Petőfi Népe, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

2006. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK 7 VILAGTUKOR Véres emberrablás Legkevesebb 10 ember meghalt Irakban, amikor fegyveresek támadtak egy konvojra szerdán Bagdad nyugati részén. A lövöldözésben hét testőr és három sofőr halt meg, két külföldi mérnököt pedig elraboltak a terroristák. A fegyveresek akkor léptek akcióba, amikor az autók behajtottak egy alagútba. A két elrabolt mérnök - egy malawi és egy madagaszkári állampolgár - sorsa továbbra is ismeretlen. Vitatott költségvetés eu-büdzsé Bukott a tavalyi egyezség az Európai Parlamentben El akarták rabolni Blair kisfiát Brit lapértesülések szerint a Scotland Yardnak kellett meg­akadályoznia a brit kormányfő legkisebb fiának elrablását. Az értesülést a BBC közszolgálati te­levíziónak a londoni rendőrség képviselője is megerősítette. A brit lapok szerint a gyermekrab- lási kísérlet célpontja Tony Blair hatéves kisfia, Leo lett volna. A tervet a Fathers 4 Justice (Apák az igazságért) nevű, az elvált apák gyermekláthatási jogainak érvényesítéséért látványos esz­közökkel küzdő brit szervezet egy csoportja dolgozta ki. „Mi a gyerekeket nem elrabol­ni akarjuk, hanem éppen azon dolgozunk, hogy összehozzuk őket édesapjukkal” - mondta Michael O’Connor, a szervezet alapítója. Az Apák az Igazságért több akciót hajtott már végre. Egyi­kük a Buckingham-palota erké­lyére mászott fel Superman- kosztümben, másfél éve pedig a parlamenti alsóház üléstermé­nek vendéggalériájáról lila ku­koricaliszttel töltött gumi óvsze­reket hajigáltak Tony Blair felé. ■ F.K. Nem várható Irán ellen katonai csapás Az izraeli vezérkari főnök kizár­ta annak lehetőségét, hogy meg­előző katonai csapást mérjenek az iráni nukleáris létesítmé­nyekre, noha Teherán gyanítha­tóan atomfegyverhez akar jutni. A Haarec izraeli lap értesülései szerint Izrael tárgyalásokat foly­tat amerikai és európai illetéke­sekkel az Irán elleni nemzetkö­zi szankciókról. A javaslatok kö­zött van az olajkivitel megtiltása. Ennek viszont beláthatatlan kö­vetkezményei lennének a világ gazdaságára. Az Európai Unió nevében Iránnal tárgyaló három ország azt kéri a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökséghez benyújtandó határozattervezetében, hogy az iráni atomdossziét továbbítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé - közölte szerdán egy uniós dip­lomata. Közben az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia is vissza­utasította Teherán kérését a dip­lomáciai tárgyalások újrakezdé­sére. ■ F. A. K. Az EU-költségvetés tervét tegnap elutasította az Eu­rópai Parlamént. Ám ez szerencsére nem jelenti azt, hogy a büdzséről szó­ló késhegyig menő vitá­kat elölről kezdenék. Gyükeri Mercédesz „Jó tárgyalási alapnak” tekintik az Európai Parlament (EP) kép­viselői az Európai Unió 2007- 2013 közötti pénzügyi tervet. En­nél azonban semmiképpen sem többnek. Ezt bizonyítja, hogy tegnap 541 igen szavazattal 56 ellenében fogadták el azt a jelen­tést, amely elutasítja a tagálla­mok alkuját. Az EP - amely nem utolsósorban politikai erejét fi­togtatja - tartja magát tavaly jú­niusi határozatához. Ebben töb­bek között az javasolta, hogy az EU 975 milliárd euróból gazdál­kodhasson ebben az időszakban. A tagállami alku ehhez képest csupán 862 miltiárdról szól. így - ha nem is olyan heve­sen, mint tavaly - folytatódhat a költségvetésről szóló vita. A jövő hétfőn induló háromoldalú egyeztetésen az EP-n és az oszt­rák elnökségen kívül az Európai Bizottság vesz részt. Az osztrák elnökség reményei szerint már­ciusra megoldás születhet. „Kemény két hónap vár ránk” - mondta el lapunknak Fazakas Szabolcs. Az EP költségvetési el­lenőrzési bizottságának szocia­lista elnöke ugyanakkor tagadta, hogy a parlament szavazása után elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat. Szó sincs arról, hogy a parlament ragaszkodna a 975 milliárdos kerethez, ahogy azt sem várják el, hogy a költség- vetés egyes fejezeteit újra nyis­sák. így nem kerül veszélybe az a kompromisszum s§m, amely alapján Magyarország például 22,6 milliárd eurót használhat­na fel az unió felzárkóztatási alapjaiból. Fazakas Szabolcs el­mondta: ha sikerül több pénzt kiharcolni a tagországoktól, a különbözetet kutatás-fejlesztés­re, a transzeurópai közlekedési hálózatra, illetve a közös bizton­ságpolitikára szánnák. Arról, mennyi lehet a keret végösszege, Fazakas szerint ko­rai még találgatni. „Sokan úgy ítélték meg a parlamentben, hogy nem lesz megállapodás, so­kan azt hitték, most szabad a gazda, ám egyiküknek sincs iga­za” - vélekedett a képviselő. Az mindenesetre sokatmondó, hogy az EP-nek eddig egyszer si­került fóltornásznia a korábban kialkudott összeget. 1992-ben, mindössze kétmilliárd eurónyi összeggel. Novemberben jön az amerikai elnök A budapesti amerikai nagy­követ szerint George W. Bush várhatóan csak az ok­tóber 23-i ünnepségek után látogat Magyarországra. Az késedelem oka, hogy szená­tusi választások lesznek az Egyesült Államokban, így az elnök várhatóan november­ben érkezik hazánkba. George Busht még tavaly hívta meg Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök az 56- os forradalom ötvenedik évfordulójára. Vodkahiánytól szenved Oroszország hiánycikk a vodka Oroszor­szágban. A hallatlan állapo­tot az állami szervek tehetet­lenkedése okozta. Egy új rendelet értelmében ugyanis csak speciális zárjeggyel el­látott szeszes italokat lehet árusítani. A zárjegyek azon­ban év eleje óta nem készül­tek el, így most már elfogy­tak az amúgy bőséges ital­készletek a boltokból. Női külügyminisztere lett Izraelnek IZRAELBEN Cipi Livnit nevez­ték ki külügyminiszternek, aki a lemondott Szilvan Salom helyébe lép. Livni megtartja az igazságügyi tárca vezetését is. Ő a máso­dik nő Golda Meir után, aki külügyminiszteri meg­bízatást kap az országban. A minisztercserére a Likud párti miniszterek csoportos lemondása miatt volt szükség. Németországban gondot okoz az orvossztrájk Németországban a 100 ezer magánorvosi rendelő fele zárva tartott szerdán, az egyhetes orvossztrájk har­madik napján. A munkabe­szüntetéssel egyidejűleg mintegy 14 ezer orvos tünte­tett a berlini egészségügyi minisztérium épülete előtt. Közben 6 ezres orvostünte­tés volt Münchenben és Saarbrückenben. Az orvo­sok egészségügyi reformo­kat sürgetnek. @ további hírek: www.reggel.hu Az EP is vizsgálja a CIA-börtönök ügyét ideiglenes európai parlamen­ti bizottság foglalkozik majd a CIA állítólagos európai börtö­neivel, illetve fogolyszállításai­val - döntött szerdán az Európai Parlament. A testület a következő kérdésekre keres választ: a CIA vagy más ame­rikai ügynökök, illetve más országok titkosszolgálatai részt vettek-e emberek elrab­lásában, fogva tartásában, kitettek-e foglyokat kínzásnak, az EU, vagy a csatlakozásra váró államok területén. A 46 fős bizottság azt is vizsgálja, vajon uniós polgárok részt vettek-e az elrablásokban - elrablóként vagy akár túsz­ként Összejött a pénz a madárinfluenza ellen peking A kínai fővárosban kétmilliárd dollárt ajánlottak fel a Föld országai Nincs kegyelem a fekete március elítéltjének A vártnál több, körülbelül 1,9 milliárd dollár, azaz 393 milli­árd forintnak megfelelő felaján­lás gyűlt össze a pekingi madár- iníluenza-ellenes konferencián. A pénzt azok a szegényebb or­szágok kapják, ahol nincs elég forrás a betegség korai felisme­résére. A kínai fővárosban több mint 100 ország illetve szervezet kép­viselői tanácskoztak a világmé­retű járvány megelőzésének le­hetőségeiről. A legmagasabb összeget, 334 millió dollárt az Egyesült Államok ajánlotta fel, az Európai Unió 250 millióval já­rul hozzá a betegség elleni küz­delemhez. A 250-ból 128 jön közvetlenül a tagországoktól, míg a fennmaradó 122 milliót az Európai Bizottság fizeti. Kofi Annan ENSZ-főtikár fi­gyelmeztetett: nincs vesztegetni való idő a járvány elleni küzde­lemben. „Felkészülten kell vár­nunk a világjárvány esetleges kitörését, jelenleg azonban még nem vagyunk azok” - mondta videoüzenetében a főtitkár. 2003 óta világszerte nyolcvan ember halálát okozta a madár­influenza emberre is veszélyes H5N1 vírusa. A nyolcvanadik ál­dozat halálát éppen tegnap je­lentették be a donorkonferenci­ának otthont adó kínai főváros­ban. A járvány okozta emberi megbetegedések több mint fele halálos kimenetelű. ■ F. K. Törökországban, és most már Iránban is. ezrével ölik le a szárnyasokat Továbbra sem térhet vissza Ma­gyarországról Erdélybe Barabás Ernő, a fekete márciusként elhí- resült marosvásárhelyi esemé­nyek egyik elítéltje. Barabás ne­vében Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ volt elnö­ke nyújtott be kegyelmi kér­vényt, de azt Traian Basescu visszautasította. Ma már ő az egyetlen, akinek még mindig le- töltetlen börtönbüntetése van, miután Cseresznyés Pál évek­kel ezelőtt kegyelmet kapott Emil Constantinescu akkori ál­lamelnöktől. Barabás Ernőt 1990 márciusát követően azzal vádolták meg, hogy majdnem halálra verte Ma­rosvásárhelyen Mihaila Cofari­ut, a Görgényhodákról autóbu­szokkal a városba szállított ro­mánok egyikét. Cofariu mai na­pig is rokkantán él, akárcsak Sü­tő András, akinek fél szemét ver­ték ki a magyarellenes pogrom során. A román igazságszolgál­tatás elsősorban magyarokat vont felelősségre, a legsúlyosabb ítéletet, tíz-tíz év börtönt, Cse­resznyés és Barabás kapta. Előb­bi öt évig ült, utóbbi viszont Ma­gyarországra menekült, és poli­tikai menedékjogot kapott. Ro­mánia nem kérte a kiadatását. Kincses Előd abban bízik, hogy sikerül 2007 júliusáig elodázni az ügyet, akkor ugyanis a bünte­tés elévül. ■ Lukács János, Kolozsvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom