Petőfi Népe, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-31 / 126. szám
MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2006. MÁJUS 31, SZERDA Hitvallása: a kép legyen egy érintés csöndfoszlányok Interjú Csáky Lajos festőművésszel a Cifrapalotában rendezett kiállítása okán A szecessziós kecskeméti műemlék pávás termében Csáky Lajos festményei láthatók. A tájkép-variációkból és figurális képekből álló, válogatott anyag a Csöndfoszlányok címet viseli. A melankolikus harmóniát sugalló alkotásokat június 18-ig tekintheti meg a közönség. A festőművésszel kiállítása kapcsán beszélgettünk. Provaznik Ariel- Miért éppen a Cifrapalotát választotta a kiállítás színhelyéül?- Egy felkérés eredményeként jött létre a tárlat az utóbbi években készült munkáimból. A karakteres pávás terem erősen befolyásolta, mely festményeim érvényesülnek a szecessziós térben. Ez egyrészről kihívást jelentett, másrészről közel áll hozzám a szecesszió gondolati világa: az elvágyódás, kivonulás életérzése.- MUyen jellegű képei szerepelnek a kiállításon?- Többrétegű, megmunkált, kicsiszolt felületű festmények láthatók. Az árny és a fény kettősségének meghatározó szerepe van. A misztikus környezetbe helyezett női alakok arca, illetve arcvonásai nem látszanak. A magányt, a befelé fordulást, az elvágyódást testesítik meg. Egyes képeimen a tárgy figurális jellegét veszítve feloldódik a színfoltokban, festékfoltokban. Az álmok, a képzelet és a vágyak dimenziója ez.- A gondolat általában szavakban fogalmazódik meg. Önnél képekben. Hogyan történik ez? CSÁKY LAJOS: Az ember folyamatosan hurcolja magával élettörténetét, belső vívódásait, kudarcait, szenvedélyeit, kételyeit. A művészet alkalmas arra, hogy a legbensőbb titkokat „susogja ki”.- A bennem lévő erős emocionális késztetéshez kellett, kell keresnem kifejezőeszközöket. A hetvenes években, mikor még grafikákat készítettem, az uralkodó képzőművészeti stílus a hiperrealizmus volt. Ez a stílus igyekszik kiiktatni az érzelmeket a képből. Ezzel szemben én igyekeztem és most is igyekszem minél több érzelmet belesűríteni képeimbe. Az ember folyamatosan hurcolja magával élettörténetét, belső vívódásait, kudarcait, szenvedélyeit, kételyeit. A művészet alkalmas arra, hogy a legbensőbb titkokat „susogja ki”.- Mennyire befolyásolják a kritikai megjegyzések?- Fontos a kritika, de az ember szerintem ne változtasson eltökéltségén. A szűk tematika esetleg monotóniához vezethet- ez jogos aggodalom, bár részemről nem érzem veszélynek. Tavaly volt egy kiállításom Szenvedély-töredékek címmel. Ott csak a párnasorozatom képei szerepeltek. A párna tökéletesen felveszi az arc formáját. Az éjszaka rezdüléseinek lenyomata, a napi szorongásokból, bánatból, boldogságból született álmoké. Egyébként a tematika csak egy dolog. A szín, a háttér, a modell, a mozdulat mind azt a hangulatot tükrözi, amit én akkor érzek.- A hetvenes években grafikákat készített Az elmúlt két évtizedben viszont kizárólag festészettel foglalkozott. Miért történt ez a váltás?- Az utolsó grafikai kiállításom 1985-ben volt. Ekkor gyakorlatilag elárvereztem a rajzaimat A grafikai mondanivalóm érdektelenné vált. A grafikusi énem önkéntes száműzetésbe vonult. Két évvel később új művészi - életet kezdtem, a festést Mindent az alapoktól kellett tanulnom, jártam a múzeumokat, mestereket és eszményeket kerestem. Először tájképeket készítettem. Ekkor döbbentem rá: itt nem csak színsá- vokat kell felvinni egy felületre. Azután a modell utáni rajzolás következett. A munkarajznak indult képekről úgy éreztem, önmagukban is értéket képviselnek. Grafikáimhoz a párnasorozat áll legközelebb. A sorozat körülbelül harminc darabos, de ez folyamatosan gyarapszik.- A grafikával végleg felhagyott?- Az alkalmazott grafikával kapcsolatban vagyok már pár éve. A festményekhez tartozó katalógusok, képeslapok és ehhez hasonló alkalmi kiadványok tervezésében veszek részt. Ez csak mellékes tevékenység. Most egy csaknem kétszázoldalas album létrehozásán dolgozom, amely az elmúlt évek képanyagát tartalmazza. A könyvbemutató június 22-én, Budapesten lesz. Én soha nem akartam divatos irányokhoz tartozni. Volt, hogy ezt nem értették. Ez az album a művészeti felfogásomról szól.- Mit jelent ez a művészeti felfogás?- A kép legyen egy érintés. A műveim elhagyottakról, reménykedőkről, melankóliába süllyedőkről mesélnek. A életnek arról a síkjáról, mikor magunkban maradunk legrejtettebb érzéseinkkel. Az álomszerűség és a metafizika az én világom. Nem a látott, hanem a belső harcok érdekelnek. Bensőséges lírát szeretnék mutatni, hogy képeim legyenek érzelmi visszhangok. A média ellen éppúgy kár hadakozni, mint a párás meleg ellen réz A szülők és a tanárok annyit tudnak tenni a gyerekek megóvása érdekében, hogy belső pajzsot alakítanak ki bennük A fiatalok válogatás nélkül fogyasztják a különböző médiumok termékeit. A szülők annyit tehetnek, hogy belső pajzsot alakítanak ki a gyermekeikben. Máshogy nem tudják ugyanis megóvni őket a tévéből jövő káros hatásoktól - mondja Réz András. problémákra. Inkább fel foglak zaklatni titeket. De ez nem baj. Már az is jó, ha csak elgondolkodtok a témán - vezette fel előadását Réz András, majd feltette annak alapkérdését: Miben különbözik a mai generáció médiahasználata a régebbiektől? Válaszkísérletében az esztéta kiemelte: a mai tizenévesek rendkívül nyitottak mindenfajta új médiumra, és nyitottságuk más területre is jellemző. Sok felnőttnek meglepő, de - például - a Sziget fesztiválon Korda György vagy Harangozó Teri is elsöprő sikert szokott aratni a tinédzserek körében. Ez a korosztály használja elsőként az új adathordozókat is: a CD után a DVD vagy az MP3 is a körükben terjedt el leghamarabb. Nyitottságuk ráadásul előszűrő nélküli: mindenevők. Ma pedig már annyi negatívum érheti őket akár a tévén, akár az interneten kereszGál Zita Körülbelül ötven érdeklődő előtt beszélt a fiatalok médiafogyasztási szokásairól a közelmúltban Réz András Kecskeméten. Az esztéta a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógusházának a meghívását fogadta el, hogy gyakorló tanárok előtt boncolgassa a hálásnak még szerinte sem mondható témát.- Nem fogtok örülni annak, amiket mondani fogok. Nem tudok ugyanis megoldást adni a ■ „A hatvan éven felüliek jellemzően egyáltalán nem tartanak lépést a technikai fejlődéssel. Számukra a tradicionális média a mértékadó. Például csak a közszolgálati tévé által elmondott híreknek hisznek.” Még nekünk is nehéz eldönteni például, hogy a Mónika-show vagy az esti tinihorror a brutáiisabb - mondta Réz. tül, hogy a szülőknek el kell fogadni: nem tudják mindig ellenőrzésük alatt tartani őket.- A média ellen kár hadakozni: van. Nem harcolsz a párás meleg ellen sem. A szülők és a tanárok annyit tudnak tenni a gyerekek megóvása érdekében, hogy belső pajzsot alakítanak ki bennük. Hogy egyedül is el tudják dönteni egy információ valódiságát, értékét. Még nekünk is nehéz eldönteni példáid, hogy a Mónika-show vagy az esti tinihorror a brutáiisabb - fogalmazott Réz. Az előadáson a mobiltelefó- nia is terítékre került.- Régen, amikor még mintegy tizenhét és fél kilós készülékek voltak, bunkofónnak hívtuk őket. Ma már ezt nem mondjátok, mert mindegyikő- töknek van egy. Korábban hülyének néztem azt, aki a gyerekének mobilt vett. Amikor meg én vásároltam a sajátomnak, meg voltam róla győződve, hogy Istennek tetsző dolgot teszek. A gyerekeknek vásárolt mobilokat egyébként pórázhoz hasonlította Réz András. Hiszen a leggyakoribb kérdés, ami a vezetékes készülékeknél még indokolatlan volt, így ■ „A közszolgálati tévében csak giccspancs és gügyögés hallható. Persze, hogy nem keU a fiataloknak, pedig a mi adónkból tartják fenn.” hangzik: Hol vagy? A szülő úgy gondolja: nyugodtabb, ha tudja, merre és kivel jár a gyereke.- Pedig a póráz csak a gazdának megkönnyebbülés. A kutyának nem hiszem, hogy szabadságérzetet okoz - így az esztéta, aki jellemző szófordulatához - Félreértés ne essék! - hű maradt. Előadása az ígéretéhez híven tényleg felkavaró és gondolatébresztő volt, és félreérteni sem lehetett semmit
