Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2006. MÁRCIUS 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Idő van, az pedig mindent megold géczy zsolt Sokat beszélni sokan tudnak, ezért tartott órákig a vita. Megdöbbentően kevés, a pénzügyi helyze­tet elemző felszólalás hangzott el a bajai költségvetés tár­gyalásakor. Ami részben érthető, hiszen viszonylag keve­sek mondhatják el magukról a városatyák közül, hogy e területen szaktekintélynek számítanak. Ugyanakkor sokat beszélni sokan tudnak, ezért tartott órákig a vita - a job­bító szándék leghalványabb jelét, továbbá a szakmaiságot egyaránt nélkülözve. Öröm az ürömben, hogy a meghirdetett közmeghallga­tás nem szakította meg a képviselő eszmecseréjét, ugyan­is a kutya sem volt kíváncsi a város költségvetésére. Bár, ha jobban belegondolunk, nem biztos, hogy a lakosok ér­dektelensége valóban örömteli - az időtényezőt leszámít­va. Sokat tettek ugyanis az elmúlt években azért a testüle­ti tagok, hogy egy-egy kötelező közmeghallgatástól tünte­tőleg távol maradjon a közönség. Ki hitte volna a rend­szerváltást követő első években, hogy így lesz, mikor majd leszakadt a karzat egy-egy sima, hétköznapi ülésen is, annyian voltak kíváncsiak a várost irányítók tanácsko­zására! Idén is volt, aki külső segítségért, mintegy csődgondno­kért kiáltott, elismerve, hogy ez mind a 38 000 bajainak rosszat tenne. Abban viszont nem volt vita, hogy nehéz helyzetben van a város. Óriási intézményhálózatot cipel a hátán évek óta, ami már-már elviselhetetlen teher. Ám a nem kötelező feladatok elhagyása, egyes intézmények be­zárása, megyei tulajdonba adása ugyancsak visszavetné a város fejlődését. Megszokták, és joggal ragaszkodnak az emberek a városi szolgáltatásokhoz, azok sokszínűségé­hez. Mégis: valahogy el kell érni, hogy a tervezett, egymil- liárd forintot meghaladó hitelből minél kevesebbet kelljen igénybe venni. Sok mód nincs: kiadáscsökkentés vagy be­vételnövelés. Használható ötlet nem körvonalazódott, ta­lán a mindennapok kikényszerítik a helyes megoldást. Mint eddig is. NYERTESEK A Petőfi Népe Heti rejtvényének nyertesei (február 25-ig): Ordasi Gá­bor, Kunpeszér; Agócs Irén, Jánoshalma; Gyulai Enikő, Kecskemét; Sarkadl Ernő, Öregcsertő; Somoskövi Ernő, Soltvadkert; Csitos Csilla, Kecskemét. A Gyerekrejtvényt helyesen megfejtők közül a következőknek kedve­zett a szerencse (február 25-ig): Gál Imre, Bocsa; Farkas Szimonetta, Kiskunhalas; Tímár Roland, Baja; Verebélyi Kitti, Szabadszállás; Glummercz Attila, Kecskemét; Torbán Tímea, Tiszaalpár. Kisiskolák legjobbjai lakitelek Harminc magyaror­szági, illetve határon túli - par- tiumi, székelyföldi, felvidéki és délvidéki - általános iskola harmadikos és negyedikes di­ákjainak részvételével rendez­ték meg csütörtökön a kis ma­tematikusok és nyelvészek versenyének döntőjét a Lakite­lek Népfőiskolán. A vetélkedőn Bács-Kiskun megyét tizenhá­rom iskola képviselte. A csütörtöki megmérettetést iskolánként négy, úgynevezett levelezős forduló előzte meg. Ezek eredményei alapján ne­veztek be, kategóriánként egy- egy gyereket a döntőbe az in­tézmények. A feladatokat az Apáczai Kiadó állította össze. A népfőiskola a szállás, ellátás mellett a jutalomkönyvek egy részét biztosította. A többi könyvet az Apáczai Kiadó aján­lotta fel. A kisiskolák egyesüle­te az uszodában eltöltött szerda délután költségeit vállalta ma­gára - tájékoztatta lapunkat Pálinkó Gyuláné, a Bács-Kis- kun Megyei Kisiskolák Közmű­velődési Egyesületének elnöke. eredmények: A kis nyelvé­szek (3-4. osztály) közül a fü- löpjakabi Nagy Bianka lett az el­ső. Második Danis Anna (Páhi), harmadik Eke Evelin (Pirtó). A harmadikos kis matemati­kusok döntőjét Papp Tamás (Arad, 21-es iskola) nyerte, megelőzve a fülöpjakabi Pösz- met Klárát, illetve a Tabdit kép­viselő Szabó Ferencet. Higyed Arnold személyében ugyancsak aradi kisdiák nyer­te a negyedikes kis matemati­kusok versenyét. Őt követte a második helyezett Bella Réka (Pécska), valamint a harmadik helyen végzett Halász Tamás (Tabdi). a Több mint kétezren hallgatták az MSZP vezéregyéniségét. Ä jövendő két évtized a tét? kampány Gyurcsány: a demokrácia nagyszerűsége megkopni látszik A sikeres Magyarország jövőképét vázolta fel több mint kétezer ember előtt tegnap esti választási nagygyűlésén Gyurcsány Ferenc. ■ Kecskemét.: A kormányfő előbb a jobboldali gondolkodású em­berek, politikai pártok tiszteleté­ről, majd az MSZP több mint egy évti­zedet átívelő, nagy­szabású választási terveiről beszélt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sportcsarnokában. Mint mondta: az ország előtt a következő hét évben óriási fejlő­dési lehetőség áll. Több ezer milliárd forintot lehet fejleszté­sekre fordítani az uniós támo­gatásoknak köszönhetően.- Nem elköltjük, hanem be­fektetjük ezeket a pénzeket. Gondos gazdaként járunk. el, hogy ezek a befektetések még többet: hozzanak mindannyi- ónknak - így a politikus, aki szerint mindenekelőtt a gyógy- idegenforgalomra, a logisztikai szolgál­tatások és az ipar fejlesztésére kell ál­dozni. Bács-Kiskunt olyan példaként említette, ahol a gyógyfürdőkhöz kapcsolódóan fel­lendíthető a falusi turizmus is. Arra is kitért, hogy az ország - kedve­ző földrajzi fekvésének köszön­hetően - kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik, de ezeket csak akkor lehet kihasználni, ha vannak jó útja­ink: - Ezért is köl­töttünk százmilli- árdokat autópá­lyákra, miközben az ellenzék, a nem­zeti bank és a gazdasági elem­zők folyamatosan korholták a kormányt, mert eladósodik. A választási kampányról szólva Gyurcsány kifejtette: a magyar demokrácia nagyszerű­sége megkopni látszik. Köszön­hető ez részben az olyan botrá­nyoknak, amilyen épp pénte­ken robbant ki: egy jobboldali képviselőjelölt megfenyegetett egy szintén jobboldali jelöltet, hogy lépjen vissza. (> 1. És 6. ol­dal) A szónok szerint a konzer­vativizmus nemes hagyomá­nyaitól távol állnak az olyan nemtelen támadá­sok is, amikor a fe­lesége nagyapja mi­att próbálnak besá­rozni egy minisz­terelnököt. Ez áll a szerverek feltörésé­re is. Az MSZP mi­niszterelnök-jelöltje a nyugdíj- emelésről is szólt emlékeztetve: annak idején nem szavazta meg a Fidesz a 13. havi nyugdíj törvénytervezetét. Végül támo­gatást kért a megyei képviselő- jelölteknek: dr. Balogh László­nak, dr. Szécsi Gábornak (MSZP-SZDSZ), Vári Gyulának, Garai Istvánnak, Aranyi János­nak, dr. Pétervári Zoltánnak, Al­földi Albertnek, Váradi Kriszti­ánnak, Széli Péternek és Márfai Péternek. m Barta Zsolt ■ „Az ország előtt a következő hét évben óriási fejlődési lehető­ség áll. Több ezer milliárd forintot lehet fejlesztésekre fordítani.” ■ „A konzervati­vizmus nemes hagyományaitól távol állnak a nemtelen támadások.” Ki rövidíti meg a volt dolgozókat? bútorgyár A felszámolókat perbe hívó ügyvezetőt adócsalással vádolják Az egykori kecskeméti bútorgyár dolgozói a pén­zükre várnak, de aligha lesz, aki fizetni fog. Az igazság ma még átlátha­tatlan bírósági ügyek szö­vevénye mögött rejlik. Kecskemét Ki az oka annak, ha a kecske­méti bútorgyár egykori dolgo­zói megrövidülnek vagy száz­millió forinttal? Ennyi járna ugyanis nekik még a munká­juk és az ott eltöltött évek után. A néhai Szék- és Kárpitosipari Vállalat, majd Glória, később Euro Möbel Line Kft. a végleges felszámolás felé látszik köze­ledni, bútorgyártás lassan két éve nem folyik. Az ingatlant a hírek szerint Pintér Sándor egykori belügyminiszter cége vette meg a felszámolótól 110 millió forintért, ám az utolsó ügyvezető, Borbély József sze­rint a telek és az épületek meg­érnek vagy 900 milliót. Borbély minden lehetséges eszközzel pereskedik is azért, hogy az egykori bútorgyár végleges fel­számolása megrekedjen, vagy legalábbis jobb feltételekkel történjen. Támadja a maradék vagyon értékesítését is. Több felszámoló ellen is büntetőfelje­lentést tett, cégjogi és polgári perek is folyamatban vannak. Az ügy úgyszólván áttekinthe­tetlenül szövevényes. Borbély József szerint a bajok a 2002-es kormányváltás után kezdőd­tek, amikor a Magyar Fejleszté­si Bank nem folyósított a cég­nek egy már megígért hitelt. Borbély nem rejti véka alá azt az álláspontját sem, hogy nála erősebb és befolyásosabb sze­mélyiségek túrták és túrják ki a cégből, hogy maguk szerez­zék meg a vagyont. Borbély hitelét mindenesetre erősen rontja az a tény, hogy egyelőre ellene is büntetőper van folyamatban. A vád szerint a bútorgyár ügyvezetőjeként adócsalást követett el. A perben legutóbb csütörtökön tartottak tárgyalást Kecskeméten, a váro­si bíróságon, ahol Vargáné dr. Túri Eszter bíró tanúkat hallga­tott meg. Az vitathatatlannak ■ Az ingatlant a hírek szerint Pintér Sándor egykori belügyminiszter cége vette meg a felszá­molótól 110 millió forin­tért, ám az utolsó ügy­vezető, Borbély József szerint a telek és az épületek megérnek vagy 900 milliót. tűnik, hogy a bútorgyár köny­velésében olyan számlák van­nak beállítva 74 millió forintos kiadásról, amelyek nem páro­sultak az áru - bútorgyártási alapanyag - leszállításával. A feljelentő adóhatóság szerint ezek fiktív számlák, Borbély szerint viszont nem azok, mert a pénz kifizetése annak ellené­re megtörtént, hogy a szállító végül nem hozta az alapanya­got. A számlákat kiállító sze­mélyt tanúként hallgatta ki csü­törtökön a bíróság. 0 is azt állí­totta, hogy megkapta Borbélytól a 74 milliót, de az árut nem tud­ta leszállítani, ezért a pénzt ké­sőbb visszafizette. Utóbbi állítást Borbély József határozottan tagadta, eszerint tehát a tanú tartozik neki 74 mil­lióval. Ehhez képest semmi ha­rag nem volt közöttük, szenvte­len hangon adták elő a mondan­dójukat. A tanú a tárgyaláson nem keltette a tudósítóban azt a benyomást, hogy valaha is látott együtt 74 milliót. De azt sem, hogy ennyit kaphatott volna elő­legbe készpénzben anélkül, hogy akár egy centi bútorszöve­tet is hozott volna bármikor. A bíróság majd eldönti, hogy megállapítható-e az adócsalás vagy nem. ■ Bálái F. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom