Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-13 / 136. szám
7 2006. JÚNIUS 13., KEDD PA N O R ÁM A Patthelyzet alakult ki a narancsos koalícióban Magánkórházaké a jövő? privát szektor Utolsók vagyunk a kontinens országai közül „Nem érdemes tovább tárgyalni” - jelentette ki a Mi Ukrajnánk - Blokk szövetség (MUB) képviselője tegnap Kijevben. A márciusi választások óta folyó koalíciós tárgyalások ezért végképp megszakadtak. A MUB szerint lehetetlenség meggyőzni a szocialistákat arról, hogy tegyenek le a parlamenti elnök pozíciójáról. Ezt ugyanis a narancssárgák maguknak szeretnék, konkrétabban Julija Tyimosenko korábbi miniszterelnöknek, aki azzal a feltétellel adta be a derekát Juscsenko pártjának, hogy megkapja a széket. Azonban a 129 mandátummal rendelkező Blokk és a 86 mandátumos Mi Ukrajnánk nem rendelkezik többséggel a parlamentben. A szocialisták 33 mandátuma elengedhetetlen lenne a kormányalakításhoz, azonban Olekszandr Moroz baloldali pártvezér ragaszkodik az elnöki székhez. ■ Farkas K. A Pentagon állítja: az öngyilkosság háborús eszköz „Nem tisztelik az élet szentségét, sem a miénket, sem a sajátjukat Az öngyilkosságokat nem a kétségbeesés szülte, ez a bosszújuk eszköze ellenünk” - jelentette ki Harry Harris ellentengernagy, amikor újságírói kérdésre számot adott a parancsnoksága alatt álló guantánamói börtönben elkövetett öngyilkosságokról. Vasárnap ugyanis három - vádemelés és indoklás nélkül - terrorizmus gyanújával fogva tartott férfi követett el öngyilkosságot a táborban. Egyikük közte volt annak a 141 fogolynak, akit hamarosan szabadon engedtek volna - bár erről ő maga nem tudott. A tragédia és a radikális katonatiszt kijelentései kellemetlen helyzetbe hozták a Pentagont, ezért a kubai támaszponton meghalt rabok most igazi iszlám temetést kapnak. A hadsereg még arról is gondoskodott, hogy egy iszlám imám a helyszínen felügyelje, hogy a holttestekkel mindenben az iszlám előírása szerint járnak el. A két szaúdarábiai és jemeni származású társuk tetemét azonban nem adják ki családjaiknak. ■ F. K. A magánkórházi egyesület szerint a betegek joga eldönteni, hogy az állami vagy a magánszektorban költik-e el gyógyításra szánt pénzüket Messze az EU-s átlag alatt van hazánk a magánkézben lévő kórházi ágyak szempontjából, sőt még Bulgária is leelőz bennünket. A Magyarországi Magánkórházak Egyesülete amint lehetséges, tárgyal erről a kormánnyal. Europress-összeállítás Második alkalommal látogatott hazánkba az Európai Magánkórházak Szövetsége (UEHP), hogy a hazai privátszektort tömörítő szervezettel, a Magyarországi Magánkórházak Egyesületével tárgyaljon. A brüsszeli központú szövetség elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Európában a magánkórházak egyre fontosabb szerepet kapnak, s el kell érni, hogy a felfogás erről Magyarországon is változzon. „A kezdeményezést, hasonlóan az európai szisztémához, Magyarországon is a szakemberekre kell bízni. A magánkórházakban vannak a legmodernebb eszközök, s itt a legemberközpontúbb az ápolás” - fogalmazott Max Ponseille, az UEHP elnöke. A magyarországi szervezet 2003 óta létezik, s a magyar privát fekvőbeteg-intézményeket fogja össze. Argay László elnök szerint míg Európában egyre nagyobb teret kap a magánszektor, addig Magyarországon siralmas a helyzet. Mint mondja, itthon a kórházi ágyak száma nagyjából százezerre tehető, ennek nem egészen egy százaléka van csupán magánkézben. „Ausztriában ugyanez 20-22, Németországban negyven, de az elmaradtnak vélt Bulgáriában is 3,5 százalék” - hangsúlyozta az elnök, aki szerint a most felállt kormány feladata ezen az arányon változtatni. „Sokan el sem tudnák képzelni, hogy Bulgáriában kacsalábon forgó magánkórházak működnek” - osztotta meg tapasztalatait Argay László. Seffer István, a kaposvári magánkórház plasztikai sebész főorvosa, az egyesület alelnöke úgy vélte: a hazai szemlélet megváltoztatása nem csak a versenyképesség miatt fontos, hanem azért is nélkülözheteüen, mert a beteg joga eldönteni, állami vagy magánkórházban kívánja-e elkölteni pénzét, ez „minden páciens alkotmányos joga”. Az alelnök szerint a kontinensen most utolsóként kullogunk; mint mondta, a kormánynak nem szabad kizárnia a privát szektort. „Miközben a szektorsemlegesség deklarált, a társadalombiztosítás nem finanszírozza az önálló erőből kialakított fekvőbeteg-intézményekben való kezelést.” A felszólalók szerint azonban van remény, hiszen a koalíciós pártok egészségügyi programja nem zárkózik el teljesen az elképzelésüktől. Az uniós polgárok hozzá vannak szokva, hogy bárhova utaznak, mindenhol választhatnak magán- és állami kórház között. „Senki sem akarja eladni az intézményeket - cáfolja meg Seffer István a hazánkban elterjedt közvélekedést - a kórházak állami kézben maradnának, csupán a működtetés kerülne magánkézbe.” Az alelnök azt is hozzátette, mihelyst feláll az új kormány, egyesületük tárgyalást kezdeményez a kabinettel. Egy jól működő kórházban Argay László elnök szerint nem érezné meg a beteg, hogy az állami vagy magánkézben van-e, úgy véli, itthon a kórházak a „rokkant rokon" szerepét töltik be. „Az EU minden országában a fekvőbeteg-intézmények legalább 60 százaléka továbbra is állami kézben van” - állítja az elnök, hozzátéve: a helyes az lenne, ha a beteg fizetné a biztosítási összeget, amelyet a biztosító a kórháznak utalna, s a páciens már ingyen jutna a szolgáltatásokhoz. Ebben az esetben a beteg pontosan tudná, mit kell kapnia a pénzéért, s az orvos sem lenne rákényszerítve a hálapénz elfogadására. Ma hazánkban a 167 kórház működik, ebből összesen tizenkettőt üzemeltet magáncég. Petőházán decemberben áll munkába a centrum decemberben kezdheti meg működését az osztrák határhoz közeli Petőházán az a rehabilitációs és ápolási centrum, amelyben 336 ágyon fogadják a súlyos betegségük vagy a koruk miatt elesetteket Áprilisban írta alá a hitelszerződést a Medipass Hungary Kft a Magyar Fejlesztési Bankkal A cégnek a beruházáshoz 450 millió forint saját tőkéje van, hitelkérelme 2,5 milliárd, 15 éves futamidőre. A 16 hektáros petőházai ősparkban - amely a településen lévő cukorgyáré volt - újjáépítik a szabadidőközpontot, a sportpályákat és az uszodát ■ A magánkórház! ágyak számát tekintve Bulgária is előrébb Jár. Az unió és az oroszok is elismerték Montenegrót IZLAND ÉS SVÁJC UTÁN az Orosz Föderáció, az Európai Unió és Horvátország is elismerte a Szerbiától nemrégiben végleg elszakadt Montenegrót. Moszkva arra is készen áll, hogy nagyköved szinten felvegye a kapcsolatokat a volt jugoszláv országgal. Montenegró június elején vált ki a Szerbiával közösen alkotott államközösségből. Horogkeresztet viselt a politikus nyomozást indított az államügy észség Claudia Roth, a német Zöld párt képviselője ellen, mivel a politikus tiltott jelképet viselt. A képviselő ugyanis azzal tiltakozott a világbajnokságra készülő Németországban elharapódzott szélsőjobboldali erőszak ellen, hogy kitűzőjén egy pirossal áthúzott horogkereszttel jelent meg a nyilvánosság előtt. Mivel önkényuralmi jelkép használata Németországban minden formában szigorúan tilos, az ügyészség nyomozást indított a képviselő ellen. Több áldozata van az izraeli vonatbalesetnek Az ablakokon át menekültek KAMIONNAL ÜTKÖZÖTT a Tel- Avivból Haifa városába tartó zsúfolt vonat hétfő reggel. A szerelvény első két kocsija kisiklott az ütközés következtében, az utasoknak az ablakokat kitörve kellett kimenekülniük az összeroncsolódott vagonokból. A balesetnek több halálos áldozata és legalább 150 sebesültje van. @ további hírek: www.reggel.hu Ankara végre tárgyalhat a csatlakozásról eu-bővítés Horvátország vita nélkül megkezdte és le is zárta az első fejezetet Több millió fontos csúszópénz a hadihajókért Tegnap megkezdődtek a tárgyalások Törökország EU-csatlakozásáról. A start hivatalosan tavaly októberben volt: az EU 25 tagországa ekkor egyezett bele abba, hogy az 1999 óta tagjelölt állam tárgyalhasson is tagságáról. Igaz, a csatlakozás időpontjára vonatkozó ígéret akkor sem hangzott el, sőt azt is világossá tették Ankara előtt: nem biztos, hogy beléphetnek-e egyáltalán. Az elmúlt hónapokban Ciprus jelentette a fő akadályt a tárgyalások megkezdése előtt: Nicosia ugyanis országa elismerését várta el. Ankara ugyanis az 1974-es török katonai beavatkozás nyomán kettészakított sziget másik, északi harmadát tartja Ciprus-Az EU egyelőre nem áltatja Törökországot: nem biztos a tagság nak. A törökök hangsúlyozzák: 2004-ben a sziget újraegyesítésére vonatkozó ENSZ-tervet csak az észak-ciprusiak fogadták el, ők pedig ezt tekintik az elismerés alapfeltételéül. A heves diplomáciai vitában a tagországok külügyminiszterei tegnap Törökország javára döntöttek, ám azt nem felejtették el megjegyezni: „a tárgyalások egész menetére kihathat, hogy nem teljesítik kötelezettségeiket". Sokkal egyszerűbbnek bizonyult Horvátország ügye: ők is októberben kezdtek, s tegnap elindultak a tárgyalások is. A 35 fejezetből legkönnyebbnek ítélt tudományos-kutatási témát már az első nap lezárták. ■ Gy. M. Akár egymilüárd eurójába is kerülhet Romániának a fregattvásár - ilyen címekkel borzolják a kedélyeket a bukaresti lapok. A botrány akkor pattant ki, amikor a brit The Guardian hírül adta: egy meg nem nevezett román politikus hatmillió fontos kenőpénzt kapott, hogy Románia a BAE Systems közvetítő cégen keresztül két hadihajót vásároljon. A fregattokat a BAE Systems 200 ezer fontért vásárolta a brit államtól, majd 116 millió fontért adta tovább Romániának. Ráadásul olyan szerződést is kötöttek, amelynek értelmében további öt évig ők szervizelik a hajókat, így a BAE Systemsnek fizetendő végösszeg meghaladhatja a 800 millió eurót. A szerződésben az is szerepel, hogy Anglia 116 millió euró értékben vásárol majd hadifelszereléseket Romániától, ezt eddig elmulasztották teljesíteni. Az írásban vállalt kötelezettség viszont tagadhatatlan - ezért is gondolja úgy néhány brit újságíró, hogy a szigetország politikusai is részesültek a többmilliós kenőpénzből. A román hatóságok megkezdték a vizsgálatot, a szerződésben Romániát képviselő valamennyi egykori illetékest kihallgatják. ■ Lukács János, Kolozsvár ■ Százmilliós nyereséget könyvelt el a közvetítő?
