Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2006. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK OKTATÁS Többmilliárdos beruházások diákoknak fejlesztés Az ország minden egyetemi, főiskolai városát érintik a felsőoktatási fejlesztések A Kaposvári Egyetem Állattenyésztési Karán megújult környezetben tanulhatnak a hallgatók. A központi oktatási épület főleg a pedagógiai kar munkáját segíti. A magyar felsőoktatásban rekordösszegű, mintegy 250 milliárd forintos inf­rastrukturális beruházás valósul meg 2008-ig. Tu­dósítóink néhány taninté­zet fejlesztési programját foglalják össze. A Szolnoki Főiskolán már elké­szültek a korábbi Touring Hotel teljes renkonstrukciójával, illet­ve Liget Hotel néven tanszállodá­vá alakításával, közölte Szügyi Csongor megbízott kommuniká­ciós igazgató. Ebben a harminc- három szoba mellett konferen­ciaterem, ebédlő és főzőkonyha is található. Folyamatban van a felsőoktatási intézmény négy lé­tesítményének akadálymentesí­tése, amely PHARE-támogatás- sal valósul meg. A munkálatok érintik az Ady Endre úti és a tiszaligeti épületeket, továbbá a Mártírok úti két kollégium föld­szintjét. Emellett PPP-konstruk- cióban készítik elő a tiszaligeti új campus építését is mintegy 9000 négyzetméter szintterület­tel, valamint a főiskola tízemele­tes kollégiumi szárnyának teljes külső és belső felújítását. (Molnár G. Attila) A szarvasi székhelyű Tesse- dik Sámuel Főiskola négy kara közül kettőben is jelentős fejlesz­tések kezdődtek, illetve kezdőd­nek a közeljövőben. Patay Ist­ván, az intézmény rektora el­mondta: tavaly decemberben le­tették az alapkövét a békéscsa­bai gazdasági főiskolai kar közel egymilliárd forintos fejlesztésé­nek. A meglévő épülethez csat­lakozva új könyvtár és egy nagy előadó épül. Szarvason, ahol a főiskola két kara is működik, 3600 négyzetméteres, többfunk­ciós épületegyüttest szeretnének felépíteni. Az 1,2 milliárd forin­tos beruházást az első, sikerte­len pályázat után most ismét meghirdették. Márciusban meg­jelenik a pályázati kiírás a bé­késcsabai és a szarvasi kollégi­um felújítására, bővítésére. Bé­késcsabán a meglévő 217 kollé­giumi helyet felújítják, és 310-re bővítik, Szarvason pedig a meg­lévő 800 férőhely döntő többsé­gét felújítják. (Lipták Judit) Hat évvel ezelőtt, 2000-ben alakult meg a Kaposvári Egye­tem. Az alapítás óta közel 6,5 milliárd forintos beruházást valóstott meg az universitas ve­zetése. „Tavaly előtt adtuk át az új központi oktatási épületet, mely zömmel a pedagógiai kar munkáját segíti, s mely 1,88 milliárd forintba került - tájé­koztatott Papp János, az egye­tem gazdasági főigazgató-he­lyettese. - Tavaly fejeződött be az új könyvtár és kollégium épí­tése: a költségek elérték a 2,5 milliárd forintot. Az egyetem tu­dományos centrumának - CT, MR, onkoradiológiai központ - fejlesztése 1,13 milliárd forintos beruházást igényelt. Folyama­tosan zajlik az informatikai és oktatásfejlesztés, eddig 180 mil­lió forintot költöttünk rá, míg az állattudományi kar oktatási, kutatási és gyakorlóhelyeinek fejlesztése 593 millió forintba került. A csaknem 6,5 milliárd forintnyi beruházás jelentős ré­szét az 5,3 milliárd forintos ál­lami támogatás fedezte. Az egyetem emellett 100 millió fo­rintnyi PHARE-támogatásból és 400 milliós saját tőkéből valósí­totta meg a fejlesztéseket, s eh­hez jött még 700 millió forint­nyi hazai pályázati támogatás.” (Vas András) „Az év végére készült el a bajai Eötvös József Főiskola Szegedi úti épületegyüttesének akadálymen­tesítése - idézte fel dr. Zorn An­tal főtitkár az intézmény legutób­bi nagyberuházását. Ennek so­rán két liftet is beüzemeltek. A PHARE-pályázaton nyert támoga­tásból megvalóst korszerűsítés 64 millió forintba került. Márci­us közepére dől el, hogy ki lesz a beruházó a PPP-s konstrukció­ban megvalósuló fejlesztésnél. Ennek során a Bajcsy-Zsilinszky úton könyvtár és nagyelőadó épül, a program része a kollégi­umrekonstrukció és -bővítés is. Évtizedek óta a város legna­gyobb, több milliárd forintos be­ruházásáról van szó” - nyilatkoz­ta a főtitkár. (Kubatovics Tamás) AZ OLDALT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁMOGATTA A felszereltség megfelel az európai elvárásoknak, i az ELMÚLT TIZENÖT évben a fel­sőoktatásban tanuló diákok száma megnégyszereződött, az egyetemek és főiskolák épüle­tei azonban eg}re kevésbbé ké­pesek megfelelni a megnöveke­dett igényeknek. Különösen a kollégiumi helyekből van ke­vés, ami van, annak az állapo­ta rendkívüli módon leromlott. Az oktatási tárca ezért a felső- oktatási intézményekkel és az Európai Unióval közösen soha nem látott méretű infrastruktú­rafejlesztésbe fogott. 2002 és 2008 között csaknem 250 mil­liárd jut ingatlanfejlesztésre. 2006 végéig nyolcezer, 2007 Az elsőévesek számára már természetes a megújult környezet végéig mintegy 13 ezer új kollé­giumi hely épül, és mintegy 20 ezer hely újul meg. A felújítási program döntő része 2006 és 2008 között valósul meg. A befektetés mintegy egyne­gyedét, 66 milliárd forintot költségvetési forrásokból fede­zik, a többi magántőke bevoná­sával, ppp-konstrukciólxm va­lósul meg európai uniós for­rásból Az új kollégiumok fel­szereltsége az európai normák­nak és elvárásoknak megfelelő lesz, árukat azonban a magyar pénztárcákhoz igazítják, így át­lagosan havonta 15-20 ezer fo­rintba kerülnek majd. A tankönyvek reformja már halaszthatatlan volt reform Magyar Bálint oktatási miniszter szerint nem az a fontos, hogy mennyit tanul a gyerek A hetvenes évekhez képest há­romszor annyi adatot kell megta­nulniuk a kisgyermekeknek, sokszor már az általános iskolá­ban egyetemi szinten oktatják a tantárgyakat. Elavult a jóváha­gyási rendszer, túl sok a hasz­nálhatatlan tankönyv. Elodázha­tatlan a tankönyvreform.- Miniszter úr, miért van szükség a tankönyvreformra?- A ciklusban végrehajtott ok­tatási reform szükségszerű foly­tatása, hogy a tankönyvek tar­talmukban és formájukban is kövessék a változásokat. A két­szintű érettségi bevezetése és a közoktatás reformjának egyéb lépései mellett immár elodázha­tatlan, hogy a diákok modern, európai szintű könyvekből ta­nulhassanak.- A jelenleg forgalomban lévő tankönyvek miért nem jók?- Egyszerűen többségükben nem felelnek meg a megválto­zott körülményeknek. Túl sok bennük a lexikális adat, és túl kevés a problémamegoldást se­gítő feladat. Felmérésünk sze­rint átlagosan háromszor annyi lexikális adatot tanulnak most a kisdiákok, mint a hetvenes évek­ben. Egyes tantárgyakban pedig a problémamegoldást fejlesztő | feladatok aránya a nullához kö- | zelít. A mi álláspontunk szerint | viszont az a fontos, hogyan ta- J nul a gyerek, nem pedig az, hogy I mennyit. Részben ezek a nem „Meghatároztuk, hány szakkifejezés lehet egy-egy oldalon." Életkornak való megfeleltetés AZ 1-12. évfolyamon vala­mennyi tantárgy esetében egy kép vagy ábra az oldalakra. a szakszavak mennyiségét és a nyelvezetet az adott életkor­hoz kell viszonyítani. A150 betűnél hosszabb mondatok arányának megha­tározása évfolyamonként. középiskolai tankönyv eseté­ben külön meg kell jelölni az érettségi vizsga követelményei­ben szereplő szakszavakat. minden negyedik táblázat­hoz, grafikonhoz, térképhez külön kérdések vagy felada­tok kapcsolódjanak. megfelelő tananyagok okozzák, hogy a diákok jelentős része nem képes önállóan ismerete­ket szerezni, nem értik a szö­veget, így könnyen lemaradnak társaiktól.- Hogyan segít ezen a reform?- Elsősorban az akkreditációs rendszert fejlesztjük. Eddig a tankönyveknek csak általános­ságban értelmezett szempontok­nak kellett megfelelniük, az új szabályozásban azonban konk­rétan, pontról pontra megszab­juk a minőségi elvárásokat. Pél­dául meghatározzuk, mennyi szakszó lehet egy oldalon, vagy akár milyen hosszú mondatok szerepelhetnek a könyvekben. ■ Farkas Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom