Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-02 / 28. szám

12 PETŐFI NEPE 2006. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK cianid A tiszai ciánszennyezés hat évvel ezelőtt több mint ezer tonna hal pusztulását okozta. Ma is több tucat olyan bánya működik, amely hasonló veszélyt jelent a magyarországi folyókra. NEM MÚLT MÉG EL A CIÁNVESZÉLY A tiszai ciánszennyezésre emlékeztek tegnap Szol­nokon. A hat évvel ezelőt­ti tragédia bármikor meg­ismétlődhet, mivel a Kár­pát-medencében ma is hasonló technológiával termelnek ki aranyat. Europress-összeállítás Hat évvel ezelőtt érte el a Sza­most a romániai Nagybánya ne­mesfémbányájából érkező cián- szennyezés. A magyarországi fo­lyókon két hét alatt levonuló szennyeződés 1241 tonna hal pusztulását okozta. Nagybányán azóta is folyik a kitermelés, ám nem ez az egyetlen veszélyforrás a magyarországi vizekre: egy brüsszeli tanulmány szerint 25 romániai, hat ukrán egy szlovák és 11 magyar ipari létesítmény lehet ökológiailag veszélyes a Ti­sza vizére. A középkori Magyarország Európa és a nagy földrajzi felfe­dezések előtt az akkor ismert vi­lág legjelentősebb aranyterme­lője volt. A XX. század végén azonban a korábbi, már kime­rültnek, vagy gazdaságtalanul működő lelőhelyeknek felvető­dött az újrahasznosítása. A kö­zelmúltban a kanadai Tournigan Gold Corporation vette tervbe, hogy újra aranyat és ezüstöt bá­nyásznak a szlovákiai Körmöc­bányán. A településen működött a középkorban Magyarország s egyben Európa legnagyobb aranybányája. A legendás kör­möd arany a kontinens termelé­sének 80 százalékát adta, a XVIII. században azonban ha­nyatlásnak indult a bányaműve­lés. A település lakosai a „Váro­sunk az aranynál is többet ér” jelszó alatt tiltakoznak a kanadai A csongrádi kompállomáson markolóval szállították el a haltetemeket. 2000 februárjában több mint ezer tonna hal pusztulását okozta a szennyezés. cég tervei ellen. A helyiek sze­rint az újrainduló aranybányá­szat veszélyeztetné a gyönyörű középkori város és a környező falvak ökoturizmusát. A nyílt színi fejtés óriási zajjal járna, a por belepné a településeket. A legnagyobb veszélyforrás azon­ban az, hogy a termelést csak úgy tartják gazdaságosnak, ha itt is azt a cianidos technológiát használnák, amely a Tiszán oko­zott ökológiai katasztrófát 2000- ben. Körmöcbánya - szlovák ne­vén Kremnica - mindössze 80 kilométerre van a magyar határ­tól. A nagybányaihoz hasonló katasztrófa esetén a szennyezés a bánya melletti patakból tíz ki­lométer után a Garamba ömlene, mely Esztergomnál folyik a Du­nába. A szennyeződés kevesebb mint egy nap alatt érne Magyar- országra. A magyar kormánynak nem áll módjában megakadályozni a beruházását, de az engedélyezé­si eljárásban figyelembe kell venni a mi szempontjainkat is. Az Európai Parlament a közel­múltban szavazta meg azt az irányelvtervezetet, amely alap­ján új bányák nyitásakor egy ga­ranciaösszeget kell letétbe he­lyezni, melyből az esetleges ká­rokat fizetnék ki. A kanadai-román Gold Corpo­ration a romániai Verespatakon - Rosia Montana - tervez egy na­gyobb szabású aranybányát nyit­ni. A településen már római kor­tól termelnek ki nemesfémet. Az időjárásra fogják a katasztrófát MÁRCIUSRA TŰZTÉK ki a ciánper­ben az újabb tárgyalást A Fővá­rosi Bíróság (FB) tavaly ősszel döntött így, miután eredménytele­nül zárult az érdekegyeztetés a román Transgold SA és a ma­gyarállam között. A tárgyaláson ugyanis a román és a magyar tu­dományos véleményeket hallgat­ták volna meg ám román rész­ről senki nem jelent meg. egyelőre még azt sem lehet tud­ni, hogy a román cég felelőssé gét a magyar vagy a román jog anyag alapján bírálják el. Ez azért is fontos, mert csak ezután lehet a kártérítésről tárgyalni. A perben csaknem 29 milliárd forintot követel Magyarország a korábban Aurul, ma már Transgold nevű cégtől. A 2005. május 2-i tárgyaláson az FB ideiglenes intézkedésé ben arról döntött, hogy a romá­niai Transgoldnak azonnali ha­tállyal 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Egy éve az ausztrál-román tulajdonú Transgold ügyvédje közölte, hogy vis maiorra hivatkozva nem akarnak kártérítést fizet­ni. Álláspontja szerint ugyanis a katasztrófa fő oka a rendkí­vüli csapadékos időjárás volt. Ma is mérgezett a szennyezett folyóvíz A tiszai ciánszennyezés utóha­tásait 27 helyen a mai napig fi­gyelik a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) munka­társai. A szarvasi cégnél szapo­rították mesterségesen a ma­gyar bucót, mely a katasztrófa hatására szinte teljesen kipusz­tult a Szamosból. „A védett fajon kívül megtizedelődött a selymes durbincs állomány, igen ritka lett a süllő és a menyhal, valamint a nem ősho­nos fehér busa” - emlékezett Győré Károly halászat bioié gus. A HAKI munkatársa sze­rint a folyó teljes szakaszán a teljes tiszai halállomány mint­egy 30-35 százaléka pusztult el a ciánszennyezéskor. A Szamos­ban azonban teljes mértékben kipusztult az élővilág, míg a Ti­szában Dombrádig 40-90 szá­zalékos volt a pusztulás. Sze­gednél a halállomány 80-90 százaléka maradt meg. Szerencsére a ciánszennyezés hamar levonult, s az élővilág szinte teljesen regenerálódott. Győré Károly szerint azonban a szennyezéssel érkező, igen las­san lebomló nehézfémek - pél­dául az ólom - azonban még évekig mérgezik a környezetet. A Szamoson és a Tisza felső szakaszán minden élet kihalt a vízben. A tervek szerint Verespatakot, Buntát, Szarvaspatakot eltöröl­nék a föld színéről lakóházakkal, temetőkkel, templomokkal és a római kori emlékekkel együtt, hogy egy hatalmas tározót épít­hessenek a Szarvaspataki-völgy- ben. 220 millió tonna kőzetet külszíni fejtéssel bányásznának ki, melyet porrá törnének, s cián­nal kezelve nyernék ki a nemes­fémet. A 240 ezer tonna ciános zagyot egy 800 hektáros tározó­ban tartanák egy 182 méter ma­gas völgyzáró gát segítségével. A zagytározóban szulfát és egyéb kénvegyület is felhalmozódna, amely hosszú éveken keresztül veszélyeztetné a környéken élő­ket a művelés után is. A tervek szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelnének ki. Az esetleges ci­ánszennyezés az Abrudon, az Aranyoson, majd a Maroson ke­resztül érne Magyarországra a Tiszába. A verespataki tervek el­len jelentős nagyszabású nem­zetközi tiltakozás indult el. Magyarországon a környező országokban folyó ciános tech­nológia veszélyeire a hat évvel ezelőtti nagybányai gátszakadás hívta fel a figyelmet. Itt az auszt­rál-román Aurul bányászik ne­mesfémet a ciános technológiá­val a város határában. A koráb­bi meddőhányókat hasznosítot­ták újra, a kilúgozott nemesfé­mekből visszamaradó zagyot csővezetéken a Nagybozinta kö­zelében lévő 93 hektáros tározó­ba vezetik. A fóliában körülvett tározóban a természetre óriási veszélyt jelentő, óriási mennyi­ségű mérgezőanyagot tárolnak. Tavaly novemberben Magyar- országot Romániából újabb cián- szennyezés érte a Tiszánál, de akkor az 50 milligramm/liter ci­ántartalom alatta maradt az uni­ós határértéknek. Akkor a borsabányai zagytározójából szi­várgott a vizekbe a nátriumcia- nid. A hat évvel ezelőtt határér­ték ennek a kétszázszorosa volt. Ez történt hat éve 2000. JANUÁR 30-ÁN a romá­niai Nagybánya melletti, ausztrál-román tulajdonú Aurul Bányaipari Vállalat által fenntartott nemesfém­bánya ülepítőjéből gátszaka­dás miatt súlyos cianid- szennyezés történt, amely a Zazaron, a Láposon, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát is. A folyón másodfokú vízminőség-vé­delmi készültséget kellett el­rendelni. A szakemberek ek­kor még úgy gondolták, hogy a szennyezés nem okoz ökológiai katasztrófát, gyor­san felhígul majd a Tiszá­ban. február 3-ÁN kiderült, hogy a vártnál lassabban közelít Szolnok felé a szennyezés. A Szamoson 31-32 milli- gramm/litert cianidtartal- mat mértek, ez több mint háromszorosa annak az ér­téknek, amelynél erősen szennyezettnek tekintik a fel­színi vizeket. FEBRUÁR 5-étől a Tisza-ta- von és a Tisza Szolnok me­gyei szakaszán teljes halá­szati tilalmat rendelnek. Szolnokon ásványvíz-felvá­sárlási láz alakul ki. február 7-én A Tisza cian- iddel szennyezett vize eléri Jász-NagykunSzolnok me­gyét A tiszafürediek döb­benten nézték, ahogy' a folyó soktonnányi haltetemet so­dor magával. Szalay Ferenc szolnoki polgármester felhív­ta a figyelmet, hogy a lako­sok 3-5 napra elegendő ti­zet készletezzen. február 8-án délelőtt érte el Szolnokot a szennyezés, amelynek fő hulláma. február 9-én hajnalban hagyta el a várost. Délután bejelentették: nincs szükség tovább a bevezetett intézke­désekre, azaz ismét iható és korlátlanul használható a vezetékes víz. A vezetékes rendszerbe nem került szennyezett vt. A megye Ti- sza-szakaszán összesen 57- 58 tonna haltetemet gyűjtöt­tek konténerbe a halászok. február 11-én a ciánszeny- nyezés elérte Szegedet A csongrádi megyeszékhely vízellátását nem a Tiszából nyeri, ezért itt nem kellett korlátozásokat bevezetni. Ekkor már a szennyezés koncentrációja is alacso­nyabb volt: az országot elhagyó vtben literenként 1,49 milligram. FEBRUÁR 17-én Szolnokra érkezett Romica Tomescu- román környezetvédelmi mi­niszter, aki közölte: a buka­resti kormány teljesíti nem­zetközi kötelezettségeit, és ér­dekelt a gyors kárfelmérés­ben. A román jogszabályok szerint fizetnie kell a szen­nyezőnek. március io-ÉN a románia Borsabánya térségében mű­ködő bánya tározójának gát­ja az eső és a hó olvadása miatt átszakad, mintegy 20 ezer tonna nehézfémek­kel szennyezett zagy kerül a Vasérbe, majd a Tiszába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom