyzetről a kormány hallgatott.- A történtek után úgy látom, az elnök nem hallgathatja el, hogy itt nagyon súlyos gazdasági helyzet került napirendre. Az a kérdés most, hogy a cél valóban szentesíti-e az eszközt, a jó cél érdekében minden eszközt meg lehet-e engedni. Ha a választási kampányban bármit lehet mondani, mert később úgysincs jelentősége, az az egész demokráciát ássa alá. Nem lehet ilyen mértékű különbség a tettek és az ígéretek között. Nagyon messzire elmentek a pártok, ez nagy kárt okoz a politikai rendszernek és a demokráciának is. Ez nem ismétlődhet meg. Az is veszélyes, ha az azonnali változtatás szükségességére hivatkozva a jogalkotásban a hagyományos szakmai és demokratikus egyeztetések háttérbe szorulnak, illetve a szakszerű államigazgatás túlzottan átpolitizálódik. „Fontos az emberek véleménye"- Miközben alkotmányossági össztűz zúdult a Gyurcsány- csomagra, ön aláírta a törvénymódosításokat, segítve ezzel a mielőbbi hatálybalépést. Ennyire nincs valóságalapja az észrevételeknek, amelyeket több mint egy tucat szakmai és egyéb szervezet fogalmazott meg a jogszabállyal szemben?- Ha kétségtelen alkotmányos- sági kifogásom lett volna, akkor kértem volna az alkotmánybírósági kontrollt. Persze az elnöki pozíció más, mint az alkotmány- bírósági. Az alkotmánybíróság kiiktathat egy törvényből egyes rendelkezéseket úgy, hogy a többi hatályba lép. A köztársasági elnök számára a döntés mindent vagy semmit, hiszen ha vétózok, az egész törvénynek meg kell várnia az AB döntését. Ami a politikai szálat illeti, Magyarország hihetetlenül függ a nemzetközi pénzpiacoktól, attól, hogy nem nyomnak-e meg valahol a világ egyik középbankjában egy enter billentyűt. Sok szakemberrel konzultáltam, Bokros Lajostól és Su- rányi Györgytől Csaba Lászlóig és Békési Lászlóig, beleértve nagyvállalati vezetőket is arról, mit okozna a késés, ha a parlamentnek megfontolásra vissza- küldeném a törvényeket. A késlekedés nagyon kényes bizalmatlansági helyzetet is eredményezett volna. Ezért nem volt az ország számára jobb alternatíva.- Az indoklásban azt is kifejtette, hogy fontos, legyen értelme az áldozatoknak. Lesz?- Sok minden múlik azon, hogy a konvergenciaprogramot az Európai Unió elfogadja-e, illetve, hogy az idei költségvetés milyen eredménnyel tud zárni.- Köztudott, hogy az ön legfőbbügyész-jelöltjét a kormányoldal nem csak szakmai okok miatt utasította el. A pártok nehezményezték, hogy nem konzultált velük. Ezek után milyen esélye van a következő jelöltnek?- Azzal, hogy nem egyeztetek, semmilyen szabályt nem szegtem meg. Az egyeztetés csak egy kialakult gyakorlat volt, ugyanakkor hiába egyeztetett Göncz Árpád és Mádl Ferenc saját om- budsman-jelöltjeikről, mégsem fogadta el őket a parlament. Tehát nem először esett meg ilyen. Az ügyészséget eddig a politika kényes helyzetbe hozta. Csak úgy lehet garantálni függetlenségét, hogy nem a politikánál kezdjük a jelölést. A legvégsőkig el vagyok szánva rá, hogy a legfőbb ügyészt kivegyem a pártok politikai erőteréből.- Megtalálta már az új jelöltet?- Vannak már jelöltek, több személyt is meg fogok hallgatni, de a szakmai szervezetek állás- foglalását is kikérem. Szeptember 18-án, a parlamenti munka kezdetén jelentem be az új ügyészjelölt személyét.- Elődei mindig vezették a népszerűségi listákat, most az egész politikai osztály népszerűsége csökken, köztük az öné is. Zavarja ez?- Nem örülök neki. Ugyanakkor mérlegelni kell, hogy mit is jelent a népszerűség. Voltaképpen sokan arra reagálnak, hogy a média által közvetített kép milyen indulatokat gerjeszt bennük. Fontosnak tartom, hogy mit gondolnak az emberek az elnökről. Másrészt, ha vannak céljaim, amiket szeretnék véghez vinni, ahhoz szükséges, hogy a nagyközönség befogadó legyen és ne utasítsa el azt, aki ezt véghez akarja vinni. Vigasztaló, hogy az egyik felmérés eddig nem ismertetett kérdésére a jelentős többség ma is azt mondja, én voltam a jobb választás, nem a riválisom. Egy tanulság van: az Elnöki Hivatal kommunikációjának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy mit csinál az elnök.- A közelmúltban bejelentette, hogy új helyen szeretne ülni a parlamentben. Sokan mindmáig nem értik ennek a hátterét.- Nekem semmi keresnivalóm a választott képviselők között. Alkotmánybírósági elnökként is a páholyba költöztem. Az elnök, mint független intézmény, egy helyen fog ülni más jogállami vezetőkkel. Ezt szeretném megjeleníteni, nem arról van szó, hogy az aktuális kormánytól szeretnék elkülönülni.- Ön „zöld elnöknek” nevezi magát, most a környezetvédők mégis bírálják, mert nem ellenzi a NATO-lokátort a Túbe- sen. Miért?- A Zengővei kapcsolatos civil mozgalomnak és az ügy sikerének nem lehet eléggé örülni. Bős- Nagymaros után ismét sikerült megakadályozni egy kétségtelen természetrombolást. Tudom, hogy Pécsett sokan kifogásolják, hogy nem állok a Tubest ellenzők mellé. Meggyőződtem róla, hogy a NATO ragaszkodik a lokátor megépítéséhez. Én most azt várom, hogy legyenek nyilvánosak az erre vonatkozó hatástanulmányok. Egy biztos, a Zengőnél elkövetett hibák megismétlése nagyon nagy hiba lenne. Személyesen ügyelni fogok rá, hogy minden határidőt, szabályt pontosan betartsanak. Vannak aggályaim: megengedhetetlen volt például, hogy a pécsi lakossági fórumot gyakorlatilag szétzavarták.- Egy év alatt Bushtól Putyinig találkozott a világ vezetőivel. Lehet a külpolitikában önálló hangja a köztársasági elnöknek?- A magyar külpolitika szerintem túlságosan óvatos és követő stílusú. Most azt ígérik, hogy ezentúl ez koncepciózusabb lesz. Tisztában vagyok azzal, hogy a kormány külpolitikai irányvonalát kell követnem. De az alkotmány keretein belül egy önálló hangot viszek ezután is. Putyin orosz elnökkel találkozva például nem rejtettem véka alá, hogy aggályosnak tekintjük az orosz hatalomkoncentrációt, az ottani demokratikus elvek háttérbe szorulását. És nagy visszhangja volt, hogy Bush elnöknél is szóba hoztam a terrorizmus elleni harc és az emberi jogok összefüggéseit. Mindig határozottan képviseltem az emberi jogok ügyét, a török elnöknek is megemlítettem a kurd kérdést, ezenkívül olyan ügyeket is, amelyeket sok ország gazdasági érdeke miatt elhallgat. És igyekszem megértetni országunk helyzetét a szomszédokkal.- Nem tervez találkozót a szlovák köztársasági elnökkel azután, hogy az ottani politikai retorika kezd szélsőséges irányt váltani?- Szükség esetén megteszem a magam lépéseit, a diplomácia nem minden lépése nyilvános.- Mire céloz? Beszélt például telefonon Gasparovic szlovák elnökkel?- Szoktam beszélgetni államfő kollégáimmal telefonon is.- Önnek az idei nagy célja, hogy nemzeti egységben ünnepeljük meg 1956 ötvenedik évfordulóját. De vannak rossz jelek, két különböző emlékmű lesz például. Hogyan áll a munkával? „Október 23. szertartás lesz”- Az ötvenhatos évforduló világesemény lesz. Mintegy ötven külföldi állam- és kormányfő látogat hozzánk, az egész világ ezt fogja figyelni. Ketté kell választani, hogy 56 kinek hogyan él az emlékeiben, tisztázni kell, miként viszonyulnak ehhez a politikai erők. Magyarországnak olyan képet kell mutatnia, amely nem sodorja szégyenbe 1956 szellemiségét, vagy tágabb értelemben hazánkat. Félre kell tenni a személyes sértettségeket. Hamarosan meghívom az összes 56-os szervezetet azért, hogy tegyék félre személyes ügyeiket. Es össze kell fogniuk a pártoknak is. Eddig ha volt egy állami ünnep, akkor ott ellenzékkel nem találkoztunk. Október 23. egy szertartás lesz, így is kell viselkednünk.
