Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-18 / 193. szám

200 6. augusztus 18. előfizetői MAGAZIN Szentlstván n ♦ ♦ ÜNNEPEN A Duna-Tisza köze napilapjának augusztus 20-ai kiadványa Petőfi Népe Milliárdos fejlesztések a kalocsaiak érdekében Az elmúlt esztendőkben sosem látott fejlesztések voltak és van­nak jelenleg is Kalocsán. A vá­ros vezetésének lehetősége volt több mint 5 milliárd forintot különböző, az ott élők kényel­mét fokozó beruházásokra köl­teni. Kalocsa történelmi múltja, az ezeresztendős város jelentő­sége megkérdőjelezhetetlen. A mai városatyáknak a hétköz­napokon is olyan neves elődök mutatnak példát, mint Asztrik apát, Kalocsa első érseke, aki a Szent Koronát hozta István ki­rálynak a pápától. A város érse­keinek hosszú sorában voltak, akik az oktatást, akik a tudo­mányokat és akik a város fej­lesztését tartották szem előtt. A mai vezetők is mindent megtesznek azért, hogy Kalo­csa egy élhetőbb település, a befektetők számára is vonzó város legyen; a város és polgá­rai tovább gyarapodjanak, la­kókörnyezetük szebbé, ottho­nosabbá váljék. Ezt alapvetően éppen a helyi polgárok felveté­sei alapján, jogos igényeik megvalósításával tették és te­szik ma is. török Gusztáv Andor Kalo­csa polgármestere, államalapí- ;ó Szent István ünnepén kivo­natos számvetést készített az jtódok elmúlt négyéves mun­kájáról.- A kalocsaiak érdekeinek szolgálata, a város fejlesztése a egfontosabb feladat. Az elmúlt ciklusban kiemelkedő, jól látha- :ó fejlődésen ment keresztül a város. Több mint 5 milliárd fo- :’int jutott fejlesztési célokra.- Minden város életében fon- :os szerepet játszik az oktatás. Kalocsa intézményeinek kor­szerűsítésére több mint 500 millió forintot fordított. Minden­hol volt kisebb-nagyobb felújí­tás. A város oktatási életében igen fontos esemény volt, hogy 2004. szeptember 11-én - majd’ fél évszázad szünet után - újra megindult a felsőfokú képzés Kalocsán, a Tömöri Pál Főisko­án. FOLYTATÁS A 3. OLDALON. Városépítés a jövő és a múlt jegyében dr. szécsi Gábor: Kecskemét hagyományait megőrizve válhat kulturális központtá Akkor vagyunk méltóak ál­lamalapító királyunk örök­ségéhez, ha a tetteit meg­határozó eszméket a min­dennapi cselekedeteinket formáló elvekként követ­jük. Ez adhat erőt, hitet, állhatatosságot mindannyi­unknak a családért, a he­lyi közösségért, társadalo­mért vívott „életcsaták­hoz”. És így válhat váro­sunk is munkánk nyomán virágzó településsé a jövő­ben - hangsúlyozta dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere.- Hogyan tud úgy beilleszked­ni Kecskemét az európai vá­rosfejlődési trendbe, hogy köz­ben megtartja a hagyományos értékeit?- A város jövőjére vonatkozó elgondolásokkal ötvözni kell a tradicionális sajátosságokat, meg kell védenünk a „kecske- métiséget”. Ahhoz, hogy Kecs­kemét versenyképes, folyama­tosan gazdagodó, élhető város maradjon, a beruházások terve­zésekor továbbra is két dolgot kell szem előtt tartanunk. A vá­rosnak egy időben kell az uniós elvárásoknak teljes mértékig megfelelnie, ugyanakkor a ha­gyományait feltáró és azokra tudatosan építő kulturális köz­ponttá válnia.- Melyek voltak az idei legje­lentősebb beruházások?- Alapvetően két nagy csopor­tot említhetek meg. Az elsőbe a közműberuházások, azaz az út-, gáz-, ivóvízvezeték-, valamint csatornaépítési munkálatok tar­toznak, melyek révén a város európai uniós mutatókkal bír­hat majd, valódi európai város­sá válhat. Bízunk abban, hogy néhány éven belül mindezt in­tézményeinkről is kijelenthet­jük. Ennek jegyében a beruhá­zások második területe éppen ezen intézményeket érinti. Fel­újításaik és korszerűsítési mun­kálataik pontosan összhangban vannak a kulturális identitá­sunkra irányuló törekvéseink­kel - folytatta dr. szécsi Gábor. - Nevesítene néhány nagyobb munkát?- A közműberuházások kap­csán kiemelhetjük a május óta zajló - európai uniós támoga­tással megvalósuló - csatorná­zást, melynek révén a városban mintegy hétezer háztartás csat­lakozhat a kiépülő gerincveze­tékre. Fontos részét képezik emellett a különböző lakossági és önkormányzati pénzből épü­lő és megújuló utak, melyek kö­zül több már elkészült vagy fo­lyamatban van, és szót érdemel még mindenképpen a közel­múltban átadott új kadafalvi ke­rékpárút, és az ősszel a város több pontján megvalósuló par­kolóépítés. A lakossági ivóvíz- hálózat építése elsősorban a külterületen élőket érinti majd, a beruházás szintén még ebben az évben megkezdődhet. Ter­vezzük mindemellett a sutus- falui körforgalom építését is.- A beruházások érintik a la­kótelepen élőket is?- Az elmúlt évekhez hasonló­an idén is folytatódik tizenhat, iparosított technológiával épült lakóépület felújítása. Ennek folytatásaként a 2007-re vonat­kozó LKFT-2006-LA-2 kódszá­mú iparosított technológiájú épületek energiatakarékos fel­újításának támogatására kiírt pályázati felhívásra 36 társas­ház nyújtott be pályázatot, me­lyek érvényességének bírálata folyamatban van. Továbbra is törekszünk a lakótelepek kör­nyezetének otthonosabbá, kom­fortosabbá tételére. Idén a Hunyadivárosban és a Széche- nyivárosban, illetve Kadafalván új játszótereket alakítottunk ki. Ugyanitt mondanám még el, hogy a szakemberek megkezd­ték a Vacsihegy szívében egy új, kombinált kosár- és kézilab­dapálya építését. FOLYTATÁS A 2. OLDALON Ebben az évben is a hagyományok jegyében emlékeznek meg Kecskeméten az államalapításról. Az egyetlen mérce: Szent István királyunk műve esély Az összefogásban rejlik a jövőnk és a legtöbb fejlesztési lehetőségünk Nem tudjuk pontosan, milyen volt a Duna-Tisza köze, szülőföl­dünk 1000 éve, csupán annyit tudunk, hogy volt már erre né­hány falu, a szorgos, kitartó ke­zek által megművelt földek jövőt és életet adó biztonságot nyújtot­tak. A falvakkal együtt templo­mok épültek, melyekben zajlott a térítés, a közösség, a nemzet összekovácsolása. Nehéz, küz­delmes évek voltak, de látszott, hogy az áldozathozatal mara­dandót teremt, nemhiába kezdte el a nép szentként tisztelni Ist­ván királyt a halála után, és nemhiába emlékezünk meg róla bensőséges ünnepségeken évről évre augusztusban. Nagy kihí­vás a mai embernek, vezetőnek, politikusnak Szent István örök­érvényű alkotásának megfelelni, hiszen ebben az életműben nemcsak a bátorság, a szilárd alapokat jelentő jövő meglátása, hanem a józan mértéktartás, a hódítás helyett a békére, az or­szág határainak, lakosainak megvédésére való törekvés a nagy tett. Ma, e békétlen, szétzi­lált korban újra szükség lenne a bölcsességteremtő párbeszédre, hiszen összefogás nélkül nem valósulhat meg az emberek, a nemzet felemelkedése. Ehhez kormányzati ciklusokon átívelő stratégiákra van szükség, és nemcsak a nemzet, de szűkebb hazánk, Bács-Kiskun Megye is csak összefogással fejlődhet, és mi ezen dolgozunk. Az új évezred kihívásai egyér­telművé tették előttünk, hogy nem elég kizárólag mezőgazda­ságban gondolkodni; el kell in­dulni más irányba is, ehhez azonban megfelelő utak, és inf­rastruktúra szükséges, valamint meg kell tartani a fiatalokat, hogy megélhessenek itt. A me­gyestratégia alapvető eleme már a második ciklus óta az utak, hi­dak fejlesztése. Tény, hogy a me­gye fejlődése 2002 óta felgyor­sult, tranzittérség szerepéhez hí­ven felépült a Kalocsa-Szek- szárd közti Szent László híd, a Harta-Solt közötti biztonságos út. Láthatjuk: tovább épült a mat­ricássá vált M5-ös autópálya, mely mentén folyamatos a befek­tetői érdeklődés, óriási beruhá­zások zajlanak a kecskeméti me­gyei kórházban, de a kiskunfél­egyházi, a bajai, a kalocsai kór­ház is folyamatosan fejlődik. A ciklus elején a megyék rangsorá­ban a 16. helyen álltunk, jelenleg a 12. helyen vagyunk, és előt­tünk áll egy olyan jövő, melyben a rendelkezésre álló pályázato­kon jó eséllyel szerepelhetünk si­kerrel, ez pedig hosszú távra meghatározhatja Bács-Kiskun gazdasági szerepét a régióban. A folyamatos gazdasági kihívások mellet a megyei önkormányzat igyekszik jó gazdája lenni a múltnak, a művészeteknek is. Kecskemét egyik ékköve lett a felújított Cifrapalota, csillagvizs­gálót tartunk fenn és folyóiratot adunk ki, támogatjuk a képző­művészeket és műhelyeiket, akárcsak a térség borászait a számukra kiírt „megye bora” díj­jal. Falvaink virágoskertjeik gon- dozottságának szépségével ver­senyeznek egymással, miközben mindegyiküket elláttuk életmen­tő készülékekkel, hogy biztonsá­gosabbá váljanak az ott élők hét­köznapjai. Legnagyobb szabású tervünk: a Homokhátság vízpót­lása jól halad, de még rengeteg munka és harc áll előttünk. Azt kérem önöktől: legyenek partne­reink a XXI. századi Bács-Kis­kun megye megteremtésében, és adjanak minél több esélyt a te­hetségek felemelkedésének, hi­szen rajtuk múlik a jövőnk. Be kell látnunk: összefogás és áldo­zatvállalás nélkül nincsenek ér­demi eredmények. Életet, teremtő munkát kívá­nok mindannyiuknak a haza boldogulására! DR. BALOGH LÁSZLÓ a BKKM-i Közgyűlés elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom