Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-28 / 50. szám

2006. FEBRUÁR 28., KEDD 5 PETŐFI NÉPE választások A korábbinál nagyobb izgalmat jelenthet az, hogy sok szavazókörben a külképviseleteken leadott szavazatok dönthetnek. Ezek megérkezésére - az új szabályok szerint - néhány napot várni kell az április 23^ai második forduló után. BONYODALMAK ÉS FURCSASÁGOK Impresszum kell a plakátokra és a szórólapokra A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tart a kampánycsend. Ennek ideje alatt az interneten sem frissítenek anyagokat. A köz­vélemény-kutatási eredménye­ket már április elseje után tilos közzétenni. A kampánycsend megsértésének minősül, ha az urnák lezárása előtt akár vágó­képként szavazatát leadó politi­kust mutatnak. a kampánycsend megsértésé­vel kapcsolatos panaszokat az ÜRTT panaszbizottsága bírálja el Az Országos Választási Bi­zottság felszólíthatja a médiu­mot, hogy kerülje a kampány­csend megsértését, a törvény­sértő magatartást. Az elma­rasztaló határozatot sajtóban közzé kell tenni. Sőt, a válasz­tási eljárást, vagy annak a jog- ormslati eljárással érintett ré­szét megsemmisítheti és megis­mételtetheti. AZ ELEKTRONIKUS SAJTÓBAN minden egyes pártnak, ame­lyik indul a választásokon, egyenlő feltételeket kellene biz­tosítani. Minden jelöltet, jelölő szervezetet elvileg egyenlő mű­soridő illetne meg. A plakátok­ra és szórólapokra elvileg olyan impresszumot kell rakni, mintamelyek a sajtóban is megjelennek, ezt azonban szin­te senki sem tartja be. Tilos a mobiltelefon hasz­nálata a szavazókörök­ben, és költözni sem ér­demes a két forduló kö­zött. Ez csak kettő az új rendelkezések közül, amelyeket először az áp­rilisi országgyűlési vá­lasztásokon alkalmaznak. Éber Sándor Külföldön komplikáltabb lesz a voksolás Rytkó: Törvényt sértenek a kétfarkú kutyák Akár egy héttel is kitolódhat a 2006-os országgyűlési választá­sok hivatalos végeredményének kihirdetése. A külföldön leadott voksokat ugyanis pár nappal ké­sőbb hozzák haza és számolják meg az erre kijelölt szavazókö­rökben. A Magyarországon kívül leadott szavazatok ott befolyásol­hatják a végeredményt, ahol csak pár szavazatnyi különbség lesz a képviselőjelöltek között. A magyar külképviseleteken először a két évvel ezelőtti euró­pai parlamenti választásokon le­hetett először szavazni. Ország- gyűlési választásokon most elő­ször, összesen 90 nagykövetsé­gen és konzulátuson. Az amúgy is bonyolult magyar választási rendszer így tovább bo­nyolódott - mondta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (ÖVI) vezetője. Az OVI szerette volna el­érni, hogy az egyszerűbb lebonyo­lítás érdekében elektronikusan szavazhassanak külföldön a ma­gyar állampolgárok, ez a szándé­kuk azonban elvérzett néhány po­litikai erő ellenállásán. így a külképviseleteken csak a Magyarországon bejelentett lakó­hellyel rendelkező - a tartózkodá­si engedély nem elégséges - ál­lampolgárok szavazhatnak az egyéni választókerületben induló jelöltre és a területi listára. A külföldön dolgozók, tanulók vagy turistáskodók azt is megte­hetik, hogy az egyik fordulóban itthon, a másikban viszont vala­melyik külképviseleten szavaz­nak. Sőt, a két fordulóban más­más nagykövetségen is szavaz­hatnak. Csak a külképviselete­ken lehet szavazni, mozgóurnák külföldön nincsenek. A külképviseleti névjegyzékbe március 17-ig lehet bekerülni a lakóhely szerinti jegyzőnél. A ké­relmet személyesen vagy megha­talmazott útján, esetleg ajánlott levélben kell elküldeni. Eddig ki- lencszázan jelezték, hogy nem A végeredmény megállapítása előtt legalább kétszer meg kell számolni a voksokat. Erre azonban a külföldi szavazatok miatt néhol napokat kell várni. Magyarországon voksolnának. Az EP-választásokon összesen 2400-an járultak az urnák elé a külképviseleteken. Az első fordulóban már április 9-én kapják meg és számolják meg a külföldön leadott voksokat az itthoni szavazókörökben, mi­vel a külképviseleteken már egy héttel korábban szavaztak. A má­sodik fordulóban a külképvisele­ti voksokat csak pár nappal ápri­lis 23-a után tudják megszámlál­ni. Az erre kijelölt szavazókörben a már leadott voksokat tartalma­zó urnát a bizottság és a helyi jegyző jelenlétében egy páncél- szekrényben helyezik el, amíg külföldről megérkeznek a még hi­ányzó szavazatok. Korábban a közvéleményt fel­háborította, amikor közpénzből tervezték finanszírozni, hogy a pártok képviselőjüket kiutaztas­sák a külképviseletekre az ottani szavazás ellenőrzésére. Megfi­gyelők most is utazhatnak, de csak a saját költségükön. A 2006-os választásokon a bo­nyolult külképviseleti szavazá­son kívül több újdonság is lesz. Az OVI több módosítást is kezde­ményezett, de ezeknek csak mintegy 70 százalékát fogadták el - mondta Rytkó Emília. „Saj­nos nem sikerült azt elérni, hogy az, ajánlószelvényeken és a ko­pogtatócédulákon ne legyenek személyes adatok, pedig ezek el­hagyásával valószínűleg keve­sebb ilyen dokumentumot lopná­nak ki a levelesládákból” - han­goztatta az OVI elnöke. Jelentős változás azonban a szavazók röghöz kötése. Koráb­ban a két választási forduló között meg lehetett változtatni a lakcí­met, így két különböző szavazó­körben is az urnák elé lehetett já­rulni. Erre idén már nincs lehető­ség, mivel visszaélések történhet­tek, hogy valaki olyan helyre re­gisztrálta magát, ahol szükség volt a második fordulóra. Szoros verseny esetén ezzel a végered­ményt is befolyásolni lehetett. Az idén csak akkor lehet másik sza­vazókörben szavazni, ha a lak- címváltozást még az első forduló előtt bejelenti a választó. Cservák Csaba alkotmányjogász arra em­lékeztet, hogy az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) állásfog­lalása szerint ahol már az első for­duló eredményes volt, onnan a szavazó lakcímváltozással sem mehetett el a második fordulóban máshová szavazni. A 2002-es választásokon néhány szavazókörben a bizott­ság egyes tagjait megvádolták: mobiltelefonon aktivizálták azo­kat a választókat, akik még nem járultak az urnák elé. A 10700 szavazókörből több tucatban volt ilyen panasz - emlékeztetett Cservák Csaba. Az OVB korábbi tagja szerint testületé már 2002- ben állásfoglalást tett közzé, amelyben rögzítette: tilos vissza­élni a voksolók nyilvántartásával. Az OVI azonban másfél évig nem tette közzé ezt a dokumentumot. A tavaszi országgyűlési választá­sokon már semmilyen adatrögzí­tő és adatküldésre alkalmas esz­közt nem vihetnek be a szavazó­helyiségbe a bizottság tagjai. A szavazókörökben a bizottság tagjainak legalább kétszer meg kell számolni a voksokat. Ám ha valaki megalapozott jogorvosla­tot nyújt be az eredmény ellen, s bármilyen matematikai esély van arra, hogy esetleg változzon a végeredmény, akkor kötelező még egyszer megszámolni a sza­vazatokat. Idén viszont a szava­zólapok átnyálazását annak kell elvégeznie, aki elrendelte az új- raszámolást. Előfordulhat olyan választási visszaélés, hogy a szavazólapok kivitelével egy másik körzetben adnak le szavazatokat, így több voks van, mint regisztrált szava­zó. Cservák Csaba szerint komoly hiba, hogy ilyenkor a szavatok le­vonásával az összes pártot bünte­tik, nem csak a visszaélőt. Ötezer olyan fiatal van, aki a két forduló között tölti be a 18. életévét. Ők az első fordulóban még nem, de a másodikban már szavazhatnak. Az európai parla­menti választások óta összesen 200 ezer állampolgár jutott abba a korba, hogy először voksolhat. A NAGYKÖVETSÉGEKEN és fŐkon- zulátusokon jóval bonyolultabb a szavazás, mint egy itthoni szavazókörben. A választópol­gár aláírja a külképviseleti név­jegyzéket, majd személyes ada­tait rávezetik a szavazásról szó­ló nyilatkozatra. A nyilatkoza­tot a voksát leadó állampolgár is aláírjp. A szavazatot rejtő, le­zárt borítékot és a nyilatkozatot együtt egy nagyobb borítékba teszik. A szavazó ezt dobja be az urnába. A választó által alá­írt külső borítékon tüntetik fel, hogy melyik egyéni választóke­rület jelöltjére voksolt. JOGOSULATLAN ADATKEZELÉST végez, aki úgy szed ajánlószel­vényeket, hogy pártja nincs re­gisztrálva, s nem indul a vá­lasztásokon - hangoztatta Rytkó Emília. Az OVI elnöke így tulajdonképpen a Szegeden feltűnt, s a magyar politikai pártok kampánytevékenységét kifigurázó Magyar Kétfarkú Kutya Pártot vádolta meg tör­vénysértéssel. Tóth Zoltán vá­lasztási szakértő sem fukarko­dott a bírálatokkal: szerinte az álpárt rombolja a közjogi in­tézményrendszer tekintélyét. Erkölcstelennek tartja, hogy valaki úgy gyűjt ajánlószelvé nyékét, hogy nem is indul a vá­Kétszázezer első választót várnak. A LEZÁRT URNÁKAT négy nap alatt kell Magyarországra jut­tatni. Az OVB felbontás nélkül adja át az illetékes egyéni vá­lasztókerületi választási bizott­ság elnökének. Emez csak a külső borítékot bonthatja fel, hogy ellenőrizze, a szavazatot tényleg az arra jogosult adta le. A szavazatot tartalmazó belső borítékot a bizottság tag­jai által aláírt, lepecsételt szál­lítóborítékba helyezik, és átad­ják a külképviseleti voksok összeszámlálására kijelölt sza­vazókor bizottsági elnökének. A külképviseleti és az itthoni szavazatokat összekeverik, így a külföldön szavazó anonim- má válik. lasztásokon, s így nemcsak be­csapja a választópolgárokat, de a többi párt esélyeit is ront­ja. Kovács Gergő, az örök életet és ingyensört ígérő kétfarkúak alapító atyja korábban több­ször is hangoztatta, hogy nem indulnak a választásokon, így ha nekik adják a kopogtatócé­dulát, az érvénytelenné válik. Ha valamelyik jelöltnek azért nem sikerült összegyűjtenie az ajánlószelvényeket, mert a két- farkúaknak adta, annak nem is érdemes elindulnia a vá­lasztásokon - tette hozzá. Az ajánlószelvényekből a párt egy óriási kétfarkú kutyát szeretne kirakni. A két forduló között már nem lehet átjelentkezni egy másik körzetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom