Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-08 / 57. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2006. MÁRCIUS 8., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP * VÉLEMÉNY MT^inrrrjB Erdei törvénykerülők mihályka gyula Az élelmes üzletemberek hihetetlen profitra tesznek szert. A magán- és a közösségi érdek közt próbál - egyebek mellett - egyensúlyt találni az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996-os törvény. Nyilvánvaló, hogy a magánerdő tulajdonosának nyűg hatósági engedélyt szereznie a fakivágásra, fizetni utána a járulékot. Éves erdőgazdálkodási tervet sem nagy öröm készíteni. Többen vélik úgy: sokkal egyszerűbb egy hajléktalan közbeiktatásával engedély nélkül kivágni a fákat és gyorsan pénzhez jutni. Ugyanakkor nagyobb közösségünknek meg az az érdeke, hogy maradjanak erdők is, és ne megint a futóhomok legyen az úr. A fakitermelés szabályozása nem mai keletű. II. Miksa 1565-ben már nyílt parancsot hozott az erdőrendtartásról. Mária Terézia A fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról való rendelése 1769-ből való. Gyanítom, ezeket a rendelkezéseket nagyobb sikerrel tartották be anno, mint manapság az 1996-os törvényt. Na ja, egy ország jogbiztonságának fejlődése nem lehet töretlen. A visszafejlődés, a balkánosodás egy-egy területen úgyszólván kivédhetetlen. Fájó azonban, hogy uniós csatlakozásunk ellenére pont a természetvédelem egyik fontos ága van padlón - hosszú évek óta. Külön érdekesség, hogy az úgynevezett bukóember-jelenséggel továbbra sem tud mit kezdeni a magyar jogrendszer. Először 1990-ben tudósítottam ilyenről. Egy cipőgyárból vállalkozói pecséttel vitt el irdatlan mennyiségű lábbelit egy bt. megbízottja. Persze, később nem fizettek az áruért. A rendőrök egy putriban találtak rá a 80 éves, 35 kilós ügyvezetőre, aki szalmán feküdt. Semmit nem tudtak vele kezdeni. Később is akadtak olyan bűnügyek, amelyekben az érintett elnök-vezérigazgató éjszakai nyughelye egy állomásparki pad volt. A borhamisításban is bevett szokás a bukóember alkalmazása és lám, az erdőirtásokban is bevetik őket. Az élelmes üzletemberek hihetetlen profitra tesznek így szert. Az állam milliárdos károkat szenved, a bukóember pedig valójában sosem bukik. A kör ezzel bezárul, és Mária Terézia sem tud már segíteni. Kioltotta az egyik szerelő életét a teherautó baja Életét vesztette egy munkás hétfőn egy autószerelő műhelyben. Az 55 éves, bátaszéki illetőségű férfi rendkívüli halálának körülményeit a megyei bűnügyesek vizsgálják. Az első információk szerint a műhelyben beindított egy Kamaz tehergépkocsit egy 27 éves bajai fiatalember - figyelmen kívül hagyva, hogy az sebességbe van téve. A teherautó hirtelen megindult, és a műhely falának szorította az áldozatot. A férfi a helyszínen meghalt. Mesterségek tanulhatók ingyen a tanfolyamokon KisKUNMAJSA Szakmát lehet szerezni a művelődési központ szervezésében induló tanfolyamokon. Már nem tanköteles emberek jelentkezhetnek, akiknek nincs szakmai végzettségük. Olyan, 50 évnél idősebbeket is várnak, akik egy szakmával vagy álláskereső szerződéssel rendelkeznek. Hegesztő-, szerkezetlakatos-, könnyű- és nehézgépkezelő-, villanyszerelő-, ács-állványozó-, (épület)bádogos- és virágkötőképesítés szerezhető ingyen. Volkswagen Caddy Kombi. Szokatlanul tágas belső térrel. Az ideális családi autó most mindössze 2 999 000 Ft-tól! • akár hét személy szállítására is alkalmas • széria ABS, ASR, MSR, rendelhető ESP, • 4 féle korszerű, akár 1.9 PD TDI motor, • 70 cm széles tolóajtó akár mindkét oldalon. Brill Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 32/a. Tel.: 76/503-020 Fax: 76/503-021 E-mail: vwertekesites@brillkft.hu Web: www.brillkft.hu ______________________________ A Volkswagen Caddy Kombi motorizáltságtól függő, kombinált átlagfogyasztása: 5,4-10,51/100 km, CC^-kibocsátás 146-252 g/km. Hajléktalan erdőgazdák illegális fakitermelés Jó volna, ha bűncselekménynek minősülne A Dél-Alföldön az erdők 47 százaléka magánkézben van, vagyis hihetetlen nagy probléma az engedély nélküli fakitermelés. Felvételünk Illusztráció! Tavaly 153 millió forint bírságot szabtak ki a régióban illegális fakitermelés miatt. Ebből azonban csak 400 ezer forintot sikerült behajtani. Dél-Alföld / Kecskemét Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye területén az Állami —Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatósága látja el a hatósági feladatokat. Spiegl János igazgató hétfőn sajtótájékoztatón számolt be az illegális fakitermelők elleni szélmalomharcukról. Hazánkban a középkortól törvények szabályozzák a fa- kitermelést, jelenleg is hatósági engedély kell a vágáshoz. Az elmúlt években azonban elszabadult a pokol. A trükk lényege az, hogy a terület régi tulajdonosa csereszerződéssel megválik erdejétől. (Konkrét eset: 32 köbméter akác tűzifát kapott a régi tulajdonos a nemesnyárfákkal telepített, 14 hektáros földjéért.) Az új tulajdonos aztán engedély nélkül kivágatja a területen lévő fát, majd villámgyorsan eladja azt egy vállalkozónak. A hatóság rendszerint ekkor érkezik a helyszínre, és tehetetlen. A vállalkozó bemutatja az adásvételi szerződést, a ki- döntött fa jogszerűen az ő tulajdona, az előzményekhez és a tmitethez semmi köze. Mehet isten hírével - természetesen a farakománnyal együtt, amit nem lehet elkobozni sem. A hatóság ezt követően megpróbál az ingatlan tulajdonosának a nyomára jutni, akit azonban vagy nem találnak, vagy egy hajléktalanszállón élő, vagyontalan ember neve van megadva a csere- szerződésben. Az erdőgazdálkodási bírságot így aztán képtelenség behajtani. Mivel a Dél-Alföldön az erdők 47 százaléka magánkézben van, hihetetlen nagy problémáról van szó. Fülöpjakabon például 60 hektár erdőt irtottak ki illegálisan, miközben a törvény szerint az Alföldön maximum 10 hektár egybefüggő erdő vágható ki egyszerre. Spiegl János szerint szükség lenne arra, hogy az engedély nélküli fakitermelés a bűncselekmény-kategóriába essen. Ez azonban már törvényhozói feladat. Fontos volna bevezetni a faanyag eredetigazolási rendszerét is, és a kereskedőket, felhasználókat szintén ellenőrizni kellene. Odor József, a Magánerdőgazdálkodók és -tulajdonosok Országos Szövetségének alel- nöke úgy véli: nekik is elemi érdekük, hogy rend legyen ezen a területen. A szabályokat betartó, tisztességes erdő- gazdálkodók járulékot fizetFülöpjakabon 60 hektár erdőt irtottak ki illegálisan, miközben a törvény szerint az Alföldön maximum ÍO hektár egybefüggő erdő vágható ki egyszerre. nek a kivágásért, így faáraik nem versenyképesek a feketén ügyködőkkel szemben. Felvetette a csereszerződéseket elkészítő ügyvédek felelősségét is. Ugyancsak szólt az iparszerű méreteket öltő falopásról, ami ugyan bűncselekmény, mégis nehéz elkapni a tolvajokat. A bandák' mobiltelefonos riadóláncot használnak, a darus kocsi előtt felvezető autó halad, így ki tudják kerülni az esetle- gés rendőri ellenőrzést. Az állami erdőket kezelő Ke- JagZrt. termelési vezérigazgatóhelyettese, Szabó Tibor szerint vagyonvédelmi szempontból náluk jobb a helyzet, mint a magánerdőkben. Fűtési idényben leginkább akác tűzifát lopnak a kincstári erdőkből. ■ Mihályka Gyula W NÉZŐPONT Itt az ideje, hogy a város érdeke érvényesüljön Az unió jó programokat, nem kormányokat támogat baja A városatyák legutóbbi ülésükön véleményezték a délalföldi régió operatív programjának első verzióját. Egyetértettek abban: éppen itt az ideje annak, hogy a város érdeke érvényesüljön. Hiszen perifériára szorult a múlt rendszerben, a megyék kialakításánál is, akárcsak most. A dél-alföldi és a dél-dunántúli régió határán, a senki földjén fekszik Baja a környező községekkel együtt. Ám tavaly megkezdődött a Duna menti települések összekapcsolása és összefogása az Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Tanács megalakulásával. A részt vevő hat kistérség: a paksi, a szekszárdi, a mohácsi, a bajai, a kalocsai és a kun- szentmiklósi három megyében és két statisztikai régióban található. Ám a kapcsolódó határon túli területekkel - Eszékkel, Vajdasággal - együtt egy másik jelentős eurorégiót alkothatnak. Ez elsősorban a vízi közlekedés, a logisztika és az ökoturizmus fejlesztésében hozhat fellendülést. A remények szerint nagyobb hangsúlyt kap a térség, felértékelődik a Duna mentiség fogalma. ■ G. Zs. A bajai kistérséget érintő, tervezett fejlesztések 2007 és 2013 között: Az 55-ös főútfelújítása, a Duna-híd korszerűsítése. • A hercegszántói határátkelőhöz vezető főút felújítása, elkerülő szakaszok építése. • A Temesvár - Arad - Szeged - Szabadka - Bácsalmás - Baja transzverzális vasútvonal rehabilitációja. • A bajai kikötő fejlesztése. • Az ipari park bővítése. • Bio-energiapark létesítése • Élő vizek, holtágak revitalizációja, megőrzése. • Duna-intézet. • Kórházi felújítás befejezése. • Kistérségi szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat kiépítése. 2007 és 2013 között hazánk naponta hárommil- liárd forintot fordíthat fejlesztésre - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap, amikor a megyeszékhelyen sajtótájékoztatót tartott. Kecskemét Az Európai Unió azonban nem kormányokat, hanem programokat támogat. Ezért fontos, hogy a régiók és kistérségek megfelelő terveket dolgozzanak ki. Erre itt garancia a két kecskeméti országgyűlési képviselőjelölt: dr. Balogh László (MSZP-SZDSZ, 1. vk.) és dr. Szécsi Gábor (SZDSZ-MSZP, 2. vk.). Szécsi Gábor kiemelte: Kecskemét 2007 és 2013 közötti gazdasági programja már az uniós pályázatokra van hangolva. Különösen fontosnak nevezte, hogy az oktatás és képzés piacképes legyen. Beszélt a termálvízkincs jobb kihasználásáról is annak érdekében, hogy Kecskemét igazi fürdőváros legyen. Balogh László azt hangsúlyozta: nyugodt, békés, biztonságos jövőt kínálnak az embereknek. Az elkerülőutak építése mellett a Ceglédi, valamint az Izsáki út négysávúsítá- sának szükségességét is hangsúlyozta. Újságírói kérdésre válaszolva Kuncze Gábor elmondta: a választások után nem kell Bokroscsomag, de következetes, ésszerű gazdálkodásra lesz szükség. Erre nem az unió miatt és nem az euró mielőbbi bevezetése érdekében van szükség, hanem " azért, hogy gazdaságunk egyensúlyba kerüljön és hazánk versenyképes legyen.
