Petőfi Népe, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-03 / 78. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2006. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP • VELEMENY Az életükkel játszanak sorompók 1973 óta több százan haltak meg az átjárókban Életveszélyes próbálkozás: a fénysorompó tilosat jelez, a félsorompó már ereszkedik, a fogat hajtóját azonban ez egyáltalán nem zavarja. A vers szerint a víz az úr Petőfi versében igen meg­győzően ábrázolja a víz ha­talmát a fölül lévő gályával szemben. Mint mindig, iga­za van. Én nem tudom, hogy a Magyarországon sajnos Igencsak gyakran pusztító árvizek és a politika csak vé­letlenül kapcsolódnak össze, vagy ebben van valami tör­vényszerűség. Túl sok az egybeesés. Minden eddigi demokratikus kormánynak volt olyan problémája, mely összefüggött a vízzel. Nem­csak az árvízzel, hanem a csatornázással, a Tisza tisz­taságával, a kutak arzén­szennyezettségével, a csator­názás állapotával, vagy a táj kiszáradásával - mely utób­biban a víznek azért ugyan­csak főszerepe van. valószínűleg azért alakult ez így, mert hazánk a Kár­pát-medencében fekszik, s a medence az a vizesblokkhoz tartozik. Ugyanakkor a hely­zet napról napra komolyabb. SZOMBATON A KORMÁNYFŐ úgy fejezte be beszédét párt­ja választási nagygyűlésén, hogy menjen mindenki a gátakra, homokzsákot töm­ni. Dicséretes igény. Nem tu­dom, hányán fogadták meg. A tegnapi nagygyűlésen ugyancsak igen sokan vol­tak, közülük hányán men­tek a gátra? Ki tudja. így politikailag, az árvíz fe­nyegetésében mindig Peli­kán elvtárs, a Tanú című film gátőrje jut az eszembe, aki - mikor a politikai állás- foglalásra kényszerítették - mindig azt mondta: - A Du­na, az jön. A közúti közlekedés leg­gyengébb láncszeme a vasúti átjáró. Évente 40- 60 ember hal meg a síne­ken. A tragédiákat szinte kizárólag a gépkocsiveze­tők felelőtlensége okozza. Az átjárók biztonságosab­bá tételére fordítható pénz évről évre kevesebb. Galambos Sándor A közúti és vasúti átjárók forga­lombiztonsági kérdéseiről ta­nácskoztak a szakemberek a hét végén Kecskeméten. A kon­ferencián a szárazföldi közleke­dés valamennyi ágazata képvi­seltette magát. Elmondták a vé­leményüket a rendőrök, a köz­lekedési bírók, az ügyészek és az igazságügyi szakértők is. A mintegy kétszáz résztvevő egy­behangzó véleménye, hogy a sí­neken bekövetkezett balesete­kért szinte kizárólag a gépko­csivezetők okolhatók.- Több százan haltak meg az elmúlt évtizedekben vasúti­közúti tömegszerencsétlenség­ben Magyarországon. A vizsgá­latok eredménye szerint leg­többször az autós, a busz veze­tője hibázott - lapozza a szomo­rú statisztikát Molnár Péter, a Közlekedéstudományi Egyesü­let Bács-Kiskun megyei elnöke, az országos elnökség tagja. - Magyarországon 5840 köz­úti-vasúti átjáró van, amelynek mintegy kétharmada biztosí­tott. Megyénkben Jakabszállás határában van az egyetlen biz­tosítás nélküli átjáró. Az embe­ri felelőtlenséget a legmoder­nebb biztonsági berendezések­kel sem lehet kivédeni. Egy em­ber értelmetlen halála is bor­zasztó tragédia, a tömegka­tasztrófákat pedig szinte képte­lenség feldolgozni. A konferecia résztvevői sérel­mezték, hogy a vasúti átjárók biztonságára fordítható pénz évről évre kevesebb. Korábban központi forrásból korszerűsí­tették az átkelőket, évente 40- 50 került sorra. Pár éve azon­ban a kormánynak nincs erre pénze. Pedig egy felmérés sze­rint a közúton közlekedők a vasúti csomópontot nem tekin­tik kiemelten veszélyes keresz­teződésnek. Ugyanúgy behajta­nak például a tilosba. Sok bal­eset következett be amiatt is, hogy az autósok többsége nem a villogó fénysorompó jelzését, hanem a felcsapórudat figyeli.- A közút-vasút keresztező- déspek a legbiztonságosabb for­mája a felüljáró - összegzi a ta­pasztalatokat Molnár Péter. - Sajnos még k'legveszélyesebb kereszteződések áthidalására sincs pénz. így a rendelkezé­sünkre álló keretek közt kellett keresnünk azokat a megoldáso­kat, amelyek javíthatják az át­haladás biztonságát. Felvető­dött, hogy sok életet menthetne meg egy, az áthaladás állapotát rögzítő kamera is. Csak az támogasson, aki nyereségesen tud gazdálkodni kecskémét A jövőben csak nyereséges önkormányzati tu­lajdonú társaságok adhatnak támogatást a különböző szer­vezeteknek. Bevett szokás, hogy a cégek különböző célokat segítenek pénzzel vagy természetbeni tá­mogatásokkal. Molnár Tibor kecskeméti önkormányzati képviselő még tavaly ősszel in­dítványozta, hogy a kizáróla­gos, vagy többségi önkormány­zati tulajdonú társaságok ré­szére dolgozzanak ki egy aján­lást: mikor kinek adhatnak tá­mogatást. Az ajánlás elkészült és a képviselő-testület azt el is fogadta. Ennek értelmében csak az a társaság nyújthat tá­mogatást - legfeljebb az adó­zott eredménye 10 százalékáig -, amelyik nyereséges. Az éves támogatási keret 90 százaléka a közhasznú és kiemelten köz­hasznú szervezetek részére kell hogy menjen. Feltétel, hogy a támogatott szervezet le­gyen kecskeméti székhelyű és itt is működjön. A testületi döntésben szerepel az is, hogy az önkormányzat társaságai politikai pártokat egyáltalán nem támogathatnak. ■ T. V. Kecskeméti segítség Csángóföldnek REKECSIN A Rekecsinben (Ro­mánia) felépítendő magyar is­kola egyik osztályának beren­dezését segíti a kecskeméti ön- kormányzat. A csángóföldi magyar oktatás nemes céljára másfél millió forintot szánnak. Az adományt a város a Dévai Szent Ferenc Alapítvány segít­ségével juttatja el a kedvezmé­nyezett rekecsini intézménybe. Tömegszerencsétlenségek Magyarországon fekete statisztika 1973. ja­nuár 30., Kecskemét: 37 ha­lott, 17 sérült. 1975. október 14., Hajdúsám- sorv 12 halott, 8 sérült. 1979. december 3., Lököshá- za: 12 halott, 7 sérült 1980. június 30., Siófok: 20 halott, köztük a vétkes so­főr. 1981. november 30., Mohom 17 halott, 29 sérült. 1982. szeptember 9., Székesfe- hén’án 16 halott. 1992. január 7, Atkár és Csány között: 6 halott, 12 sé­rült. 1992. szeptember 26., Agárd: 16 halott, 3 sérült. 1993. február 12., Nyékipusz­ta: 11 gyermek és a sofőr meg­halt, 19 sérült 1995. szeptember 11., Sorkifalud: 6 halott, 3 sérült 1996. február 26., Kutas: 13 halott 1997. július 27., Balatonmária- fürdő és Balatonmáriafürdő- alsó között: 3 halott, 5 sérült. 1998. május 27., Létavértes: 5 halott. 1999. március 13., Tisza- kécske és Lakitelek között: 5 halott, 1 sérült. Egy csupaszív képíró vallomásai kiállítás A legmesszebbről jött közénk, mégis a legszebb kertje van „Egy marék világ” cím­mel nyílt kiállítása Bahget Iskander fotómű­vésznek a kecskeméti Cif­rapalotában.- Igazán gazdag ember az, aki­nek sok barátja van. Semmi kétség, Iskander, te nagyon gaz­dag ember vagy, mosolyod és szívélyességed által mindannyi­unk barátjává lettél - mondta dr. Balogh László, a megyei köz­gyűlés elnöke, a tárlat házigaz­dája, Bahget Iskander fotómű­vész kiállításának telt házas megnyitóján. Hozzátette: „Büsz­ke vagyok arra, hogy több mint negyven ország után a Cifrapa­lotában is láthatóak végre izgal­mas, bensőséges alkotásaid”. Fűzi László, a Forrás főszer­kesztője is méltatta a Hetény- egyházán élő fotóművészt. - Ma többet beszélünk a teljesít­ményről, mint az emberről, aki a teljesítmény mögött áll, pedig én Bahget Iskander képeit néz­vén mindig a mögötte álló em­ber nézem, akit jómagam is lát­tam órákat várva, vagy éppen futni, egy-egy megörökítésre A képen (balról) a művész, dr. Balogh László, Laczkó János múzeumigazgató, Buda Ferenc és Fűzi László. váró pillanatért - mondta. Is­kander fotóiból egy sajátosan emberközpontú világ tárul fel, hiszen őt csakis az embernek a valósághoz való viszonya foglal­koztatja. Szociofotói, tájképei mellett Fűzi kiemelte Iskander íróportréit. Véleménye szerint ez utóbbi témában az elmúlt há­rom évtizedben ő alkotta a leg­jelentősebbet. Hangsúlyozta: Iskander a legmesszebbről jött közénk, mégis neki van a leg­szebb kertje. Egyénisége, alko­BAHGET ISKANDER 1943-ban született Szíriában, 1975 óta él Magyarországon. A kulturális miniszter kitüntetése mellett megkapta a Kecskemét Közmű­velődéséért díjat és Bács-Kis- kun Megye Művészeti Díját. tásai megkerülhetetlenek a me­gyei, kecskeméti szellemi élet­ben. A fotóművész erényeit Buda Ferenc Kossuth-díjas költő is méltatta. A sajátos humorú al­kotó egyszerűen csak „szírrea­lista fényképírónak” nevezte el Bahget Iskandert, akinek kiállí­tása május közepéig látható a kecskeméti Cifrapalotában. ▲ Nem vesznek a nyakukba semmilyen adósságot LAJOSMIZSE A városban több kül- és belterületi útra kellene sok-sok milliót költeni. Vannak olyan területek - mint például a vasúton túli földes utca -, ahol bokáig érő sárban taposnak. Az ittélők aláírásgyűjtésbe kezd­tek. Ők már zúzott-köves meg­oldással is kiegyeznének - de­rült ki a Oláh Attila képviselő minapi interpellációjából. Zsigó Viktor polgármester viszont ki­jelentette: - A költségvetésben jelenleg nincs tartalék. Ha 16 évig nem vettünk adósságot a nyakunkba, akkor ki kell bír­nunk még ezt a fél évet - mond­ta. Mégis ígéretet tett arra, ha találnak valamilyen pénzügyi megoldást: lesz útépítés. Ám lehetne nemcsak az ön- kormányzat területén, hanem az E5-ösön is mit javítani. Lajosmizse határától Kecskemét felé haladva már annyira rossz a főközlekedési út, hogy több ki­lométeren át itt is kénytelenek voltak táblákat kitenni. Újabb árhullám indult el a Tisza vízgyűjtőjéről is Újabb árhullám indult el a Ti- Tivadarnál és Vásárosnamény- szán a folyó vízgyűjtő területén Gergelyiugornyánál az üdülőte- lehullott csapadék és a Kárpá- lepek lábakon álló házai között tok magas hegyein egy-másfél méteres olvadó hó hatására. ■ Napok óta őrzik víz hömpölyög. Vá- Mind a Felső-Tisza a töltéseket. sárosnamény és Zá- mentén, mind mel- hony között napok lékfolyóinál az összes töltés óta harmadfokú készültség mellett tart a védekezés. A Ti- mellett őrzik a töltéseket, veze-. sza elöntötte a hullámtereket, tik el a szivárgó vizeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom