Petőfi Népe, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-17 / 14. szám

12 SPORT PETŐFI NÉPE - 2006. JANUÁR 17., KEDD Matthäus: Kisteleki István annyit árt, mint az 1954-es elveszített vb-döntő labdarúgás Lothar Matthäus, a magyar labdarúgó-váloga­tott volt szövetségi kapitánya 2007. december 31-ig érvé­nyes aláírt szerződéssel ren­delkezik - ezt a német szak­ember mondta tegnapi sajtó- tájékoztatóján, amelyen elbú­csúzott a szurkolóktól és a média képviselőitől. Matthäus hozzátette, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség­ben (MLSZ) azonnali hatállyal fel fogja bontani a szerződést, így nem lesz akadálya annak, hogy a tervek szerint február 1-től elkezdjen dolgozni a bra­zil Atlético Paranaense gárdá­jánál. „A szövetségben is tudják, hogy igazat beszélek, az érin­tettek személyes érdekei azonban azt diktálják, hogy mást állítsanak, amit elfoga­dok és megértek.” - mondta arra utalva, hogy az MLSZ ko­rábban cáfolta, miszerint ne­ki érvényes szerződése lenne. Matthäus elmondta: fájó szívvel búcsúzik a válogatot­tól és Magyarországtól. „Mun­katársaimmal megteremtet­tük a sikeres jövő alapjait, kö­szönöm játékosaimnak az el­végzett munkát és a szurko­lóknak, hogy feltétel nélkül, végig bíztak bennem.” Februártól Matthäus füttyszavára róják a köröket a brazil Paranaense futballistái. A tréner újságírói kérdésre kifejtette véleményét Bozóky Imréről, az MLSZ volt elnöké­ről, Pellady Péterről, a váloga­tott marketingmenedzseréről és Kisteleki Istvánról, a Ma­gyar Labdarúgó Liga elnöké­ről is. „Bozóky Imrének köszö­nöm, hogy bízott bennem. Ma­gatartása bizonyos helyzetek­ben vitatható volt, nem keres­te a nyilvánosságot és érdeke­inek az érvényesítéséért nem harcolt elég keményen. Sze­rintem ebbe is bukott bele. Ki­csit jobban is kiállhatott volna mellettem. Pellady Péternek rengeteget köszönhet a ma­gyar futball, számos támoga­tót szerzett a sportágnak. Kis­teleki István annyit árt a ma­gyar futballnak, mint az 1954- es világbajnoki döntő elvesz­tése. Legyenek óvatosak vele, mert saját céljaira használja ki az újságírókat is!” Matthäus bírálta a magyar sportújságírókat is. Szerinte Magyarországon nem lehet megfelelni az elvárásoknak. „Akik statisztikákkal akar­ják bizonyítani, hogy velem nem lépett semmit sem előre a magyar futball, azoknak ajánlom, nézzék meg, kikkel játszott az elmúlt húsz évben a válogatott és kikkel az utób­bi két évben. Ha kikaptunk a világbajnok Brazíliától, az volt a baj, ha megvertük Antigua és Barbudát, akkor az nem tet­szett, hogy túl gyenge ellenfél­lel találkoztunk. Tudomásul kell venni a realitásokat: Bra­zíliától a legtöbb válogatott tíz meccsből nyolc-kilencet elve­szít, míg mondjuk Azerbaj­dzsán ellen ez az arány fordí­tott lesz. Az a kérdés, hogy melyik mérkőzésből lehet töb­bet tanulni? Arra kérném a média munkatársait, hogy az utódomnak ne vigyenek be annyi övön aluli ütést, mint nekem! Nem biztos, hogy az utánam következő kapitány is olyan jól viseli a bírálatokat, mint én.” A szakember hozzátette: to­vábbra is támogatja a ma- gyar-horvát Eb-pályázatot és kapcsolataival igyekszik segí­teni, ahogy azt a május 30-i angol-magyar barátságos ta­lálkozó előkészítése során is tette. „A Wembley Stadion avatójára a kapcsolataimnak köszönhetően hívták meg Ma­gyarországot.” A búcsúzó Matthäus végül részvétét fejezte ki a tragikus hirtelenséggel elhunyt Zavadsz- ky Gábor családjának. LABDARÚGÓ HEIBL ISOLIERTECHNIK MEGYE II. DÉL Meglakoltak az elszórt pontokért Barákovics István csapata a középmezőnyben zárta a megyei II. osztály Déli csoportjának őszi idényét. A bácsbokodi együttes az első négy fordulóban mindösz- sze egy pontot kapart össze, s utána hiába örvendez­tette meg többször is gólparádéval szurkolóit, csak a 7. helyre bírt felkapaszkodni. A bácskai alakulat őszi teljesítményét az idény közben nagypapává előlépett tréner értékelte. Az amerikai Venust oktatták a tenisz szépségeire 7. Bácsbokod 15 7 2 6 42-29 23- A bajnoki rajt előtt viszony­lag nagy volt a mozgás a csa­patnál - mond­ta BARÁKOVICS István. - Távo­zott Doszpod, Hercz, Zsumbera, Pintér és Pauk, érkezett Mojzes és Keresztes, az ifjúságiak közül Tettinger, Salamon, Szöllősi és Berwinkl került be a felnőtt ke­retbe. Sajnos Kreszló nem épült fel hosszú sérüléséből, sőt úgy néz ki, hogy újabb térdszalag- műtét vár rá. A cél a csapat fia­talítása, valamint az 1-5. hely megszerzése. Az első négy bajnoki rosz- szul sikerült, kevés pontot gyűjtöttünk, s ez rányomta bé­lyegét az őszi szereplésünkre. HÁZI GÓLLÖVŐLISTA, 2 gólos: Berwinkl Erik. 9 gólos: Ercsényi Gábor. 6 gólos: Tettinger Zsolt. 3 gólos: Hangya László. 2 gólos: Pencz László, Kürtös István, Mojzes Zoltán, Salamon Attila. 1 gólos: Nagy Albert, Simon József, Morvái Tamás, Tettinger Tibor Pedig a nyári felkészülés jó volt. Hajóson kezdtünk, jól ját­szottunk, de két játékosomat kiállították és ezzel el is ment a meccs. Nagy a gyanúnk, hogy itt kettős mércével mér­tek a játékvezetők. A két kiál­lítás a következő mérkőzésün­ket is befolyásolta, ki is kap­tunk Sükösdön. Utána jó meccset vívtunk Kunbaján, de az egyéni hibák miatt ismét vereséggel zártunk. A 4. for­dulóban, a Bácsborsód elleni presztízscsatában döntetlent értünk el, méghozzá úgy, hogy végig vezettünk, ám a kettős emberhátrányban ját­szó ellenfelünk a lefújás előtt egyenlített. Ez volt az első pontunk ebben a bajnokság­ban. Utána nagy gólkülönbséggel nyertünk Garán. Ez volt az első győzelmünk, „felszabadult” a csapat. Éreztem, hogy lendü­letbe jöttünk. Pedig az előző meccsek sem voltak rosszak, de akkor különböző okok miatt pont nélkül maradtunk. Jött egy látványos, kiütéses győze­lem hazai pályán, 6-2 a Kelebia ellen. Tetszett a szurkolóknak. Bajaszentistvánon jól játszot­tunk, de a helyzetkihasználá­sunk miatt egy góllal kikap­tunk. Ezt kompenzálandó, ott­hon 4-1-re legyőztük a Nagy- baracskát. Jól ment a szekér, így Érsekcsanádon igazságos döntetlen lett a szikrázóan ke­mény összecsapás vége. Ott­hon újabb gólzáporos győze­lemmel kedveskedtünk szur­kolóinknak, 8-2-re vertük a Szeremlét. A szakmári vereség- akárcsak a hajósi és a szent- istváni - fájó volt: 1-1-nél kitá­madtunk, s a végén kaptunk egy gólt. Ezért Fajszon gólpará­déval vigasztalódtunk, 6-2-re nyertünk. Ezt nagyon megün­nepeltük: nem csak a sima győzelem miatt, hanem azért is, mert a 30. percben telefo­náltak, hogy megszületett az unokám, Máté. Az öröm teljes volt! Az utolsó három fordulóban még kettőt nyertünk. A vaskú­ti gárdát egy szoros mérkőzé­sen úgy győztük le 2-1-re, hogy büntetőt hibáztunk. Császár- töltésen 3-0-ás vereséget szen­vedtünk, elsősorban azért, mert több játékosom kifejezet­ten rosszul teljesített. A záró­fordulóban az őszi idényben jól szereplő Katymárt fogadtuk hazai pályán. Külön öröm szá­momra, hogy ennek a jól telje­sítő újonccsapatnak hat gólt bírtunk rúgni, ráadásul fiatal labdarúgóink is nagyon jól ját­szottak. Mondhatnám, hogy minden jó, ha a vége jó, de az az igaz­ság, hogy - a fiatalítás ellenére- ennél picit többet vártam a csapattól! Az első mérkőzése­ken elszórt pontok nagyon hiá­nyoznak. És még egyszer hangsúlyozom: nekünk na­gyon erős volt nyitásnak az a két kiállítás! Szerencsére amint magunkhoz tértünk a sokkból, jobbára kiegyensúlyo­zott volt a teljesítményünk. Az idősebb, rutinos játékosok igyekeztek fazont adni a csa­patnak, az ő hozzáállásukkal javarészt elégedett voltam. A fiatalok teljesítménye hullám­zó volt, de ezzel nincs is prob­léma, hiszen nekik minél töb­bet kell játszaniuk ahhoz, hogy tapasztalatot szerezzenek. Az ifik edzőjével, Harsányi Zsolt­tal kitűnő a kapcsolatunk, tu­dom, rajta nem fog múlni az, hogy ennél jobban teljesítsen a csapata. Ősszel hat kiütéses győzel­münk volt, ráadásul így nem csak hazai pályán bírtunk nyerni. Ez biztató a jövőre nézve. Az ifik a 7. helyen vé­geztek. Ügyesek a fiatalok, de ahhoz hogy jobban szerepelje­nek az edzéslátogatottságon és a mérkőzésekhez való hoz­záálláson sürgősen változtat­niuk kell. Köszönjük a főtá­mogató önkormányzat segít­ségét, Szeibert Mihály klubel­nök, Farkas János, Brinza Ár­pád, Ispánovics Jakab és so­kan mások önzetlen támoga­tását. Nélkülük és szurkoló­ink nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk. A tavaszi idényre való felké­szülés január 11-én kezdődött. Továbbra is cél az 1-5. hely, valamint a bácsbokodi fiata­lok beépítése a felnőtt csapat­ba. Igaz, ez a két dolog együtt nem megy könnyen, türelem­re van szükségünk - mondta Barákovics István bácsbokodi edző. ■ Lőrinczi Csaba tenisz Nővére, Venus korai bú­csúja után a címvédő Serem Williams is nehéz mérkőzésre kényszerült, ám végül nyert az ausztrál nyílt teniszbajnokság főtáblás küzdelmeinek első napján. Az amerikai klasszis csak három szettben tudta le­győzni a remek napot kifogó kí­nai Na Lit (Na Li). A férfiaknál kiesett a negye­dik játszmát 5:1-ről elbukó, brit Tim Henman és a kétszeres olimpiai bajnok chilei Nicolas Massu. A világranglistán 99. Czink Melinda - aki egyetlen magyarként került a főtáblára - közép-európai idő szerint ma hajnalban lépett pályára a kínai Meng Jüan ellen. Venus Williams meglepetésre három játszmában vesztett: Pironkova (bolgár)-V. Williams (amerikai, 10.) 2:6, 6:0, 9:7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom