Petőfi Népe, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-12 / 10. szám

2006. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK VILÁGTÜKÖR 7 Jehanurov: marad a helyén az ukrán kormány Megtartották szerdán a kor­mányülést Kijevben, s ezen Jurij Jehanurov kijelentette: nem tel­jesíti a parlament előző napi ha­tározatát, és nem hagyja ott a posztját. Az ukrán igazságügyi minisztérium eközben elemezte a kialakult helyzetet, s álláspont­ja szerint nem egyezik az alkot­mánnyal a kormány elleni bizal­matlansági határozat. A .tárca azt javasolta Viktor Juscsenko ál­lamfőnek, hogy vonassa vissza a duma döntését és forduljon az alkotmánybírósághoz. Az ukrán kormányt az Orosz­országgal aláírt gázegyezmény miatt próbálták meneszteni, ami komoly politikai pofon volt Juscsenkónak. Alig egy órával a parlamenti döntés előtt, Vla­gyimir Putyinhoz készülve, Jus­csenko kijelentette: immár szent a béke és mindkét fél teljesen elégedett a megállapodással. Jus­csenko ingerülten reagált a képviselők akciójára, amire vi­szont politikai ellenfelei vála­szoltak harciasán. Viktor Janu- kovics ex-miniszterelnök közöl­te, hogy lát lehetőséget a vissza­térésre. Nem titkolta örömét a másik exkormányfő sem. Julia Timosenko szerint Jehanurov kabinetje az oligarchákkal való egyezkedéssel kezdte, s az or­szág érdekeinek feladásával vé­gezte. Ukrajnában két hónap múlva választásokat tartanak, s nehéz helyzetbe került az ország amiatt, hogy szakadás tapasztal­ható a törvényhozó és a végre­hajtó hatalomban. ■ Cs. E. Orosz részvétel Afganisztán újjáépítésében? Oroszország mindent megtesz Afganisztán újjáépítéséért és a kapcsolatok rendezéséért - je­lentette ki Vlagyimir Putyin el­nök, amikor Asztanban talál­kozott az afgán államfővel. Hamid Karzai ugyancsak hangsúlyozta a kapcsolatok ja­vításának fontosságát. Emlékez­tetett arra, hogy két hét múlva Londonban külügyminiszteri találkozót tartanak országa újjá­építéséről. Putyin nem beszélt a moszkvai segítség jellegéről. A két elnök találkozója 26 év­vel azután történt, hogy 1979 de­cember végén a szovjet csapa­tok bevonultak a közép-ázsiai országba. Kabulban sokan azt tartják, hogy ezzel kezdődött Af­ganisztán széthullása, s jóvá­tételt pedzegetnek. Moszkva viszont nem feledke­zett meg arról, hogy Afganisztán 10 milliárd dollárral tartozik a Szovjetuniónak; igaz, ennek 75 százalékát orosz részről leírták. ■ Cs. Cs. Kérdőjelek a Közel-Keleten Netanjahu Ellenfélből utódnak minősítette magát a Likud-vezér A Fatah egyik politikusának képét ragasztják ki Kelet-Jeruzsálemben. Izrael engedélyezte, hogy az itt élő palesztinok részt vegyenek a választásokon. Élénken találgatja a kül­földi sajtó, ki lesz Sáron miniszterelnök utóda. Nem kevésbé kérdéses, megtartják-e a palesztin választásokat. Csák Elemér Január végén palesztin, március­ban izraeli választások. Ariel Sáron aligha fog visszatérni a po­litikai életbe, nem tekinthető te­hát ízléstelenségnek, hogy pár­tok és politikusok szervezik sa­ját táborukat. Igaz ez még úgy is, hogy a kormányfő súlyos állapo­ta miatt a kampány hevét lát­hatóan visszafogták. Elemzők Sáron legesélyesebb utódjának volt tanácsadóját, Benjamin Netanjahut emlegetik. A jobb­oldali Likud vezére korábban fő­leg azzal támadta a miniszter- elnököt, hogy a gázai kivonulás­sal úgymond elárulta Izrael ér­dekeit. A hét elején a politikus taktikát váltott, s most úgy állít­ja be magát, mint Sáron leghűsé­gesebb követőjét. Tulajdon­képpen nem a kivonulás volt a baj - mondja -, hanem annak kivitelezése. Azt hangoztatja to­vábbá, hogy partnerségük nél­kül az izraeli gazdaság nem tu­dott volna előrehaladni a piac- gazdaság útján. Valójában azon­ban Netanjahu és hívei voltak azok, akik miatt Sáron szakított a Likuddal, és Kadima néven új pártot alapított, elhozva a kor­mányból a legjobb minisztereket Óimért az ügyvezető kormányfő- állapítja meg a The New York Times. Ha viszont a szélsőséges politikusnak sikerül a kulcs­embereket visszacsalni, nagy az esélye arra, hogy ő nyeri a vá­lasztásokat. A választásokig Izrael kor­mányfője Ehud Óimért; ő Sáron második legesélyesebb utóda. Keményvonálas, karizmatikus politikus, a kulisszák mögötti politikai csatározások mestere. Netanjahu az esélyesebb utód A francia Libération szerint a volt jeruzsálemi polgármester képességei elmaradnak Saroné- tól, Óimért azonban rendkívül magabiztos, megnyilatkozásai­ban pedig már-már demagóg. Azért, hogy Jeruzsálem lakossá­gának többsége zsidó maradjon, hajlandó volt engedményekre a város keleti felében. Hírek sze­rint jó kapcsolatokat tart fenn az amerikai vezetéssel, de nem le­het pontosan tudni, hogy meny­nyire azonosul a rendezés wa­shingtoni útitervével. A közel-keleti játszma nagy kérdőjele, hogy január 25-én megtartják-e a palesztin válasz­tásokat. Izrael bejelentette, hogy engedélyezi a szavazást Jeruzsá­lem keleti felében, de megvan a veszélye annak, hogy igyek­szik megakadályozni a Hamasz mozgalom térnyerését. A radiká­lis mozgalom győzelmétől tart Mahmúd Abbász palesztin veze­tő is. A politikus (népszerűbb nevén Abu Mazen) az A1 Dastour jordán lapnak azt mondta: amennyiben a Hamász győz, be­adja lemondását. NATO-kitiintetést kapott a magyar század kitüntették az Afganisztán­ban szolgáló magyar század teljes állományát. A Hon­védelmi Minisztérium tájé­koztatása szerint a zászlóalj norvég parancsnoka kijelen­tette: a század nagyban hoz­zájárult Kabul biztonságo­sabbá tételéhez. Véleménye szerint az ISAF-erők jelen­létére még több évig szük­ség van Afganisztánban. Irán megvédi jogait, hangoztatják Teheránban A VOLT IRÁNI ELNÖK, a még mindig befolyásos Hasemi Rafszandzsáni kijelentette, hogy Irán meg fogja védeni jogait. Szavai azután hang­zottak el, hogy a Fehér Ház szóvivője közölte: a nukleá­ris program minapi felújítá­sa után a katonai beavatko­zást sem zárják ki teljes mértékben Teheránnal szemben. Franciaország, Nagy-Britannia és Német­ország bejelentette: nem újít­ják fel a tárgyalásokat Irán­nal, amíg Teherán le nem mond az urándúsításról. @ további hírek: www.reggel.hu Román bírság magyarellenes tévéműsorért A lehető legnagyobb bírságot szabta ki a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) az Oglinda TV-re. Az adónak azért kell 500 millió régi lejes (3,5 millió forintos) büntetést fizet­nie, mert a műsorok meghívott­jai rendszeresen gyalázkodó hangon szóltak a magyarokról. Legutóbb Aurelian Pavelescu képviselő és Gigi Becali, a Steaua fociklub tulajdonosa szidalmazta a magyarokat egy műsorban. A nézők által bekül­dött SMS-ek meg egyenesen lincshangulatot keltettek. Gás- párik Attila, a CNA alelnöke szerint felerősödött a magyar- ellenes hangulat. ■ Lukács J. Bocsánatot kért a kormányfő benes-dekrétümok A magyarokra is vonatkozik a gesztus Az amerikai elnök úgy véli, felerősödnek a harcok Az egykori Csehszlovákiában élő magyaroktól is bocsánatot kért a cseh kormány vagyonuk elkobzásáért és a kitelepítésért, amit a kollektív felelősségre vo­nás nevében hajtott végre a má­sodik világháborút követően a csehszlovák kormány. Legalább­is ez derül ki Jirí Paroubek kor­mányfő Kocsis László Attilának, az Együttélés Politikai Mozga­lom elnökének írt válaszlevelé­ből. Kocsis tavaly novemberben üdvözölte a prágai kormány csehországi németek irányába tett gesztusát, egyúttal sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem követte meg a csehországi magyarokat és len­gyeleket, akiket szintén jogsérel­mek értek a második világhábo­rú utáni években. Paroubek vá­lasza szerint a kormány nyilat­kozata minden olyan volt cseh­szlovák állampolgárra vonatko­zik, akit 1945 után jogsérelem ért az úgynevezett ellenséges la­kosság elleni fellépés és intézke­dések keretében. A tavaly augusztusi bocsánat­kérés tehát nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik: nyilvánvaló, hogy az állampol­gárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is - írja Paroubek. „Számomra semmiképpen sem közömbös azon több ezer állampolgár sor­sa, akiket a második világhábo­rú után jogsérelmek értek. Kü­lön érinti ez az egykori csehszlo­vák állampolgárokat - a magyar nemzetiség tagjait is -, akiket 1946-47-ben Dél-Szlovákiából erőszakkal telepítettek ki a cseh határvidékre kényszermunkára. A kormány kezdeményezése ugyanakkor nem irányul a jog­sértéseket szenvedett személyek anyagi kárpótlására, hanem el­sősorban erkölcsi elismerés” - fejtette ki a cseh miniszterelnök. A második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétu- mok alapján a csehszlovákiai né­meteket és magyarokat gyakor­latilag kollektív háborús bűnös­nek nyilvánították, megfosztot­ták állampolgárságuktól, el­kobozták vagyonukat. Mintegy hárommillió szudéta- németet kitelepítettek az ország­ból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferen­cia 1945 augusztusában azon­ban nem hagyta jóvá. A szlová­kiai magyarság felszámolását ezután az akkori csehszlovák .rendszer a magyarok csehorszá­gi kényszermunkára való elhur­colásával, csehszlovák-magyar lakosságcserével, valamint a re- szlovakizációval próbálta elérni. ■ E. Cs. A próbatétel és az áldozathozatal ideje következik Irakban, s ezért az irakiaknak félre kellene ten­ni politikai és vallási nézetkü­lönbségeiket, hogy egységkor­mányt hozzanak létre - fogalma­zott az amerikai elnök. George Bush Washingtonban, háborús veteránok előtt mondott beszé­det. Ebben a többi között azt jó­solta, hogy 2006-ban megújul­nak, illetve megerősödnek a har­cok Irakban, ugyanakkor óvta Irakot attól, ne­hogy visszacsúszszon a zsarnokságba. Az el­nök kitért az iraki háború amerikai kritikusaira is. Felelőtleneknek minősí­tette őket, mert azt áll tották, hogy Bush el nőknek nincs iraki stratégiája. A háborúval és a terrorizmus elleni harccal magyarázzák az ameri­kai hatóságok, hogy ellenőrzik a külföldről érkező küldeménye­ket. Polgárjogi szervezetek és né­hány törvényhozó aggodalmát fejezte ki a telefonok lehallga­tása miatt is. bCs. Cs. Bush fele­lőtlennek tartja az iraki be­avatkozás kritikusait Vlagyimir | Putyin 1 orosz elnöl H közeledne F az afgánol I hoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom