Petőfi Népe, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-03 / 78. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2006. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP • VELEMENY Az életükkel játszanak sorompók 1973 óta több százan haltak meg az átjárókban Életveszélyes próbálkozás: a fénysorompó tilosat jelez, a félsorompó már ereszkedik, a fogat hajtóját azonban ez egyáltalán nem zavarja. A vers szerint a víz az úr Petőfi versében igen meggyőzően ábrázolja a víz hatalmát a fölül lévő gályával szemben. Mint mindig, igaza van. Én nem tudom, hogy a Magyarországon sajnos Igencsak gyakran pusztító árvizek és a politika csak véletlenül kapcsolódnak össze, vagy ebben van valami törvényszerűség. Túl sok az egybeesés. Minden eddigi demokratikus kormánynak volt olyan problémája, mely összefüggött a vízzel. Nemcsak az árvízzel, hanem a csatornázással, a Tisza tisztaságával, a kutak arzénszennyezettségével, a csatornázás állapotával, vagy a táj kiszáradásával - mely utóbbiban a víznek azért ugyancsak főszerepe van. valószínűleg azért alakult ez így, mert hazánk a Kárpát-medencében fekszik, s a medence az a vizesblokkhoz tartozik. Ugyanakkor a helyzet napról napra komolyabb. SZOMBATON A KORMÁNYFŐ úgy fejezte be beszédét pártja választási nagygyűlésén, hogy menjen mindenki a gátakra, homokzsákot tömni. Dicséretes igény. Nem tudom, hányán fogadták meg. A tegnapi nagygyűlésen ugyancsak igen sokan voltak, közülük hányán mentek a gátra? Ki tudja. így politikailag, az árvíz fenyegetésében mindig Pelikán elvtárs, a Tanú című film gátőrje jut az eszembe, aki - mikor a politikai állás- foglalásra kényszerítették - mindig azt mondta: - A Duna, az jön. A közúti közlekedés leggyengébb láncszeme a vasúti átjáró. Évente 40- 60 ember hal meg a síneken. A tragédiákat szinte kizárólag a gépkocsivezetők felelőtlensége okozza. Az átjárók biztonságosabbá tételére fordítható pénz évről évre kevesebb. Galambos Sándor A közúti és vasúti átjárók forgalombiztonsági kérdéseiről tanácskoztak a szakemberek a hét végén Kecskeméten. A konferencián a szárazföldi közlekedés valamennyi ágazata képviseltette magát. Elmondták a véleményüket a rendőrök, a közlekedési bírók, az ügyészek és az igazságügyi szakértők is. A mintegy kétszáz résztvevő egybehangzó véleménye, hogy a síneken bekövetkezett balesetekért szinte kizárólag a gépkocsivezetők okolhatók.- Több százan haltak meg az elmúlt évtizedekben vasútiközúti tömegszerencsétlenségben Magyarországon. A vizsgálatok eredménye szerint legtöbbször az autós, a busz vezetője hibázott - lapozza a szomorú statisztikát Molnár Péter, a Közlekedéstudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei elnöke, az országos elnökség tagja. - Magyarországon 5840 közúti-vasúti átjáró van, amelynek mintegy kétharmada biztosított. Megyénkben Jakabszállás határában van az egyetlen biztosítás nélküli átjáró. Az emberi felelőtlenséget a legmodernebb biztonsági berendezésekkel sem lehet kivédeni. Egy ember értelmetlen halála is borzasztó tragédia, a tömegkatasztrófákat pedig szinte képtelenség feldolgozni. A konferecia résztvevői sérelmezték, hogy a vasúti átjárók biztonságára fordítható pénz évről évre kevesebb. Korábban központi forrásból korszerűsítették az átkelőket, évente 40- 50 került sorra. Pár éve azonban a kormánynak nincs erre pénze. Pedig egy felmérés szerint a közúton közlekedők a vasúti csomópontot nem tekintik kiemelten veszélyes kereszteződésnek. Ugyanúgy behajtanak például a tilosba. Sok baleset következett be amiatt is, hogy az autósok többsége nem a villogó fénysorompó jelzését, hanem a felcsapórudat figyeli.- A közút-vasút keresztező- déspek a legbiztonságosabb formája a felüljáró - összegzi a tapasztalatokat Molnár Péter. - Sajnos még k'legveszélyesebb kereszteződések áthidalására sincs pénz. így a rendelkezésünkre álló keretek közt kellett keresnünk azokat a megoldásokat, amelyek javíthatják az áthaladás biztonságát. Felvetődött, hogy sok életet menthetne meg egy, az áthaladás állapotát rögzítő kamera is. Csak az támogasson, aki nyereségesen tud gazdálkodni kecskémét A jövőben csak nyereséges önkormányzati tulajdonú társaságok adhatnak támogatást a különböző szervezeteknek. Bevett szokás, hogy a cégek különböző célokat segítenek pénzzel vagy természetbeni támogatásokkal. Molnár Tibor kecskeméti önkormányzati képviselő még tavaly ősszel indítványozta, hogy a kizárólagos, vagy többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére dolgozzanak ki egy ajánlást: mikor kinek adhatnak támogatást. Az ajánlás elkészült és a képviselő-testület azt el is fogadta. Ennek értelmében csak az a társaság nyújthat támogatást - legfeljebb az adózott eredménye 10 százalékáig -, amelyik nyereséges. Az éves támogatási keret 90 százaléka a közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek részére kell hogy menjen. Feltétel, hogy a támogatott szervezet legyen kecskeméti székhelyű és itt is működjön. A testületi döntésben szerepel az is, hogy az önkormányzat társaságai politikai pártokat egyáltalán nem támogathatnak. ■ T. V. Kecskeméti segítség Csángóföldnek REKECSIN A Rekecsinben (Románia) felépítendő magyar iskola egyik osztályának berendezését segíti a kecskeméti ön- kormányzat. A csángóföldi magyar oktatás nemes céljára másfél millió forintot szánnak. Az adományt a város a Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítségével juttatja el a kedvezményezett rekecsini intézménybe. Tömegszerencsétlenségek Magyarországon fekete statisztika 1973. január 30., Kecskemét: 37 halott, 17 sérült. 1975. október 14., Hajdúsám- sorv 12 halott, 8 sérült. 1979. december 3., Lököshá- za: 12 halott, 7 sérült 1980. június 30., Siófok: 20 halott, köztük a vétkes sofőr. 1981. november 30., Mohom 17 halott, 29 sérült. 1982. szeptember 9., Székesfe- hén’án 16 halott. 1992. január 7, Atkár és Csány között: 6 halott, 12 sérült. 1992. szeptember 26., Agárd: 16 halott, 3 sérült. 1993. február 12., Nyékipuszta: 11 gyermek és a sofőr meghalt, 19 sérült 1995. szeptember 11., Sorkifalud: 6 halott, 3 sérült 1996. február 26., Kutas: 13 halott 1997. július 27., Balatonmária- fürdő és Balatonmáriafürdő- alsó között: 3 halott, 5 sérült. 1998. május 27., Létavértes: 5 halott. 1999. március 13., Tisza- kécske és Lakitelek között: 5 halott, 1 sérült. Egy csupaszív képíró vallomásai kiállítás A legmesszebbről jött közénk, mégis a legszebb kertje van „Egy marék világ” címmel nyílt kiállítása Bahget Iskander fotóművésznek a kecskeméti Cifrapalotában.- Igazán gazdag ember az, akinek sok barátja van. Semmi kétség, Iskander, te nagyon gazdag ember vagy, mosolyod és szívélyességed által mindannyiunk barátjává lettél - mondta dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke, a tárlat házigazdája, Bahget Iskander fotóművész kiállításának telt házas megnyitóján. Hozzátette: „Büszke vagyok arra, hogy több mint negyven ország után a Cifrapalotában is láthatóak végre izgalmas, bensőséges alkotásaid”. Fűzi László, a Forrás főszerkesztője is méltatta a Hetény- egyházán élő fotóművészt. - Ma többet beszélünk a teljesítményről, mint az emberről, aki a teljesítmény mögött áll, pedig én Bahget Iskander képeit nézvén mindig a mögötte álló ember nézem, akit jómagam is láttam órákat várva, vagy éppen futni, egy-egy megörökítésre A képen (balról) a művész, dr. Balogh László, Laczkó János múzeumigazgató, Buda Ferenc és Fűzi László. váró pillanatért - mondta. Iskander fotóiból egy sajátosan emberközpontú világ tárul fel, hiszen őt csakis az embernek a valósághoz való viszonya foglalkoztatja. Szociofotói, tájképei mellett Fűzi kiemelte Iskander íróportréit. Véleménye szerint ez utóbbi témában az elmúlt három évtizedben ő alkotta a legjelentősebbet. Hangsúlyozta: Iskander a legmesszebbről jött közénk, mégis neki van a legszebb kertje. Egyénisége, alkoBAHGET ISKANDER 1943-ban született Szíriában, 1975 óta él Magyarországon. A kulturális miniszter kitüntetése mellett megkapta a Kecskemét Közművelődéséért díjat és Bács-Kis- kun Megye Művészeti Díját. tásai megkerülhetetlenek a megyei, kecskeméti szellemi életben. A fotóművész erényeit Buda Ferenc Kossuth-díjas költő is méltatta. A sajátos humorú alkotó egyszerűen csak „szírrealista fényképírónak” nevezte el Bahget Iskandert, akinek kiállítása május közepéig látható a kecskeméti Cifrapalotában. ▲ Nem vesznek a nyakukba semmilyen adósságot LAJOSMIZSE A városban több kül- és belterületi útra kellene sok-sok milliót költeni. Vannak olyan területek - mint például a vasúton túli földes utca -, ahol bokáig érő sárban taposnak. Az ittélők aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ők már zúzott-köves megoldással is kiegyeznének - derült ki a Oláh Attila képviselő minapi interpellációjából. Zsigó Viktor polgármester viszont kijelentette: - A költségvetésben jelenleg nincs tartalék. Ha 16 évig nem vettünk adósságot a nyakunkba, akkor ki kell bírnunk még ezt a fél évet - mondta. Mégis ígéretet tett arra, ha találnak valamilyen pénzügyi megoldást: lesz útépítés. Ám lehetne nemcsak az ön- kormányzat területén, hanem az E5-ösön is mit javítani. Lajosmizse határától Kecskemét felé haladva már annyira rossz a főközlekedési út, hogy több kilométeren át itt is kénytelenek voltak táblákat kitenni. Újabb árhullám indult el a Tisza vízgyűjtőjéről is Újabb árhullám indult el a Ti- Tivadarnál és Vásárosnamény- szán a folyó vízgyűjtő területén Gergelyiugornyánál az üdülőte- lehullott csapadék és a Kárpá- lepek lábakon álló házai között tok magas hegyein egy-másfél méteres olvadó hó hatására. ■ Napok óta őrzik víz hömpölyög. Vá- Mind a Felső-Tisza a töltéseket. sárosnamény és Zá- mentén, mind mel- hony között napok lékfolyóinál az összes töltés óta harmadfokú készültség mellett tart a védekezés. A Ti- mellett őrzik a töltéseket, veze-. sza elöntötte a hullámtereket, tik el a szivárgó vizeket.