Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-11 / 187. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY 3 Mentőangyal fogta a kezüket baleset Kabalaként megtartják a totálkárosra összetört autó kulcsát Második születésnapját ün­nepelheti tegnaptól az a ba­jai testvérpár, akik balese­tet szenvedtek Kecskemét és Jakabszállás között. Noszlopy Nagy Miklós Késsel zárták az esti vitát Soltvadkerten megkéseltek szerda este egy soltvadkerti férfit. A bűncselek­ményt 21 óra 20 perckor a helyi ügyeletes orvos jelentette a kis­kőrösi kapitányságnak, miután szúrt combsérüléses férfi je­lentkezett orvosi ellátásra a rendelőjében. A 25 éves solt­vadkerti sérült azt állította, hogy veszekedés közben szúr­ták meg késsel. A bejelentés szerint a szurkáló egy 29 esz­tendős soltvadkerti férfi volt. A háziorvos a sérültet a kis­kunhalasi kórházba küldte. A rendőrség vizsgálja a történte­ket. ■ Noszlopy A mentésben résztvevők és a rendőrök is állítják: létezhetet- len, hogy élve szálltak ki a Volkswagenből. Az Írországban dolgozó, most éppen a nyári szabadságát itt­hon töltő Magyar István (27) és öccse, Zoltán (12) negyed hat körül indultak el Bajáról Jász- árokszállásra.- Én vezettem és az öcsém hátul ült a jobb oldalon. Azért, hogy előre lásson, lehajtottam az anyósülést - magyarázta a baleset után csodálatos megme­nekülésüket István. Ki gondolta volna, hogy a le­hajtott ülés miatt marad élet­ben, sőt sértetlenül száll ki a ko­csiból az ősztől az általános is­kola hetedik osztályába kerülő Zoltán? A bajai kisfiú és a báty­ja is csak azt észlelték Kecske­mét határában, hogy lassít előt­tük a sor, és ők hiába fékeznek: a mögöttük érkező jugoszláv kamion beléjük rohant és bele­nyomta a kocsijukat az előttük álló teherautóba. Már önmagá­ban az is csoda, hogy a volán mögött ülő István sértetlen. Az ütközés ereje azután előrerepí­Magyar István és öccse Zoltán csodával határos módon úszták meg a balesetet. A kocsi totálkáros lett. tette az anyósülésre a kisfiút, aki a „szalvétává” gyűrődött li­es Golf fémlemezei közül, kí­gyót formázva, karcolás nélkül húzta ki magát. Kicsit megütöt­te ugyan a hátát, de kutya-baja. Ha nem nyúl a bátyja indulás­kor az anyósüléshez, akkor a háttámlához préselődött volna Zoltán.- Egy hete vettem a kocsit, hogy amíg Magyarországon va­gyok, addig ezzel mászkáljak - mondta István, aki kabalaként megtartja a totálkáros autó in­dítókulcsát. A tegnap reggel, az 54-es úton, a helvéciai leágazásnál tör­tént balesetet - mivel személyi sérülés nem volt - egyszerű be­tétlapcserével rendezték a részt­vevők. Eközben a csodákban hí­vők és a babonások a helyszí­nen megesküdtek arra, hogy az ütközést követően a roncsból ki- evickélő testvérpárt egy fekete kismacska óvta meg a haláltól. A közeli tanyában nevelkedő kiscica még a helyszínelés alatt is ott ugrándozott jókedvűen az iszonyatos módon eldeformáló­dott Volkswagen kerekei között. A nyilvánosság széles körű tájé­koztatása mellett kell elvégezni az üzemzavar elhárítását - szö­gezték le az Országgyűlés Gaz­dasági és Informatikai Bizottsá­ga energetikai albizottságának tagjai. Podolák György elnököt, Bánki Eriket és Deák Andrást olyannyira lenyűgözték az elő­készületek, hogy késéssel érkez­tek az általuk meghirdetett saj­tótájékoztatóra. - Rendkívül iz­galmas volt, amit láttunk - sza­badkozott Podolák György, majd beszámolt arról, hogy Kovács Jó­zsef, a Paksi Atomerőmű Zrt. ve­zérigazgatója részletes tájékoz­tatást adott a jelenlegi helyzet­ről. - Saját szemünkkel győződ­tünk meg róla, hagy nagyon ke­mény és felelős munkát végez­tek, s a legjobb szakembereket vonták be a munkába - mondta Podolák György. Az albizottság tagjai működés közben látták az elkészült berendezéseket, hi­szen az atomerőműben már fo­lyamatosan gyakorolnak a helyi és orosz szakemberek a negye­dik negyedévre tervezett mun­kára. Podolák György kiemelte, a munkát az oroszok végzik, de a döntés joga és a felelősség a paksiaké. Bánki Erik azt kérte, hogy a 2003-ban megsérült fűtő­elemek kiemeléséről az atom­erőmű környezetében élők kap­janak részletes tájékoztatást. Podolák György szerint is csak ez lehet a garancia arra, hogy a paksi atomerőmű továbbra is megőrizze jelentős támogatott­ságát a magyar lakosság köré­ben. Bánki Eriktől azt is meg­tudtuk, hogy saját szemükkel látták, amint a szakemberek egy sugárbiztos, üvegaljú hen­gerben a tartályba eresztve gyakorolták a manipulátorok mozgatását a fűtőelem-másola­tokon. ■ Vida Tünde Podolák György Pakson meggyőzték a honatyákat üzemzavar Az atomerőműben készülnek a sérült kazetták kiemelésére Ariadné fonala a pincében három fiatal tűzoltó meg­halt. A tragédia az országos gyászon túl sok tanulsággal is szolgál. egy egyetem pincéjében működő lőtér gyulladt ki. Mit keres ott egy lőtér? Rég­től fogva ott van, engedéllyel működik, a lövészetet a hall­gatók fólvehették testneve­léstantárgyként. (Engedje­nek meg egy személyes megjegyzést: az én fiam is a műszaki egyetemen tanult és ott lődözött testnevelés­órán. Mint tudjuk, a diákok a könnyebb ellenállás irá­nyába mennek, mert mégis egyszerűbb tízszer meghúz­ni a ravaszt, mint lefutni öt kilométert, nem?) a lőtér, egy földalatti labi­rintus kellős közepén ki­gyulladt, az oltásban három tűzoltó meghalt, a rektor pe­dig kijelentette, hogy erre a (pokolhoz közel eső) lőtérre semmi szükség. Utólag iga­za van. Utólag mindenkinek igaza van. A VIZSGÁLAT FOLYIK, a hŐS tűzoltókat feltámasztani nem tudja, de a tanulságok vizsgálat nélkül is nyilván­valóak. Lőteret üzemeltetni két emelettel a föld alatt, eleve fölfoghatatlan barom­ság. (Elnézést a szóért, nem jutott erősebb kifejezés az eszembe.) TŰZOLTÓINK MEGBECSÜLÉSE és a munkájukhoz szüksé­ges alapvető eszközök biz­tosítása fölháborítóan elha­nyagolt. Pedig, ha valaki nap, mint nap az életét te­szi kockára, az a tűzoltó. Lehet, hogy egy jó hosszú kötél többet ért volna a sű­rű fekete füstben, a pince mélyén, mint a rövid hatá­sú oxigénpalack. Hogy visszataláljanak a levegőre. Ahogy Ariadné, krétai ki­rálylány a görög mitológiá­ban gombolyagfonál segít­ségével Thészeuszt kivezet­te az útvesztő labirintus­ból. más A mítosz és más a szo­morú valóság. Kecskemét városa mint a Dél-alföldi régió fejlődési pólusa dr.szécsi Gábor: „A megyeszékhely a fejlesztési programok révén a térség gazdasági motorja maradhat.” Minden esélye megvan arra Kecskemétnek, hogy az elkövetkező években a Dél-alföldi régió fejleszté­si politikájának a nyerte­se legyen - tájékoztatott dr. Szécsi Gábor, Kecske­mét polgármestere. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesz­tési Tanács 2006-ban fogadta el a régió operatív programját, amely a következő esztendők - az Európai Unió 2007-13-as költségvetési periódusára vo­natkozó - fejlesztési stratégiá­ját fogja át. Mindez a Nemzeti Fejlesztési Terv elemévé vált, így a benne foglalt fontosabb tervek elsőbbséget élveznek majd a következő időszak pá­lyázati folyamatai során. Közismert, hogy az elkövetke­ző hat évben a magyar régiók évente csaknem 1000 Mrd forin­tos támogatáshoz juthatnak, ha a régiók által benyújtott pályáza­tok megfelelnek az operatív programok szempontjainak. A Dél-alföldi régió operatív programjában Kecskemét ki­emelt fejlesztési területként, re­gionális fejlődési pólusként je­lenik meg. Ennek köszönhető­en Kecskemét a fejlesztési ter­vek megvalósulásával a régió gazdasági motorja maradhat. Ennek érdekében egyfelől folytatni kell a már megkezdett programokat, amelyek a város gazdasági versenyképességét erősítik, másfelől meg kell hatá­rozni néhány újabb, az EU költ­ségvetési elveivel összhangban álló fejlesztési területet is. A várossal kapcsolatban a re­gionális operatív program négy fő fej­lesztési feladatot je­löl meg. Az első: a verseny- képes sokoldalú gaz­daság alapjainak a megteremtése. En­nek érdekében az operatív program jegyében forrásokat hívhat le a város a villamos há­lózat bővítésére, a közlekedési feltételek javítására, útfelújítá­■ A várossal kap­csolatban az operatív prog­ram négy fő fej­lesztési felada­tot jelöl meg. sokra, útépítésekre, az ipari parkok bővítésére, intézményi épületek felújítására, valamint kiemelt hangsúlyt kap az agrárium struktúra átalakítása. Ez utóbbi törekvés lényege, hogy térség mezőgazdasága versenyképessé vál­jon, az új technológi­ákra fogékony, inno­vatív ágazattá ala­kuljon, amely egy tudatos környezet- politika alapjait is magában hordozza. Szintén e fő fejlesztési terület keretében kell létrehozni a kre­atív tudásközpontot, amely in­tézmény a kis- és középvállal­kozások versenyképességét se­gítené, s ezzel egyúttal hozzájá­rulna a város dinamikus fejlő­désének fenntartásához is. A második fő fejlesztési vo­nal: az élhető, a hagyományoso­kon túl új energiákra is alapuló nagyváros alapjainak a megte­remtése. Ez a szegmens magá­ban foglalja az egészségügyi­rendszer bizonyos átalakítását, többek között az elővárosok egészségügyi ellátásának javí­tását. Ide tartoznak még olyan feladatok mint az esélyegyenlő­ség megteremtése, a foglalkoz­tatási arány növelése, valamint a lakásgazdálkodás terén az iparosított technológiával épült tömbök korszerűsítése, a lakó­telepek élhetőbbé tétele. A harmadik terület: a ver­senyképes oktatás, képzés fel­tételeinek megteremtése, intéz­ményi bővítésekkel, új tanter­mek, tornatermek építésével és az intézmények informatikai infrastruktúrájának javításával. A negyedik: a kulturális élet fejlesztése a tudás alapú városban. Ennek keretében EU-os és regionális pályázati források segítségével újabb elemekkel gazdagíthatunk olyan kulturális programokat, mint amilyen a Kodály-örök- ség programok, és megvalósít­hatnánk olyan terveket, mint amilyen az egykori Városi mo­zi Kodály Zenei Központtá ala­kítása is. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom