Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-08 / 57. szám
16 2006. MÁRCIUS 8., SZERDA PETŐFI NÉPE nemzetbiztonság Aranybányák zagytározói, elhagyott veszélyes hulladék, illegális • bevándorlók és cigarettacsempészek jelentik a legnagyobb rizikót Magyarországon. TERROR HELYETT SZENNYEZÉS FENYEGET Az elmúlt években változott a magyar védelmi politika: nem ellenséges országokkal, hanem korábban ismeretlen jelenségekkel kell megküzdeni. Farkas Károly - Gyükén Mercédesz Magyarországot komolyabb veszély nem fenyegeti, sem belső, sem külső ellenség nem áskálódik hazánk ellen - derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) éves összegzéséből. Ezt lapunknak Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője is megerősítette. „Szerencsés helyzetben vagyunk, terrortámadástól a közeljövőben valóban nem kell tartanunk” - közölte. „Az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül a magyar védelmi politika, mostmárvalóbana magyar nemzetet fenyegető problémákra koncentrál” - mondta lapunknak a biztonságpolitikai szakértő. Tény, hogy a nemzetbiztonsági kihívások nagyot változtak az elmúlt tizenöt évben. Már nem az ellenséges blokk országaival kell megküzdeni, hanem olyan jelenségekkel, amelyek korábban szinte ismeretlenek voltak. Ilyen az illegális bevándorlás, a szervezett bűnözés, a környezetvédelmi kockázatok vagy akár a szélsőséges hazai szervezetek. Magyarország terrorfenyegetettség szempontjából kedvező helyzetben van: nincs többmilliós elszegényedett iszlám közösség, és politikai okokból sem számít merényletek célországának. Környezeti problémák viszont akadnak: ilyenek a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein már működő, illetve tervezett aranybányák ciános zagytározói. Egy ilyen tározó sérülése okozta a 2000 elején majdnem harmincmilliárdos kárral járó tiszai ciánkatasztrófát Akkor nemcsak a folyó élővilága károsodott, hanem veszélybe került sok százezer ember, köztük Szolnok teljes lakosságának vízellátása. A Balkán és Nyugat-Európa között tranzitállamnak számító Magyarország esetében kockázatot Illegálisan behozott dohányárut semmisítenek meg a vámosok. A cigarettacsempészet a szervezett bűnözés egyik fő pénzforrásává vált. A zöldhatáron érkezők az utóbbi években egyre gondot okoznak a határőröknek. Nemzetbiztonsági esetek az elmúlt év krónikájából egy huszonöt éves magyar fiatal, II Csaba az Ericsson számítógépes rendszerébe hatolt be, s bizalmas adatokat szerzett meg, amelyeket aztán magának a svéd mobilgyártó óriásnak készült eladni Az Ericsson felfedezte ugyan a behatolást, ám úgy döntött, inkább kivár. Azt már a rendőrség derítette Id, hogy a hacker egyedül dolgozott TATA ás tatabánya közelében több mint háromszáz ismeretlen eredetű, veszélyes anyagot tartalmazó hordót találtak a rendőrök még 2004 őszén. A nyomozás során derült ki, hogy egy szegedi vegyipari cég tői származik a többtonnányi festékanyag, amelyet megsemmisítés helyett egy szegedi bandának adtak át. Utóbbi hasonló anyagok eltüntetésére szakosodott: elszállították, majd az ország másik végén bérelt területen, raktárban sorsukra hagyták a hordókat. TAVALY ÁPRILISBAN eg}1 kOSZOVÓi albán férfi osztrák rendszámú autójában talált távirányításos pokolgépet a határőrség Röszkénél A bomba, amelyet egy kutya fedezett fel, a gépkocsi üzemanyagtartályánál volt A tűzszerészek kiszerelték a pokolgépet, a határátkelőt addig kiürítették. A férfi azt állította: nem tudott a szerkezetről. Magyarországon nem jó kémkedni - az Európa Tanács szerint EURÓPÁBAN igazán jó külföldi kémnek lenni - állapítja meg az Európa Tanács (ET) főtitkárának most kiadott jelentése. A CIA Európa területén működő titkos börtönei ügyében vizsgálódó testület vezetője, Terry Davis arm még mindig nem talált bizonyítékot, hogy az Egyesült Államok ierro rístagyanűs szermélyekei őrzött volna a kontinensem Annyit sikerült megállapítania: 46 tag országa közül alig akad olyan, amely hatékony szabályozással védekezne a területén működő külßldi ügynökök ellen. Kivételként egyedül Magyarországot említi az ET, kiemelve, itt parlamenti bizottság Ls vizsgálódik a hírszerzők után. jelent a csempészet is. Az NBH a szervezett bűnözés szempontjából különösen a cigarettacsempészetet tartja aggályosnak, amelynek két formája is elterjedt. A csempészek egyrészt a Nyugat- Európában gyártott dohányárut legálisan keletre viszik az EU-ból, majd onnan az adók megfizetése nélkül visszacsempészik az uniós országokba, és feketén értékesítik. Másfelől a főleg Ukrajnából, Romániából és Távol-Keletről származó hamisítványok kerülnek az országba. Ezeket vagy itt értékesítik vagy Nyugat-Európá- ba szállítják tovább. Tavaly egy cigarettacsempész szervezet elleni nyomozás során kiderült, hogy a banda egyik tagja gazdasági társaságokon keresztül több milliárd forint értékben váltott át csempészetből származó pénzt. Nem véletlen - állapítja meg az NBH -, hogy a korábban ember- csempészettel foglalkozó bandák ma már komoly fantáziát lámák a cigarettában is. ■ A távol-keleti bevándorlók gyakran tanulmányi vízummal érkeznek, de az egyetemre már nem jutnak el. Hazánkra és egyben az Európai Unióra leselkedő egyik legnagyobb veszély az illegális bevándorlás, részben a szervezett bűnözés, részben a növekvő terrorfenyegetettség miatt. A már-már hagyományosnak számító embercsempészet vagy menekült- státus-igénylés mellett azonban az NBH európai szinten is kuriózumnak számító esetekre is ráakadt. Ezekben az esetekben az illegális bevándorlók a törvényi kiskapukat használják fel, legálisan érkeznek az országba és illegálisan maradnak itt. Egy ízben - állításuk szerint - múzeumlátogatás céljából érkezett volna egy kisebb afrikai csoport Magyarországra. Egy kisváros helytörténeti múzeumát keresték meg, még az érkezők nevét és útlevélszámát is közölték. Tudományos kíváncsiságuk azonban kimerült a múzeum fogadókészségéről szóló szándéknyilatkozat megszerzésében, ennek birtokában ugyanis igényelhettek beutazóvízumot Különösen kedvelt módszerré vált a távol-keleti illegális bevándorlók között a tanulmányi vízumban rejlő lehetőség kiaknázása. A 2004-2005-ös tanévben egy főiskola kimondottan külföldi diákoknak szervezett költségtérítéses képzést. A szorgalmukról híres távol-keleti diákok döntő többsége befizette ugyan az első félévet, ám tanulmányi vízuma birtokában köddé vált, többségük valószínűleg Nyu- gat-Európába távozott. Ezek azonban kivételek, az illegális bevándorlók többsége turistaként igényel beutazóvízumot, vagy egy kamion rakterében lépi át a határt. A bevándorlók elsősorban volt a szovjet utódállamokból, illetve Törökországból és a Kaukázus térségéből érkeznek Magyarországra, de döntő többségük tovább is utazik. Ez alól a környező országokból érkező magyar származású bevándorlók kivételek: ők nem átszállóhelyként, hanem célországként tekintenek hazánkra.
