Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-08 / 33. szám
8 2006. FEBRUÁR 8., SZERDA GAZDASÁGI TÜKÖR Ma fogadja el az Európai Bizottság a munkaerő- mozgásról szóló jelentést, amely azt sugallja: az uniós országok tegyék szabaddá május elsejétől a munkavállalást. Felesleges a munkát korlátozni népvándorlás A magyarok elsősorban Angliába és Írországba mennek dolgozni A magyarok külföldön gyakran a vendéglátásban tudnak elhelyezkedni. Mindenesetre a keleti munkavállalók hada nem lepte el a nyugati országokat. Tóth Marcella Spanyolország és Portugália várhatóan megnyitja kapuit idén május 1-jétől az új EU-s országok munkavállalói előtt - nyilatkozta lapunknak Schranz Edit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szóvivője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy ma fogadja el az Európai Bizottság a munkaerőmozgásról szóló jelentést. A Financial Times értesülései szerint az említetteken kívül még Hollandia, Dánia, Görögország és Finnország is fontolóra veszi, hogy megnyitja munkaerőpiacát a kelet-európai tagállamok előtt. A munkaerőmozgásról szóló jelentés azért fontos, mert 2006. április 30-án telik le az új tagok dolgozóival szemben alkalmazható hétéves korlátozás első kétéves ciklusa. A csatlakozás után az Egyesült Királyság, Svédország és Írország kivételével valamennyi régi tagország alkalmazta ezeket. Volt, ahol országonként megszabták a maximálisan kiadható munkavállalási engedélyek számát. Máshol csak azt kellett igazolni a munkavállalási engedély kiadásához, hogy egy adott posztra nincs hazai jelentkező. Előbbi csoportba tartozik Németország és Ausztria, az utóbbiba például Hollandia. A csatlakozás második évfordulója után, 2006. május 1. és 2009. április 30. között azokban az országokban szabadul fel a munkaerőpiac, amelyek nem közük az Európai Bizottsággal előre, hogy továbbra is élnek a korlátozással. A korlátozás harmadik, kétéves szakaszában, 2009. május 1: és 2011. április 30. között a korlátozásokat csak komoly helyi fennakadások esetén lehet fenntartani, vagy ha veszélybe kerül a munkaerőpiac. A magyarok elsősorban Angliában, Írországban, Németországban és Ausztriában vállalnak munkát - tudtuk meg Kovács Gézától, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs főosztályának vezetőjétől. A kinti magyarok főként a vendéglátásban dolgoznak, illetve Angliában az egészségügyben. Németországba és Ausztriába a Foglalkoztatási Hivatalon keresztül mennek ki a magyar munkavállalók. Érdekes módon a csatlakozás után visszaesett ezekben az országokban a munkát vállalók száma. Ez többek között annak köszönhető, hogy az osztrákok nem adnak ki egy évre szóló munkavállalási engedélyt. Ez a 12 hónapos szabály miatt van, amely azt mondja ki, hogy ha a csatlakozás után valakinek egy éven keresztül igazolhatóan munkaviszonya van egy másik tagállamban, akkor az illető ezt követően engedély nélkül dolgozhat az adott országban. Németországban pedig a rekordszintű munkanélküliség miatt nehéz elhelyezkedni. Márpedig biztosnak tűnik, hogy a németek ezentúl sem várják majd tárt karokkal az új országból érkező dolgozókat. Ezt már 2006. január 17-én közölte a német munkaügyi minisztérium szóvivője. Valószínűleg Franciaország is a munkanélküliségtől való félelem miatt nem nyitja majd meg az új tagállamok polgárai előtt a kapuit. Az osztrák kormány is világossá tette már: ők sem döntenek majd másként. Az Európai Bizottság azonban úgy véli, a korlátozásokat fenntartó országok a fekete- gazdaságot erősítik. Erre utal az is, hogy a tagság első évében a briteknél hivatalosan munkát vállalók közül sokan nem újonnan érkeztek a szigetországba, hanem törvényesítették korábbi munkaviszonyukat. A munkaerőmozgásról szóló brüsszeli jelentés rámutat: az elmúlt két év adatai alapján azok az aggályok sem bizonyultak igaznak, miszerint keleti munkavállalók hada lepi el a nyugati országokat. Azaz a „lengyel vízvezeték-szerelő” fantomja nem jelent meg a nyugat-európai országokban. A dokumentum legfontosabb következtetése, hogy az EU-15-ök területén élő új tagállambeli állampolgárok aránya lényegében alig változott a bővítés előtti időszakhoz képest. Azaz nem vették el a helyiektől a munkát. Sőt olyan állásokban helyezkedtek el, amelyeket a helyiek nem vállaltak volna el, s ezzel csökkentették a munkaerőhiányt. A jelentés ugyan kerüli, hogy közvetlen javaslatot adjon a tagországok kormányainak, de az ebből leszűrhető tanulság felér azzal, mintha azt tanácsolná, hogy ne korlátozzák a továbbiakban a régi tagországok a munkaerőpiacaikat. KAMARAI HÍREK Kecskemét, Árpád krt. 4. (Pf. 228) Telefon: 76/501-500 • Telefax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Honlap: www.bkmkik.hu Magyar gazdaság 2006: Felzárkózás vagy leszakadás? Gazdasági évnyitó Bokros Lajossal - 2005. január 20. A BUX-index 2806. február 7-én NYERTESEK 2006. 02. 7. Egis 26 450 +4,55 1995 Fotex 625 +3,48 669 Synergon 645 +3,20 359 OTP 7 225 +3.10 8514 Pannonplast 2285 +0,44 62 VtAZItofcK FORRÁS: Bft Rlszvéty ütefeááf íftj VáKoMillió FI Mtelekom 977-1,31 1334 FHB 1486-0,60 1T7 Richter 43 800-0,34 1954 Mol 21250 •0.33 2 717 BorsodChem 2 603-0,27 390 Elismerés az üzleti stílusért A Pannon GSM kapta a Style in the business díjat, amely a társadalmi felelősségvállalást és az egyedi üzleti stílust ismeri el. A Budapest Business Journal minősítése főleg a közcélú egészségügyi intézmények támogatását és a Pannon GSM Példakép Alapítvány működtetését emeli ki. „Társadalmi felelősségvállalásunk túllép az egyszeri, gyorsan megtérülő PR-akciókon; ennél messzebb tervezünk és cselekszünk” - mondta a díjátadáson Somlyai Dóra kommunikációs igazgató. Rámutatott: a cégek nem az ügyfelektől és környezetüktől elszigetelve, hanem a társadalom szerves részeként működnek, teremtenek munkahelyet, nyújtanak szolgáltatásokat és - ha kell - segítő kezet. ▲ Kevés esemény történt a rendszer- váltás óta, ami olyan indulatokat váltott ki, és meghirdetése után tíz évvel is olyan élénken él többségünk emlékezetében, mint az 1995-ben meghirdetett Bokroscsomag. Napjainkban a költségvetési egyensúly problémáival kapcsolatban a kormányoldal és az ellenzék is zászlajára tűzte az ál lamháztartás, a közigazgatás reformját, amely a „csomag” - egyébként meg nem valósított - része volt. Kamaránk évnyitó rendezvényén közel száz jelentős vállalkozó, cégvezető, hatósági és közhivatalokat irányító szakember, valamint a sajtó képviselői voltak jelen. Dr. Parragh Lászlóval, a rendezvény vendégével a jelenlévők döntő többsége egyetértett abban, hogy az áprilisi választások után megalakuló új kormánynak „bokros” teendői lesznek. Bokros professzor úr először gazdasági helyzetértékelést adott, majd megismertette a jelenlévőket reformelképzeléseivel. Uniós tagságunk közel két éve a vállalkozói szférában és makrogazdasági szinten is vegyes eredményeket hozott. Egyrészről magasabb a gazdasági növekedés, amit elsősorban az export vezérel, javult a külker, mérleg, több működő tőke áramlik az országba, nőtt a termelékenység, csökkent az infláció és a kamatok. Másrészt tavaly újra növekedett a költségvetés hiánya, a hiánycél négy év óta egyszer sem valósult meg, a folyó fizetési mérleg, az államadósság, a külföldi eladósodás és a munkanélküliség növekszik. A fő kérdés ezek után a gazdaság versenyképessége, a kiszámítható gazdaságpolitika, aminek egyik sarkalatos pontja az euró mielőbbi bevezetése. A velünk együtt csatlakozott volt szocialista országok közül Szlovénia, Szlovákia és a balti államok már teljesítették a maaschtrichti kritériumokat, míg a mi esetünkben az euró bevezetésének időpontja az optimista jóslatok szerint is legkorábban 2010. Általában is megállapítható, hogy a rendszerváltoztatásba később kapcsolódott országok sok tekintetben megelőzni látszanak a „három nagy”-ot (Magyarország, Lengyelország, Csehország). Bokros Lajos a magyarországi pénzügyi-gazdasági bajok fő okát a következőkben látja: Makrogazdasági szinten: Hatalmas ikerdeficit, a szigorú monetáris és a laza fiskális politika gátolja a növekedést, a nagy költségvetési újraelosztás csökkenti a megtakarításokat és a termelő beruházásokat, a növekvő szerkezeti munkanélküliség nagymértékű állami túlfoglalkoztatottsággal párosul. Költségvetési feszültségek: 2001 -2004 között túlzott bérnövekedés a kormányzati szektorban, folyó kiadások kiszorítják a költségvetés felhalmozási kiadásait, beruházásokhoz magántőkét kényszerül bevonni (PPP), egészség- és nyugdíj- biztosítási alapok hiánya évről évre növekszik, ad hoc elvonások miatt kiszámíthatatlan intézményi gazdálkodás. Gazdasági és társadalmi gondok közül például különösen a KKV szektor, azon belül is az alacsony hozzáadott értékű ágazatok nem képesek ellensúlyozni a túlzott bérnövekedést, ugyanott alacsony a beruházás, a kutatás-fejlesztés és újítá1- sok szintje, általában jelentősen alultőkésített. Ez, és az állam késedelmes kifizetései is hozzájárultak az elmúlt években növekvő mértékű körbetartozás és vállalati csődök kialakulásához. A megkettőződő gazdasági szerkezet másik pólusán a tőkeerős, jól szervezett nemzetközi vállalatok találhatók, melyek kihasználják a Magyarország adta komparatív előnyöket, jelentős támogatásokat és kedvezményeket képesek kiharcolni, de szükség esetén könnyedén kivonják magukat a számukra hátrányos szabályok, vagy akár a forintingadozás hatásai alól. A munkavállalókra, polgárokra ez úgy hat, hogy egyre nagyobb jövedelmi különbségek, nemegyszer nyomorszigetek alakulnak ki. A megoldáshoz szükséges lépések közül gyorsabb növekedésre van szükség a gazdasági problémák orvoslásához, ez viszont csak kisebb hiány és jövedelem-újraelosztás mellett lehet tartós. A kiadások csökkentése csakis szerkezetük érdemi változása esetén képzelhető el, ehhez pedig elengedhetetlenek az intézményi reformok. Egy minden elemében összecsiszolt, átfogó reform fő területeit Bokros Lajos a gyógyítás, oktatás, nyugdíj, adórendszer, valamint a közigazgatás és az önkormányzatok átalakításával képzeli megvalósítani. Ezen belül szükségesnek tartja, hogy „szolgáltatói” versenyhelyzet alakuljon ki az egészségügy és oktatás területén, járadék és járulék közötti szoros kapcsolat a nyugdíj- rendszerben. Kevesebb országgyűlési képviselő legyen szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokkal (pl. ne lehessen egyszerre polgár- mester is), jóval kevesebb kisebb és hatékonyabban működő minisztérium és hozzájuk kapcsolódó szervezetnek kellene ellátnia a szükséges feladatokat. Skandináv példa alapján ezer alá csökkentené az önkormányzatok számát, javaslata szerint a kistérség (járás) legyen a legalsó szintű hivatallal rendelkező ön- kormányzat. Javaslatokát tartalmaz az anyag a közbeszerzési szabályok szigorítására (a kijátszás megakadályozására kötelező gazdaságossági vizsgálatot írna elő), valamint a pártok és választások finanszírozási rendjére is. A reform érintené a kamarákat is, melyek visszakapnák korábbi közfeladataik jó részét, szavazati joggal visszakerülnének a Terület FejleszKecskemét tési Tanácsokba, bevezetnék a teljes körű regisztrációt, nagyobb szerepet kapnának a kereskedelemfejlesztésben, és jogosítványt kapnának a teljes gazdaság etikai felügyeletére. Bokros Lajos szerint is a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsa a korszerű és hatékony oktatás és kutatás-fejlesztés (projekt rendszerű, eredményorientált, nem öncélú). Több kérdező feszegette: hogyan lehet az ésszerűsítő változtatásokat megvalósítani. Parragh László véleménye szerint legrosszabb esetben erre akkor kerül sor, ha a pénzvilág kikényszeríti. Ennél jobb a helyzet, ha egy társadalmi-politikai konszenzus, egy újabb kerekasztal során születik nemzeti egyezség. Előadóink egyetértettek abban, hogy a politikai viszonyokat figyelembe véve nem a legszerencsésebb, de legvalószínűbb szcenárió, hogy elég erő híján a nyertes politikai erő „maszato- lást", látszatreformokat fog végrehajtani Kérdés kapcsán hangzott el, hogy sok tekintetben (pl. K+F elmaradás, hatalmas bürokrácia, 10-20% munkanélküliség) az Európai Unió is hasonló problémákkal küszködik, és nagy feladatok várnak a többi (USA, Távol-Kelet) fejlődési pólussal folytatott gazdasági versenyben. Magyarországon a demokrácia fejlődését mutatja, hogy az adóbevételek döntő részét megtermelő vállalkozói réteg immár egyre határozottabb beleszólási lehetőséget vár el, és a kamarán keresztül (növekvő sikerrel) próbál kiharcolni annak hatékony, ésszerű felhasználásába. A hosszú távon gondolkodni képes, józan politikusok részéről egyre inkább érzékelhető jeleit tapasztaljuk az együttműködési készségnek, azon felismeréstől vezérelve, hogy egy hajóban evezünk, egyek az érdekeink, és csak közösen, összefogva vagyunk képesek elérni a várt eredményt. ■ Gaál József Lakásfelújításra kisebb áfa szinte biztosra vehető, hogy a kormányzat a magánlakások felújítását a kedvezményes áfakulcs alá sorolja - értesült a Világ- gazdaság. így a mostani 20 százalékos adóteher helyett csak 5 százalékot vonna el az állam, ami néhány milliárdos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Kényszerből adunk hálapénzt Magyarország nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben foglal helyet az egészségügyi korrupció terén - derül ki egy közvélemény-kutató cég felméréséből. Azok is kényszernek tekintik a hálapénzt, akik állítják: csupán a szokások miatt adják az orvosoknak. A vártnál kevesebb a januári hiány A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM által előrejelzett 176 milliárdnál érdemben kevesebb, 140,4 milliárd forintos hiány keletkezett januárban az államháztartásban. Ez az éves előirányzatnak (1545,8 milliárd forint) a 9,1 százaléka. Tavaly januárban 198,4 milliárd forint volt a hiány. A HÍRSÁV a PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Romániából jöttek hozzánk a legtöbben Mongóliából es Japánból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók. A REGISZTRÁCIÓVAL munkát vállalók száma közel 19 ezer volt, amelyet szinte csak a szlovák állampolgárok jelentették. TAVALY ÖSSZESEN 53 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek. Ebből 34 ezret román, 8 ezret pedig ukrán állampolgárok kaptak. Ezenkívül Szerbia-Montenegróból, Kínából, Németországból,
