Petőfi Népe, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

6 PANORÁMA Nyilvános feketelista az ételmérgezésekről az ántsz honlapján augusz­tustól elérhetők lesznek azok az éttermek, menzák, vendéglátó-helyiségek, bü­fék, ahol ételmérgezéses megbetegedések fordulnak elő. A lista visszamenőleg nem jegyzi a helyeket, csak azok kerülnek fel, akiknél augusztus elsejétől hatósá­gilag bizonyítják a mérge­zést. A felsorolásban a ven­déglátóhelyek neve, címe és a megbetegedés mértéke szerepel. Koalíciós egyeztetések a választásról JUHÁSZ FERENC, az MSZP alelnöke bízik abban, hogy augusztus elejéig, az ön- kormányzati választások kampányának kezdetéig megegyezik pártja az SZDSZ-szel a választási együttműködésről. „Még tavasszal a két párt meg­állapodott, hogy harminc- három településen közös, jobbára liberális polgármes­terjelöltet állít” - mondta tegnap Juhász Ferenc. Juhász bízik a megállapodásban Jankovits: szükségesek a megszorítások A magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szö­vetsége megértéssel fogad­ja a megszorításokat, és szükségesnek tartja őket. Jankovits György, a szerve­zet elnöke szerint nincse­nek pontos adatok arról, hogy az intézkedések miatt mekkora anyagi hátrány éri az időseket. Aszódi Pál fideszes képviselő szerint a Gyurcsány-csomag igazi vesztesei a nyugdíjasok. @ további hírek: www.reggel.hu Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint a kórházban töltött éjszakák után 300-500 forint közötti összeget kellene fizetni a betegeknek Fizetős kórházi éjszakák? ágydíj Nyár végén döntenek a vizitdíjról, előtte nyílt vitát terveznek iij§i p) m 11jjipii SOROZAT GYURCSÁNY-CSOMAG 21. . A kormányzat nem zárja ki, hogy hamarosan fizet­ni kell a kórházban töltött éjszakák után is. Bánky Bea-Tibay Gábor Vizit- és ágydíjat is rendszeresíte­ne a szaktárca az egészségügyi reform részeként: eszerint 300- 500 forintot kellene fizetnünk, ha orvoshoz fordulunk, és ugyan­ennyit naponta, ha kórházi ágy­ban töltjük az éjszakát. Molnár Lajos, a szaktárca vezetője sze­rint az „ágydíj” megakadályoz­hatja, hogy a fekvőbeteg-ellátó in­tézmények olyan páciensek után is felvegyék a finanszírozást, akik valójában nem feküdtek bent. A kórházi napidíj esetleges be­vezetésétől azt várja az egészség- ügyi miniszter, hogy megfékezi a növekvő kórházi esetszámot, a vizitdíj pedig csökkenti az indo­kolatlan orvoslátogatásokat és visszaszorítja a hálapénzt. „A rá­szorulók mentességet vagy kom­penzációt kapnának” - szögezte le Molnár Lajos. Kérdés azonban, ki és hogyan állapítja meg a rászorultságot, milyen kompenzációban része­sülhet a fekvőbeteg. Az egyik el­képzelés szerint minden kórházi páciensnek fizetnie kell, de any- nyival emelnék a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat, amennyi néhány orvoshoz fordulást fe­dezne. Egy másik elképzelés szerint az onkológiai és króni­kus betegek, a gyerekek és a nyugdíjasok kapnának mentes­séget a kórházi díjfizetés alól. „A legtöbb kórház ma kény­szerűen abban érdekelt, hogy a betegek minél többen és minél tovább bent feküdjenek, mert így lényegesen több állami támo­gatást kapnak, mintha a pácien­sek hazamennének” - magya­rázta tegnap a kormányszóvivő. Az orvos-beteg találkozások számának csökkentését is sze­retné elérni a szaktárca. Egy ma­gyar beteg ugyanis legalább két­szer annyiszor jár rendelésre, mint egy nyugat-európai. Ez a rendkívül magas szám nem ma­gyarázható pusztán azzal, hogy betegesebbek vagyunk. „A vizitdíj és az ágydíj csak két újabb adófajta, ha az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) továbbra is úgy működik majd, mint eddig” - mondta Matkó Ida. Az Alapítvány a Bete­gek Jogaiért kuratóriumi elnöke szerint sérelmes, hogy nem le­het pontosan tudni: a hónapról hónapra befizetett egészségügyi járulékokért pontosan milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe. „Ha az OEP valódi biz­tosító lenne, meghatározná, pon­tosan mit jelent az alapellátás: például évente hányszor mehe­tünk orvoshoz, hány röntgenfel­vételt és vércukormérést végez­tethetünk el, hány éjszakát tölt­hetünk a kórtermekben" - jelentette ki a kuratóriumi elnök. Aggódnak a megyei kórházvezetők A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG és a megyei kórházak vezetői aggodalmukat fejezték ki, mert a július l-jétől életbe lépő fi­nanszírozási változások miatt az intézmények nem tudják ga­rantálni a megfelelő mennyisé­gű és színvonalú betegellátást- mondta Varga Ferenc, a kór­házszövetség jelölt elnöke. Az érintettek sürgős egyeztetést kezdeményeznek az egészség- ügyi miniszterrel, a koalíció képviselőivel, valamint a par­lament egészségiig)! bizottsá­gának vezetőjével. „Jelenleg még csak feltétele­zések vannak arról, hogyan kép­zelné el a kormányzat a vizit- és az ágydíjat” - hangsúlyozta a tervek képlékenységét lapunk­nak a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke. Varga Ferenc rá­mutatott: a fekvőbetegek által fi­zetendő díj mellett és ellen egy­aránt szólnak érvek. Mint mond­ta, lényeges, hogy csökkenjen a fekvőbeteg-ellátásba kerülők száma, másrészt azonban kér­dés, nem maradnának-e azok is otthon, akiknek egyébként el kellene jutniuk a kórházba. A kórházszövetségi vezető sze­rint azt is tisztázni kell, ponto­san hogyan fizetnének a kórház­ba kerülő betegek: a helyszínen rónák le a díjat, vagy előzetesen vásárolt hónokkal rendeznék a számlát. Varga Ferenc kérdé­sünkre azt mondta: a kötelező díjak bevezetése már önmagá­ban is érdeksérelmet jelent, ám ez szerinte az egészségbiztosí­tási szolgáltatások bővítésével enyhíthető lenne. „Az ellátási intézmények szol­gáltatásai közül már jóformán semmi sem ingyenes. A vizitdíj és az ágydíj bevezetése - az egészségügyi reform részeként - önmagában nem ütközik az alaptörvénybe” - közölte lapunk érdeklődésére Kolláth György al­kotmányjogász. Továbbviszi a kormány az önkormányzati reformot különutak Külsősökre bíznák a közfeladatok ellátásának egy részét a települések Az önkormányzati reform parla­menti elvérzése ellenére a kor­mány nem adta fel arra vonatko­zó terveit, hogy felszámolja a kis­településeken működő drága, de nem hatékony polgármesteri hi­vatalokat. „Pénzügyi eszközökkel próbáljuk majd meggyőzni az ezer lakos alatti települések veze­tőit, hogy tömörüljenek társulá­sokba" - mondta tegnap lapunk kérdésére Draskovics Tibor a kor­mányszóvivői tájékoztatón. Az ál­lamreformért felelős kormánybiz­tos hozzátette, hogy olyan finan­szírozási kereteket hoznak létre, amelyekből csak az egymással együttműködő falvak részesülhet­nek. Az önkormányzatok bizony­talanságérzetét növelheti az a tény is, hogy az október elsejei helyhatósági választásokig bizto­san nem derül ki számukra, 2007-ben milyen költségvetési támogatásra számíthatnak. A jö­vő évi büdzsé tervezetét ugyanis október 31-ig kell benyújtani a J parlamentnek. 1 Lapunk úgy értesült: az Igaz­ságügyi és Rendészeti Miniszté­rium sürgősséggel foglalkozik az úgynevezett közjogi szerződések megkötését lehetővé tevő törvény kidolgozásával. Erről Lamperth Mónika önkormányzati és terü­letfejlesztési miniszter úgy nyilat­kozott, e konstrukcióban az állam szerződne majd egy régióval, an­nak valamelyik intézményével bizonyos feladatok ellátására. A közfeladat ellátásáért felelős állami szerv nem saját maga nyújt bizonyos közszolgáltatást, hanem azt egy szerződés kereté­ben rábízza egy olyan szervre vagy intézményre, amely „haté­konyabban és rugalmasabban ké­pes ellátni”. Ez utóbbi lehet ma­gánszemély, civil szervezet, gaz­dasági társaság vagy éppen ön­kormányzat is. A tervezett jog­szabály alapján a közfeladat el­látása továbbra is a megbízást adó állami szerv felelőssége maradna, ezért a szerződéses viszonyban a „normál” szerződéseknél meg­szokottakhoz képest többletjogok illetnék meg. Úgy tudjuk, ilyen közfeladatok körébe tartoznának az oktatási, egészségügyi felada­tok, de akár a közútkezelői vagy a közvilágítással kapcsolatos munkák is. A Fidesz szerint Draskovics figyelemelterelő „kommuniká­ciós hókuszpókuszt” adott elő. „Magyarországon nem szüksé­ges a megyék megszüntetése” - mondta Cser-Palkovics András fideszes képviselő. ■ V. M.-T. G. Az adóhivatalnál is megkezdték a régiós átszervezés kidolgozását 2006. JÚLIUS 15., SZOMBAT Átlagék nyaralni mennek átlag TÓN! összehozta a hó­nap üzletét. Eladott két darab kilencezer forintos melegétel-utalványt tizenhat- ezerért az ABC pénztárosá­nak. Mert Átlag Antal él és élni hagy. A szíve egyik fele arany. A másik vaj. Kár, hogy azt nem lehet a kenyér­re kenni - sóhajt Átlagné Bea. Foglalkozik is az Átlag apu mindennel, ami meg­térül. De legjobb, ha otthon ül. Úgy nincs kiadás. Ez a jó a nyárban, nem a holland Antillák. EBÉDJEGYBŐL JÁRJA körbe Átlag Tóni meg a fia a föl­det. Azt a szotyitáblát, amely alatt a faluszéli tó ül. A szállás egy EU-raklap. A földre teszik, a katonai sátor alá. A raklapon a lati­cel, akkor kelnek, amikor ébrednek, azt a halat eszik, amit megfognak. Beának meg az a nyár, hogy nincs férfi a házban. DE nem SOKÁIG maradhat ez így. Az országban épülő ti­zenkét hulladékégetőből egy majd a tónál bűzölög. Az USA-ban már húsz éve nem építenének égetőt, mert nem korszerű. De ide erre jön pénz, ezért építik. Átlag Tóni környezettudatos. Áronka 11. születésnapjára az volt az ajándéka, hogy le­állt a dohányzással. A kocs­mában még kért egy utolsó paklit A dobozon az állt: ettől impotens lehet, Kérte a pultost, cserélje tüdőrákos­ra. Azóta nem szív. Minden­nap ötszáz forintot félretesz. A fiának gyűjt biciklire. „légy politikus!'’ - mondta Áronnak sátorállítás közben. „Nekünk le sem kell tagad­nunk a villát, mert nincs. Nem kell vizsgálatot kér­nünk magunk ellen, anélkül is jönnek. Tanulj, öcsém. Ad­dig is négyévente elmegyünk választani kettőből egyet. Ugyanazokat nyomjuk ma­gunk fölé ugyanabból a kör­ből. Aztán jössz te, s meg­mondod nekik: nekünk csak azt a keveset hagyják meg, amiről azt hisszük, hogy még a miénk. "A tópartot, a levegőt, az EU-ból meg ezt a raklapot. ■ Izing Antal Vita a kabinet és az MSZP között a túlórák miatt Vita van a kormány és az MSZP-frakció között arról, hogy szerepeljen-e a közoktatá­si törvény módosításában a pe­dagógusoknak szeptembertől elrendelhető, a kötelező óraszá­mon felüli két további kötelező tanóra. Szabó Zoltán, az Or­szággyűlés oktatási bizottságá­nak MSZP-s elnöke kijelentet­te: alkotmányossági problémák merültek fel arról, hogy ugyan­azon munkakörben foglalkoz­tatott tanárok egy részének 20, más részének 22 lenne a köte­lező óraszáma ugyanazon bé­rért. Sió László, a Fidesz okta­táspolitikusa előrelépésnek te­kinti az MSZP-frakció állás­pontját. ■ É. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom